Európán belül Magyarországra érkezett a legtöbb kínai tőke, több, mint a korábban éllovas Németországba, Franciaországba és Egyesült Királyságba összesen. A legtöbb kínai pénz az akkumulátorgyártásba jön. A következő években folytatódhat a tendencia.
2023-ban az összes, Európába érkező kínai tőke 44 százaléka Magyarországon landolt – derül ki abból az elemzésből, amely az Európába (Európai Unió és Egyesült Királyság) irányuló kínai befektetéseket vizsgálta. A tanulmányt a Rhodium Group és a MERICS (Mercator Institute for China Studies) készítette.
Az utóbbi években ugyanakkor folyamatosan csökken az Európába irányuló kínai befektetések összege: a tavalyi 6,8 milliárd euró 2010 óta a legalacsonyabb érték. (A csúcs 2016-ban volt, akkor 47,5 milliárd eurónyi érkezett Európába, ez azóta folyamatosan csökken, 2022-ben 7,1 milliárd euró volt.)
2021-ig szinte kizárólag vállalatfelvásárlás formájában érkezett kínai tőke Európába, ez azonban az utóbbi években megváltozott. 2022 óta már inkább a zöldmezős beruházások dominálnak, azon belül is elsősorban az elektromosjármű-gyártás. Elsősorban az akkumulátorgyártás a kínai befektetések célja, de egyre több az ahhoz kapcsolódó beruházás is, legyen szó akkumulátor-alkatrészről vagy kész autókról. Második helyen az egészségügybe érkező beruházások állnak (főleg orvostechnikai eszközökről van szó), ezt követi a fogyasztási cikkek gyártása és a befektetések a szórakoztatóiparba, valamint az infokommunikációs ágazatba. Az elektromosautó-iparon kívül minden más ágazat csökkenő tendenciát mutat.
Ennek köszönhető, hogy tavaly Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja lett.
2023-ban Magyarországra érkezett az összes európai kínai közvetlen külföldi tőkebefektetés 44 százaléka.
A legnagyobb, folyamatban lévő beruházás a CATL magyarországi akkugyára 7,5 milliárd euróval, a második az AESC akkugyára Franciaországban kétmilliárd euró értékben, a harmadik a CATL német beruházása 1,7 euróval. A negyedik helyen szintén egy magyarországi akkugyár áll, a Huayou Cobalt 1,3 milliárd euróval.
Az elemzés azt írja, hogy 2012 és 2021 között éves átlagban mindössze 89 millió euró volt a Magyarországra irányuló kínai beruházások értéke. Ez 2022-ben 1,51 milliárd euróra emelkedett, 2023-ban pedig elérte a 2,99 milliárd eurót, köszönhetően az akkugyáraknak.
Csak Magyarország az Európába irányuló összes kínai közvetlen külföldi tőkebefektetés 44 százalékát szerezte meg, vagyis többet, mint az addig legnagyobb célpontok, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság együttvéve. Ez a négy ország volt a kínai befektetések fő célpontja tavaly, lefedve az Európába érkező kínai tőke nyolcvan százalékát.
A kínai befektetések nemcsak ágazat szempontjából (elektromos jármű) koncentráltak, de befektetők szerint is: az öt legnagyobb kínai befektető 2021 és 2023 között rendre az Európába irányuló összes kínai befektetés kétharmadát tette ki (szemben a 2020-as 45 százalékkal). A legnagyobb befektető a CATL, amely az épülő debreceni mellett Németországban is létesített akkumulátorgyárat.
Az elemzés szerint folytatódik a tendencia, azaz a kínai befektetések első számú célpontja az elektromosjármű-ipar lesz, és azon belül is Magyarország. A már említett CATL és Huayou Cobalt mellett kiemelik a BYD és a Semcorp már bejelentett beruházásait Magyarországon.
Ezek a befektetések mindegyik országban helyi autógyártókkal kötött szállítási szerződésekhez kapcsolódnak: Franciaországban az AESC a Renault-t, míg a CATL a BMW-t és a Mercedest látja el Németországban és Magyarországon.
Az elemzés szerint a kínai vállalatok nagyobb biztonságban érezhetik befektetéseiket a Pekinggel szoros kapcsolatot ápoló Magyarországon. Kiemelik, hogy Olaszországban például egyre szigorúbban ellenőrzik a kínai befektetéseket, Magyarország viszont kifejezetten támogatja a külföldi beruházásokat. A kínai mellett dél-koreai befektetések is érkeznek az elektromosjármű-iparba, amit a jelentés azzal magyaráz, hogy itt több nagy autógyár működik, rendelkezésre áll az olcsó és képzett munkaerő, a kormány pedig millió eurós nagyságrendben osztogat támogatást, és megígéri, hogy infrastruktúrát és ipari parkokat épít a beruházások köré.
Arra is emlékeztet az elemzés, hogy az EU szeretné, ha a tagállamok minél szigorúbban ellenőriznék a kínai beruházásokat. Olyan szabályozást vár el, amely lehetővé teszi a beruházások átvilágítását. Az eljárást a harmadik országbeli befektetők minden közvetett felvásárlására alkalmazni kell, és egyes területeken kötelezővé válna, például az EU által támogatott projektekbe vagy programokba, a kritikus infrastruktúrába, a kritikus technológiába és a kettős felhasználású termékekbe, illetve a kritikus alapanyagokba történő befektetések esetében. Arra ösztönöznék a tagállamokat, hogy a zöldmezős beruházásokat is vonják be átvilágítási mechanizmusaikba.
A szigorodó európai előírások, a Kínával szembeni bizalmatlanság növekedése, valamint a kínai gazdasági nehézségek miatt viszont nem számítanak arra, hogy jelentősen nőhet az Európába áramló kínai tőke.
