Nem született döntés a washingtoni csúcstalálkozón az ukrán NATO-csatlakozás hivatalos ütemezéséről, ugyanakkor a katonai szövetség mind a 32 tagja, tehát Magyarország is „rendíthetetlen” támogatásáról biztosította Ukrajnát. További negyvenmilliárd dolláros támogatást ígértek F–16-os vadászgépekkel és a légvédelem fejlesztésével.
„Az Ukrajnának nyújtott támogatás nem jótékonyság – a saját biztonsági érdekünk” – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a BBC tudósítása szerint.
A washingtoni NATO-csúcs legfőbb napirendi pontja az Ukrajnában zajló háború volt. Az összes tagállam által elfogadott nyilatkozat szerint Oroszország „továbbra is a legjelentősebb és legközvetlenebb biztonsági fenyegetés”.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette, hogy folyamatban van az amerikai F–16-os vadászgépek átadása Ukrajnának Dániából és Hollandiából.
Ez lesz az első alkalom, hogy Ukrajna fejlett repülőgépeket kap, amit Kijev már régóta követel. Antony Blinken a csúcstalálkozón közölte, hogy a repülőgépek még idén nyáron használatba kerülnek.
A szövetség és Ukrajna közötti kapcsolatok elmélyítése érdekében a NATO-tagok megállapodtak egy új egység felállításáról, amelynek az ukrán hadseregnek nyújtott katonai segélyek és kiképzés koordinálása lesz a feladata.
A közös nyilatkozat szerint az intézkedések az egyes tagok által vállalt segélyekkel együtt „hidat képeznek” Ukrajna NATO-tagságához.
A nyilatkozat szerint Ukrajna az elmúlt hónapokban konkrét előrelépést tett „a szükséges demokratikus, gazdasági és biztonsági reformok” terén, de hivatalos tagsági meghívást csak akkor kap Kijev, ha a feltételek teljesülnek.
„Amint Ukrajna folytatja a létfontosságú munkát, továbbra is támogatni fogjuk a teljes euroatlanti integrációt, beleértve a NATO-tagságot is jelentő visszafordíthatatlan útját” – olvasható a nyilatkozatban.
A nyilatkozatban azzal vádolták Kínát, hogy „meghatározó támogatója” Oroszország Ukrajna elleni háborújának.
A kínai EU-képviselet dühös reakciójában felszólította a NATO-t, hogy „hagyjon fel az úgynevezett kínai fenyegetés felnagyításával, valamint a konfrontáció és a rivalizálás kiélezésével”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is ott volt a NATO-csúcson, találkozott a világ vezetőivel, köztük az új brit miniszterelnökkel, Keir Starmerrel, aki azt mondta: „Nem változik Ukrajna támogatása” az új kormány részéről.
Zelenszkij demokrata és republikánus amerikai képviselőkkel is találkozott, miután az év elején kialakult patthelyzet miatt a kongresszusban több hónapig késett egy nagy összegű katonai segélycsomag.
Kijev csalódott lehet amiatt, hogy nem volt egyértelmű nyilvános közlés Ukrajna teljes jogú tagságának lehetséges időpontjáról.
A csúcstalálkozó – amely a szövetség megalakulásának 75. évfordulóját ünnepelte – hónapokkal az amerikai választások előtt volt, amelyen a NATO-t bíráló Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba.
Ehhez kapcsolódóan: Bloomberg: A NATO-csúcsról Donald Trumphoz utazik Orbán Viktor
Miközben a 81 éves Joe Biden amerikai elnök szerdán más NATO-vezetőkkel találkozott, egyes befolyásos demokraták nyilvánosan felszólították, hogy lépjen ki az elnökjelölti versenyből, mert attól tartanak, túl idős ahhoz, hogy a 78 éves Trump ellenében sikerrel szerepeljen a várhatóan szoros küzdelemben.
„A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, mert ki tudtunk maradni a belpolitikai vitákból. Fontos számomra, hogy továbbra is mindent megtegyek azért, hogy ez így is maradjon” – mondta Jens Stoltenberg a BBC azon kérdésére, hogy az Egyesült Államok belpolitikája hatással lehet-e a szövetségre.
Joe Biden a csúcstalálkozón megerősítette, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, és több védelmi támogatásra szólította fel a többi tagállamot, amelyek lemaradtak a felajánlások terén.
Azt mondta, hogy Oroszország hadiipari termelése alapján további háborúra készül Észak-Korea és Irán támogatásával, ezért nem engedhető meg, hogy a szövetség lemaradjon.
„Meg tudjuk és meg is fogjuk védeni a NATO minden egyes centiméterét” – tette hozzá az amerikai elnök.
