Befejezéséhez közeledik egy kulcsfontosságú autópálya-projekt Bulgáriában. A még épülő rövid szakasz az ország egyik legváltozatosabb élővilágú régiójának közelében halad. Az ökoaktivisták által támogatott helyiek attól félnek, hogy az építkezés nemcsak az egyedülálló természetet, hanem a megélhetésüket is veszélyeztetni fogja.
Kavargó víz vág keresztül egy zöldellő völgyön, ahol Európa egyik legváltozatosabb természeti és vadvilága található. Bulgária e délnyugati sarka a természetjárók és természetbarátok Mekkájává vált, és fontos bevételi forrás a helyi gazdaság számára.
Most azonban a Kreszna-szurdok közelében élők attól tartanak, hogy veszélybe kerülhet a megélhetésük és az életük, mivel befejezéséhez közeledik egy elhúzódó autópálya-építési projekt – annak ellenére hogy már évek óta panaszkodnak arra, hogy az új út az ország egyik legsajátosabb természeti szépségű területét fogja károsítani.
A Sztruma autópálya – amely a Kreszna-szurdokot formáló folyóról kapta a nevét – utolsó szakasza alig több mint 23 kilométer hosszú, de messze a legvitatottabb része annak a 173 kilométeres útnak, amely ha elkészül, a bolgár fővárostól, Szófiától a Görögországgal határos Kulatáig tart majd. Az út a kontinens közlekedési hálózatának javítását célzó nagy uniós autópálya-hálózat egyik fontos láncszeme.
A 18 kilométer hosszú Kreszna-szurdok „több mint 3500 növény- és állatfajjal büszkélkedik, köztük olyan kígyókkal, teknősökkel és denevérekkel, amelyek sehol máshol nincsenek Európában”, például aranysasokkal, keselyűkkel, barnamedvékkel és farkasokkal – állítja a Föld Barátai Európa, egy vezető környezetvédelmi civil aktivistaszervezet bolgár ága, amely évek óta harcol a Szturma autópálya-projekt ellen.
Ők és más ökoaktivisták arra hivatkoznak, hogy a szurdokot a Natura 2000 részeként jelölték meg, amely Európa legértékesebb és legveszélyeztetettebb fajait és élőhelyeit magába foglaló védett területek hálózata.
Ez arra kötelezi Szófiát, hogy tegyen meg mindent a szurdok természetes területének védelme érdekében – hangsúlyozzák az aktivisták.
Május 16-án Ivan Siskov, Bulgária regionális fejlesztési és közmunkaügyi minisztere részt vett azon az alapkőletételi ünnepségen, amely a Kreszna-szurdokon átvezető szakasz északi csomópontja lenne.
A környezetvédelmi aktivisták megnyugtatására Szófia kompromisszumos megoldást ajánlott. Ahelyett hogy a szurdokot kétirányú autópályával szelnék ketté, azt javasolja, hogy az ott már meglévő utat – az E79-est – bővítsék ki a dél felé tartó forgalom lebonyolítására, és építsenek egy új kerülőutat a szurdok körül az észak felé tartó forgalom számára.
A Kreszna-szurdok környékének lakói és az ökoaktivisták azonban ezért a javaslatért sincsenek oda, azt követelik, hogy az út teljes egészében kerülje meg a szurdokot keletről, azaz az úgynevezett keleti opciót preferálják.
Georgi Ivanov egyike volt annak a néhány tucat tüntetőnek, akik a sajtó jelenlétében fogadták Siskovot, a helyi politikusokat és az építőmunkásokat, akik május 16-án elvégezték az első, jelképes kapavágást.
Ivanov, aki a környéken él, azt mondta, hogy az E79-es út, egy kulcsfontosságú helyi ütőér autópályával összekötött főúttá alakítása nemcsak a törékeny ökoszisztémát károsítaná, hanem az életüket is megnehezítené. Évek óta húzódik a terv elleni harcuk.
A Szabad Európa bolgár szolgálatának nyilatkozva Ivanov elmondta, hogy a kormány kompromisszuma értelmében mindazoknak, akik északra, többek között a regionális központba, Blagoevgradba szeretnének utazni, kerülőutat kellene tenniük.
Ez nemcsak a közlekedést nehezítené meg – beleértve a buszjáratokat is –, hanem gyakorlatilag elvágná a gazdákat a földjeiktől, valamint hatással lenne a raftingtúrákra és a vadvízi turizmusra is – állította Ivanov.
„Ezért követeljük, hogy (…) ahelyett, hogy csak egy irányba, észak felé haladna, a déli irányba is épüljenek sávok, így a szurdok alternatív helyi út marad” – közölte Ivanov.
A szurdoktól északra vezető út alapkőletétele ellenére a bolgár tisztviselők, köztük Siskov, ragaszkodnak ahhoz, hogy még nem született végleges döntés az autópálya utolsó szakaszának útvonaláról. Szerinte bármilyen további késedelem évekig elhúzhatja a projektet.
A környezetre gyakorolt hatás
A majdnem befejezett autópálya megnövekedett forgalma máris „jelentős hatást gyakorolt” a régió élővilágára – állítja a CEE Bankwatch Network nevű csoport, amely a projekt korábbi uniós finanszírozása ellen emelt kifogást, beleértve az Európai Beruházási Bank (EIB) által nyújtott mintegy 57 millió eurós kölcsönt is.
„Az elmúlt években a védett denevérfajok populációja 92 százalékkal, a védett teknősöké és kígyóké hatvan százalékkal, az összes gerinces állaté pedig 84 százalékkal csökkent” – áll a civil szervezet tájékoztatójában. Az Európai Bizottság és az európai vadvilág védelméről szóló berni egyezmény ajánlásait követve a bolgár kormány 2008-ban először beleegyezett a Kreszna-szurdok megkerülésébe.
Ám 2017-re, Bojko Boriszov akkori miniszterelnök idején a kormány álláspontja megváltozott, a jelenlegi opció mellett döntött, amely szerint a szurdokon belüli jelenlegi útvonalat egy új, elkerülő útszakasszal kombinálják, ami Bulgárián túl is visszhangot váltott ki.
A CEE Bankwatch szerint Európa-szerte több mint 160.000 ember írta alá azt az online petíciót, amely a Kreszna-szurdok védelme érdekében a környezetvédelemre vonatkozó uniós szabályok és jogszabályok betartását követeli.
Kiril Petkov bolgár miniszterelnök kormánya – amely megesküdött, hogy harcol a Bulgáriában mélyen gyökerező korrupció ellen – megpróbálta felülbírálni Boriszov döntését az autópályával kapcsolatban: Boriszlav Szandov környezetvédelmi miniszter aláírta a Sztruma autópálya szurdokvölgyi szakaszának építését elhalasztó rendeletet, amíg nem készül el egy új környezeti hatásvizsgálat (KHV). A miniszter azzal indokolta lépését, hogy az Európai Bizottság, amely a finanszírozást biztosította, követelte a projekt felülvizsgálatát, mivel kérdéses volt, hogy megfelelően figyelembe vették-e a környezetvédelmi szempontokat.
A Petkov-kormány azonban csak hat hónapig tartott ki, a 2022 júniusában a parlamentben tartott bizalmatlansági szavazást követően összeomlott. Azóta Bulgáriát politikai instabilitás sújtja, az elmúlt két évben öt alkalommal tartottak előrehozott választásokat. Május 22-én a jobbközép GERB párt, valamint a Folytatjuk a Változást és a Demokratikus Bulgária által vezetett korrupcióellenes szövetség bejelentette, hogy koalíciós kormányt alakít, amelynek új, szokatlan eleme a miniszterelnökök rotációja.
Toma Belev, a Petkov vezette környezetvédelmi minisztérium elemzője szerint a csomópont építési munkálatainak megkezdése törvénysértő volt. „Az építési engedélyt a 2017-es KHV alapján adták ki, még Boriszov GERB pártjának kormánya idején” – mondta a Szabad Európának, hozzátéve, hogy az nem tért ki az Európai Bizottság által 2019-ben felvetett aggályokra.
A bizottság bírálata után Bulgária visszavonta támogatási kérelmét. Több mint három évvel később sem orvosolták azonban a kifogásokat, habár az Európai Bizottság tavaly megismételte aggályait.
A bizottság 2022 augusztusában kijelentette, hogy továbbra is elvárja a bolgár hatóságoktól a környezeti hatásvizsgálat felülvizsgálatát és az észszerű alternatívák alapos elemzését a Krupnik és Kreszna falu közötti szakaszra vonatkozóan.
Zöld utat kap?
Úgy tűnik azonban, hogy a leköszönő ügyvivő kormány szabad utat adott a projektnek. Április 6-án a bolgár közúti infrastruktúra-ügynökség állítólag két szerződést írt alá 658 millió dollár értékben a vitatott autópálya-szakasz megépítésére – írja a Kapital bolgár hírportál.
A szerződések állítólagos megkötéséről – amelyben olyan vállalatok vettek részt, amelyek a múltban is nagy összegű autópálya-építési szerződéseket kaptak – nem érkezett hivatalos, nyilvános bejelentés.
Még ha aláírták is a szerződéseket, akkor is fennáll a finanszírozás kérdése. Ha az Európai Bizottság nem hajlandó kifizetni a pénzt, Szófia kénytelen lesz a saját zsebébe nyúlni. Egy héttel az üzletkötésekről szóló hírek után Siskov bejelentette, hogy az építkezés megkezdődhet, de csak az északi csomóponton, ami minisztériuma szerint „nem határozza meg előre az útvonal kiválasztását”.
A minisztérium azt is közölte, hogy a munkálatok a KHV elkészülte nélkül is folytatódhatnak, amit Belev „teljes őrültségnek” nevezett. „A törvény egyáltalán nem enged ilyesmit. Engedélyezik az építkezést anélkül, hogy megvárnák a KHV-eljárást. Ez a törvény durva megsértése” – közölte Belev.
Siskov megvédte lépését, azt állítva, hogy a 2017-es KHV-t használta, amelynek jogszerűsége május 23-án járt volna le. Egy újabb KHV-ra való várakozás további négy évvel vetné vissza a projektet. „Ha kiderül, hogy ez nem jó megoldás, a KHV módosítható. Egy dolog a KHV és a módosítás, és más mindent az elejéről kezdeni” – mondta Siskov a Bolgár Nemzeti Rádiónak május 19-én.
A Szabad Európa bolgár szolgálata megkérdezte a Regionális Fejlesztési és Közmunkaügyi Minisztériumot, hogy miért a 2017-es KHV-t használják, ha az Európai Bizottság hiányosságokat talált benne. A minisztérium továbbította a kérdést a környezetvédelmi minisztériumnak, amely csak annyit közölt, hogy márciusban adták meg a jóváhagyást . Roszitsza Karamfilova környezetvédelmi miniszter azt mondta, hogy minisztériuma csak a csomópont megépítését hagyta jóvá.
A csomópont megépítésének azonban csak abban az esetben van értelme, ha az autópályát kettéosztják a kormány kompromisszumos opciója szerint – állítja Belev és Ivanov.
„Ez csak az első lépés – tette hozzá Ivanov. – Egyenként fogják megtenni a lépéseket, és a végén kész tények elé állítanak minket.”
