Ha megkérdeznénk egy bolgár politikust, hogy ki a felelős az ország jelenlegi politikai válságáért, valószínűleg mindannyian ugyanazt a nevet mondanák: Deljan Peevszki, egy árnyékoligarcha, aki kritikusai szerint elfoglalta az államot.
Deljan Peevszki politikus és Bulgária legbefolyásosabb oligarchája rejtély. Valójában senki sem tudja, hol lakik – néhány szállodán kívül, ahol gyakran megfordul. Az utcán sem nagyon lehet látni: a 44 éves Peevszki páncélozott fekete terepjárókból álló konvojjal, tucatnyi testőrrel jár a parlamentbe.
Az oligarcha évek óta többnyire a színfalak mögött tevékenykedik. A bolgár média nagy része az övé, amivel hihetetlen befolyást gyakorol a közvéleményre. 2018-ban a párizsi székhelyű Riporterek Határok Nélkül azt állította, hogy Peevszki tevékenysége a mintapéldája „a média, a politikusok és az oligarchák közötti korrupciónak és összefonódásnak”. A vádakat tagadja, szerinte ellenfelei miatt szerepel a nemzetközi jogvédő csoportok jelentéseiben.
Mivel Peevszki megszakításokkal 2009 óta parlamenti képviselő, és különböző állami pozíciókat is betöltött – például a bolgár kémelhárítás vezetését –, jelentős a befolyása politikai szereplőkre és intézményekre.
Politikai zűrzavar
2023-ban a médiamágnás kilépett a reflektorfényre, rendszeresen megjelent a parlamentben és nyilatkozott a sajtónak. 2024 elejére a Jogokért és Szabadságokért Mozgalom (DPS) elnöke lett, egy olyan párté, amely hagyományosan Bulgária török és muszlim kisebbségeit képviseli. Júniusban a második helyre hozta be a parlamenti választásokon, 240 képviselői helyből 47-et megszerezve.
Miközben Peevszki politikai pályája egyre magasabbra ívelt, Bulgária a posztkommunista korszakban a politikai zűrzavar példátlan időszakába lépett. 2009 és 2021 között a jobbközép, Bojko Boriszov vezette GERB párt a bolgár politika egyik alappillére volt, szinte megszakítás nélkül kormányzott. 2021 óta hat egymást követő választás volt, a GERB ezek közül négyet megnyert, de nem sikerült kormányt alakítania.
Az átlagos bolgár számára Peevszki a korrupciót és a szervezett bűnözést testesíti meg, ami sokak szerint elfoglalta az államot. Talán ő az ország egyik legkevésbé megbízhatónak tartott politikusa. Egy nemrég készült felmérés szerint a bolgárok mindössze két százaléka bízik benne, míg 88 százalékuk bizalmatlan vele szemben.
Az Egyesült Államok a Magnitsky-törvény alapján szankciókat vezetett be Peevszki ellen, korrupcióval, valamint befolyással való visszaéléssel vádolva őt annak érdekében, hogy kivonja magát a közvélemény figyelme alól, és ellenőrzést gyakoroljon kulcsfontosságú intézmények és ágazatok felett.
Nagy-Britannia szintén szankciókat vetett ki rá, mondván, hogy Peevszki „részt vett olyan tevékenységekben, amelyekkel a bolgár társadalom kulcsfontosságú intézményei és ágazatai felett próbált megvesztegetéssel és médiabirodalmának felhasználásával ellenőrzést szerezni”.
A médiamágnás és politikus jogi úton támadta meg a nemzetközi szankciókat, és folyamatosan cáfolta az ellene felhozott vádakat. Eljárást indított az Egyesült Államokban a szankciók feloldása érdekében, azt állítva, hogy a vádak politikai indíttatásúak és alaptalanok.
Toxikus társ
Megtépázott hírneve miatt számos bolgár politikus nem hajlandó együttműködni vele. Számukra Peevszki mérgező – mondja Dimitar Bechev, az Oxford School of Global and Area Studies előadója és a brüsszeli Carnegie Europe vezető munkatársa.
Hristo Ivanov, a Nyugat-barát, reformpárti Folytatjuk a változást – Demokratikus Bulgária- (PP–DB) koalíció egyik vezetője július 30-án a Szabad Európa bolgár szolgálatának azt mondta, hogy Bulgária alapvető problémája „a foglyul ejtett állam, amit az elmúlt években leginkább Peevszki valósított meg”.
Sok bolgár politikus most kezd ráébredni, hogy bármilyen a kapcsolata a médiamágnással, az szavazatvesztéssel járhat. A PP–DB-koalíció 2023 júniusa és áprilisa között tapasztalhatta meg a Peevszki pártjával kötött rövid partnerség következményeit. A legutóbbi, júniusi bolgár parlamenti választásokon a párt támogatói tömegesen hagyták el a koalíciót. A GERB, amely szorosan és nyilvánosan együttműködött Peevszkivel, szintén szavazókat vesztett.
Döcögő reformok
Bolgár politikusok azzal is vádolták Peevszkit, hogy folyamatosan kisiklatja a reformtörekvéseket.
Amikor 2023–24-ben a két akkori legnagyobb bolgár politikai pártot, a GERB-et és a PP–DB-t tömörítő, törékeny koalíció kormányozta az országot, mindkét párt megfogadta, hogy támogatja az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, bevezeti az eurót, és bekerül a schengeni övezetbe.
A reformorientáltabb PP–DB olyan intézkedéseket is javasolt, amelyek csökkentenék a főügyész hatalmát, és meg akarta tisztítani a biztonsági szolgálatokat az orosz befolyástól, és ennek a pontos ütemtervét követelte.
Mivel a GERB húzta az időt a javasolt reformok ügyében, a kormánykoalíció márciusban szétesett. A Szabad Európa bolgár szolgálatának adott áprilisi interjújában Nyikolaj Denkov, a koalíció egyik miniszterelnöke Peevszkit vádolta azzal, hogy nyomást gyakorolt a GERB-re és Boriszovra annak érdekében, hogy a koalíciós partnerek tárgyalásai ne vezessenek eredményre.
Denkov szerint Peevszki félt a reformoktól, és jelentős befolyást gyakorolt Boriszovra. „A saját szememmel láttam. (…) Elmentünk a megbeszélésre, és Peevszki Boriszov mellett ült. Valójában azokban a hónapokban az idő nyolcvan százalékában Peevszkivel folyt a tárgyalás, nem Boriszovval” – fogalmazott.
A legutóbbi, júniusi választások után Boriszov is elhatárolódott Peevszkitől. Mivel a GERB megnyerte a választásokat, a DPS pedig második lett, a két párt néhány független képviselő támogatásával kormányt alakíthatott volna. Boriszov azonban többször kijelentette, hogy nem akar csak a DPS-szel és Peevszkivel együtt kormányozni.
Megosztott pártok
A közelgő, októberre tervezett újabb parlamenti választások azonban fordulópontot jelenthetnek, főként a Peevszki vezette DPS-en belüli mély szakadás miatt.
Miután 2024 elején a DPS elnöke lett, Peevszki elkezdte megtisztítani a pártot az Ahmed Doganhoz, a párt régi vezetőjéhez, mostani tiszteletbeli elnökéhez közel álló tagjaitól. A csoport azonban most visszavágott; Dogan és a párt bázisának tagjai Peevszki lemondását követelik.
A párt megosztottsága miatt elemzők szerint Peevszki vagy nem jut be a következő parlamentbe, vagy csak jóval kisebb támogatottsággal. Több párt tárgyalt arról, hogy az októberi választások után elszigetelnék Peevszkit.
„El kell fogadnunk, hogy azokkal fogunk együtt dolgozni, akik a DPS-ben Peevszki ellen vannak. Most az egyszer taktikailag okosnak kell lennünk, és amikor megnyílik a lehetőség, el kell távolítani a korrupt állam legújabb megtestesítőjét” – mondta Ivanov, a PP–DB vezetője.
Az instabilitás és a tehetetlenség akkor jelentkezik, amikor Bulgária, az EU legszegényebb és legkorruptabb országa egyre inkább elszigetelődik, és teret veszít az EU-ban.
Bár az EU jóváhagyott egy hatmilliárd eurós gazdaságélénkítő tervet, Bulgária valószínűleg nem fogja látni a pénz nagy részét, amíg nem hajtja végre az unió által előírt reformokat, beleértve a korrupcióellenes intézkedéseket.
„Ha az országnak nem sikerül kilábalnia ebből a politikai patthelyzetből, az tovább szélesíti a hozzáférést az olyan országok, például Oroszország számára, amelyek befolyást akarnak szerezni uniós és NATO-tagállamokban” – figyelmeztet Vesszela Cserneva, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatóhelyettese.
