Koszovó szerdán ünnepelte azt, amit a felszabadulása napjának tart – a szerb erők kivonásának 25. évfordulóját.
Az 1998–1999-es háborúban, amelyet a Koszovói Felszabadítási Hadsereg albán nemzetiségű tagjai ellen vívtak, a szerb erők nem tettek eleget a megbékélést célzó nyugati követeléseknek, ami arra késztette a NATO-t, hogy 78 napos bombahadjáratot indítson Szerbia ellen. A művelet végén a szerb hadsereg kivonult Koszovóból, ahol körülbelül 13 ezer ember halt meg, többségében albánok a szerb elnyomás alatt. 1600 embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.
A szomszédos Szerbia nem hajlandó hivatalosan elismerni korábbi tartománya 2008-ban kikiáltott függetlenségét. Több mint száz ország ismerte el Koszovót, köztük az Egyesült Államok és a nyugati országok többsége, de Oroszország és Kína nem, és ezzel távol tartják a balkáni országot az ENSZ-től.
Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti kijelentette: „Az Európai Unió a politikai törekvésünk, a NATO pedig a katonai célállomásunk.”
Koszovó és Szerbia kapcsolatai tavaly tovább romlottak, és az Európai Unió támogatásával éveken át folyó rendezési tárgyalások sem vittek előre. A NATO irányítása alatt álló békefenntartók növelték a létszámukat a határ mentén.
Koszovó szerdán katonai parádéval és ünnepi beszédekkel emlékezett az évfordulóra.
Hét elején Koszovóban járva Tony Blair volt brit miniszterelnök azt mondta: „Ha hagytuk volna, hogy Koszovóval és népével továbbra is kegyetlenkedjenek, megfosszák őket a jogaiktól, a mi jövőnk is szűkebb lett volna az enyémhez hasonló országokban.”
Bill Clinton volt amerikai elnök az X közösségi platformon azt írta, hogy a NATO légi hadjárata évtizedes elnyomásnak és brutális etnikai tisztogatási kampánynak vetett véget.
