Minden idők legpolitikaibb választása elé néz az Európai Unió jövő június elején Philipp Schulmeister, az Európai Parlament kampányigazgatója szerint, aki elsősorban a fiatalok körében érzékel növekvő politikai aktivitást.
Ha hinni lehet az Európai Parlament egyik vezető tisztviselőjének, korábban soha nem látott politikai aktivitás és vita jellemzi majd a következő, 2024. június 4. és 9. között sorra kerülő európai választásokat. „Biztosra veszem, hogy ez lesz minden idők leginkább átpolitizált európai választása, amelynek középpontjában az a kérdés áll, hogy milyen irányt vegyen az Európai Unió a következő években” – jelentette ki Philipp Schulmeister egy, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által Pozsonyban rendezett szimpóziumon, amely a választási részvételről szólt.
Ez lehet a legpolitikaibb európai választás
Bár az Európai Parlament a kampányigazgató szerint csak hat héttel a választási hét előtt indítja majd el a választásokon való részvételre buzdító kampányát, a politikai pártok és más szereplők vitája és versengése már elkezdődött. Brüsszeli és hazai megfigyelők szerint részben ebbe a logikába illeszkedik az a napokban beterjesztett magyar jogszabálytervezet is, amely tovább szűkítené a sajtó, a civil szervezetek és az ellenzék mozgásterét és lehetőségeit a júniusi kettős megmérettetés előtt (Magyarországon az önkormányzati választásokkal egy időben rendezik az EP-választást).
A magyar miniszterelnök néhány hónapja még az Európai Parlament feloszlatása és egy, a nemzeti törvényhozások képviselői által alkotott kamara felállítása mellett érvelt. Az uniós intézményeknél úgy látják: Orbán most abban bízik, hogy az európai választásokon olyan jobboldali fordulat következik be, amely megfosztja eddigi többségétől a politikai centrumhoz és fősodorhoz tartozó erőket.
Úgy tudjuk, hogy az EP saját, belső mérései szerint sem valószínű, hogy a következő, várhatóan júliusban megalakuló parlamentben megmarad a jelenlegi többség. A trendekből arra lehet következtetni, hogy a három legnagyobb pártcsoport, az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták és a liberális orientációt követő Renew együtt nem lesz képes többséget felmutatni. Természetes szövetségesnek tűnnek az európai zöldek, ők azonban várhatóan szavazatvesztés formájában megsínylik majd a klímapolitika növekvő számláját főleg Németországban. Ezzel szemben az euroszkeptikus, konzervatív ECR, amelyben jelenleg Meloni olasz kormányfő pártja és a lengyel Jog és Igazságosság a meghatározó, akár a második-harmadik erővé is válhat, egy, az eddiginél sokkal kiszámíthatatlanabb és kevésbé Európa-párti parlamentet előrevetítve.
Brüsszelben látják, hogy az Orbán vezette Fidesz is érzi a lehetőséget, és nagy energiákkal veti majd bele magát az európai kampányba. „Ha az EP a populista, szélsőséges erők kezére jutna, nagyon furcsa helyzet állna elő” – figyelmeztetett egy uniós intézményi megfigyelő.
Még magasabb választási részvételre számítanak az EP-ben
Fonák módon Orbán Viktor a két választás összekapcsolásával növelheti a részvételt az európai választáson, amely 2019-ben 50,6 százalékkal megfordított egy évtizedek óta tartó csökkenő részvételi trendet. Az EP kampányigazgatója a Szabad Európa kérdésére úgy vélte, hogy a különböző választások egy időben történő lebonyolítása – legyen szó Magyarországról vagy Belgiumról – növelni fogja a részvételt, és nem lesz szükségszerűen negatív hatása a kampányra sem. Azon egyszerű oknál fogva, hogy ma már lényegében nem lehet különválasztani az európai vitát a nemzetitől, hiszen a kettő szorosan összefügg. „A részvételnek biztosan jót tesz, és nem hiszem, hogy a nemzeti témák árnyékot vetnének az európai vitákra” – ért egyet Oliver Röpke, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) osztrák nemzetiségű elnöke.
Parlamenti elemzők emlékeztetnek rá, hogy legutóbb, 2019-ben ez a párhuzamos megközelítés negyven százalékkal több fiatal részvételét eredményezte a szavazáson.
Az EP legfrissebb adatai szerint ha jövő héten lennének a választások, háromból majdnem kettő európai valószínűleg elmenne szavazni. A 27 uniós tagállamból 25-ben növekvő választási hajlandóságot mérnek a közvélemény-kutatók. A két kivétel Ciprus és Szlovákia, amelynek polgárai hagyományosan a legkisebb érdeklődést mutatják az európai választások iránt. Ugyancsak sokatmondó adat, hogy az európaiak körében jelenleg hat százalékponttal magasabb az érdeklődés a kora nyári szavazás iránt, mint 2018-ban, ugyanannyi hónappal a 2019-es választások előtt (50 százalékról 56 százalék). A különbség elsősorban a fiatalok hozzáállásából adódik, ennyivel többen készülnek arra, hogy jövőre hallassák a hangjukat.
Huszonhét nemzeti választás egyetlen európai helyett
A 2019-es európai választások előtt az uniós intézményekben az euroszkeptikus erők jelentős mértékű erősödése volt az első számú aggodalom tárgya. Ez végül nem igazolódott be, a voksokat elsősorban a klímaváltozás hatásaitól való félelem befolyásolta. Philipp Schulmeister szerint a radikális jobboldali fordulattól való félelem most kevéssé orientálja a szavazókat. De – mint a hollandiai választási eredmények is megmutatták (az idegengyűlölő és Európa-ellenes Geert Wilders pártja fölényesen nyerte a szerdai szavazást) – a valóságban ez másként is alakulhat.
Az Európai Parlamentben korábban rózsaszínű álmokat szőttek arról, hogy egy erős EU-kampánnyal pozitívan befolyásolni lehet az európaiak választását. „Valljuk be, az európai közvélemény nem létezik” – ismeri el a parlamenti kampányigazgató, aki szerint ehelyett 27 tagállami szavazás lesz, amelynek során országról országra változó témák lehetnek napirenden a kampány során. A parlament a maga részéről arra készül, hogy az általános, egész EU-ra érvényes üzeneteket ötvözni kell a helyi témákkal a kampányban. „A kevés számú globális üzenetnek be kell illeszkednie a helyi kontextusba” – érvelnek a parlamenti kampányguruk.
A parlament a csúcsjelölti rendszerben sem lát már akkora potenciált, mint régen. „Ameddig a választók nem szavazhatnak egy európai listára, addig a csúcsjelölti rendszer sem fog hozzájárulni a választási részvétel növeléséhez” – mutat rá Schulmeister.
Javaslatok
A képviselők az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán előterjesztették az EU reformját érintő javaslataikat. Erre az EU előtt álló kihívások és a sorozatos válságok miatt lenne szükség.
- A polgároknak legyen nagyobb beleszólásuk a folyamatokba, az Európai Unió pedig működjön hatékonyabban.
- A jogalkotás tartson lépést a változó időkkel.
- Valamennyi szakpolitikában konkrét változtatásokra lenne szükség, az uniós szintű együttműködés terjedjen ki több kulcsterületre.
- Az Európai Tanács decemberben hívjon össze konventet a szerződések felülvizsgálatára.
A parlament azt szeretné, ha a reformokkal nőne az Európai Unió cselekvőképessége, az uniós polgárok szavának pedig nagyobb súlya lenne. A képviselők legfontosabb javaslatai a következők:
- Kétkamarás rendszer és új szavazási rendek a tanácsban a patthelyzetek elkerülésére, több döntés minősített többség és rendes jogalkotási eljárás alapján.
- A jogalkotás kezdeményezésének joga, valamint társjogalkotói jogkör a parlamentnek a hosszú távú költségvetés kialakításában.
- A bizottság (átnevezve Európai Végrehajtó Testületnek) tagságára vonatkozó szabályok teljes felülvizsgálata, ideértve a bizottság elnökének megválasztását (a jelölés joga a parlamenté, a jóváhagyásé pedig az Európai Tanácsé lenne, vagyis éppen fordítva, mint jelenleg), valamint lehetőség a bizottság elnöke számára, hogy politikai preferenciák alapján, ugyanakkor a földrajzi és demográfiai egyensúlyt szem előtt tartva válassza ki a biztosi kollégium tagjait.
- Lényegesen nagyobb átláthatóság a tanácsban azáltal, hogy jogalkotási kérdésekben közzéteszik az egyes tagállamok álláspontját.
- A polgárok akaratának jobb érvényre juttatása megfelelő részvételi mechanizmusok létrehozásával és az európai politikai pártok szerepének fokozásával.
Az unió hatásköreinek bővítése
A képviselők javaslata szerint több uniós hatáskör kellene a környezetvédelmet érintő kérdésekben. Az EU hatáskörébe kellene utalni más olyan, jelenleg kizárólag tagállami szinten kezelt területeket is, mint a népegészségügy, a polgári védelem, az iparpolitika és az oktatás. A már most is megosztott uniós hatáskörök kiterjesztését javasolják továbbá az energiaügy, a külügy, a külső biztonság és védelem, az EU külső határaira irányuló politika, valamint a határokon átnyúló infrastruktúra területén.
A jelentést, amelyet 305 szavazattal, 276 ellenszavazattal és 29 tartózkodással hagytak jóvá, öt társjelentéstevő készítette, akik a képviselők többségének támogatását élvezik. A jelentésről kialakított állásfoglalást a képviselők 291 szavazattal, 274 ellenében és 44 tartózkodás mellett fogadták el. Az öt jelentéstevő képviselő nyilatkozata itt érhető el.
A jelentés elfogadásával a parlament – az Európa jövőjéről szóló konferencia ajánlásaival összhangban – arra az elvárásra reagál, hogy a polgárok hatékonyabb és demokratikusabb EU-t szeretnének látni.
A következő lépések
A képviselők ismét az uniós Szerződések módosítását sürgették, és felszólították a tanácsot, hogy „haladéktalanul és vita nélkül terjessze az Európai Tanács elé a (…) javaslatokat”. Most az EU állam- és kormányfőin a sor, hogy egyszerű többséggel összehívják az Európai Konventet. A tagállami kormányokból álló tanács spanyol elnöksége várhatóan decemberben terjeszti az Európai Tanács elé a javaslatokat. További információk az uniós szerződések módosításáról itt található.
