A hét híre, hogy Giorgia Meloni konzervatívjai leszorították a harmadik helyről a liberálisokat, és nagyobb szeletet követelnek maguknak az intézményi vezetői posztok elosztásából. Miközben a Tisza hét képviselője az EPP-vel ismerkedett, a Fidesz–KDNP előtt, úgy tűnik, bezárult az ECR kapuja.
Közel két héttel az európai választások után az euroszkeptikus jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciója leszorította a harmadik helyről a liberális-centrista Renew-t. A Giorgia Meloni pártja által dominált ECR-nek jelen állás szerint már 83 képviselője van, miután felvette az egyértelműen szélsőjobboldali, nacionalista román AUR hat képviselőjét. Az aktuális mandátumeloszlás szerint 81 képviselőt felvonultató Renew frakció rövidesen tovább zsugorodhat, miután Andrej Babiš, a cseh ANO elnöke bejelentette, hogy hét képviselője távozik a Renew részét képező liberális pártcsaládból, az ALDE-ből.
Az ECR gyarapodik, a Renew zsugorodik
A Renew a következő napokban újabb kilépésekkel tovább is fogyatkozhat, míg az ECR még jobban megnövelheti a létszámát, ha – ahogy nagy esély van rá – Babišék átülnek a konzervatívokhoz. A történtek és a trendek tükrében már érthető, hogy miért nem támogatta a hétfői informális csúcsvacsorán Giorgia Meloni a három uniós vezetői posztra kiszemelt politikusokat. Az olasz miniszterelnök tisztában volt azzal, hogy egy jó egy héttel később előnyösebb alkupozícióba kerülhet a tárgyalóasztalnál, és az ECR megnövekedett befolyásának érvényt szerezve igényt formálhat az uniós intézményi vezetői posztok valamelyikére. Jelen állás szerint ugyanis a néppárti Ursula von der Leyen maradhatna az Európai Bizottság elnöke, az Európai Tanács élére a korábbi szocialista párti portugál miniszterelnök, António Costa kerülhet, míg a kül- és biztonságpolitikai főképviselő tisztségére a liberális észt kormányfő, Kaja Kallas a favorit.
A parlamenti erőviszonyok folyamatos módosulásának fényében nem lenne meglepő, ha Meloni a jövő hét második felében esedékes EU-csúcson nagyobb szeletet kérne a tortából. Az más kérdés, hogy nehéz lesz felbolygatni az élen tekerő triót. Az olasz miniszterelnök a hírek szerint beérheti azzal, ha a következő olasz biztos megkaparintaná az egyik ügyvezető alelnöki tisztséget az Európai Bizottságban, ami nem tűnik túlzottan nagy eredménynek.
Miért kosarazza ki Meloni Orbánt?
Az ECR pártcsoportjának gyarapodása, úgy tűnik, Meloni egy másik, ugyancsak kényes manőverét is megkönnyíti, ami a Fidesz távol tartásáról szól. Ha ugyanis a magyarok nélkül is elég nagy a létszám, akkor az ECR-nek nincs akkora szüksége Orbán tíz képviselőjére. Másképpen: a Fidesz belépésével a konzervatívok többet veszíthetnének a vámon, mint amennyit nyernek a réven. Arról már nem is szólva, hogy a friss román tagpárt és a magyar kormánypárt kölcsönösen kizárja egymást, eszük ágában sincs közös frakcióban ülni.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője így írt erről a Facebookon: „A szélsőségesen magyarellenes román AUR-t felvették az ECR frakciójába. Szó sem lehet arról, hogy a Fidesz ilyen párttal üljön egy frakcióban az Európai Parlamentben! Kizárt!”
Ráadásul a konzervatívok a frakcióba való belépés előfeltételeként támasztották minden érdeklődőnek, hogy tegye le a hűségesküt Ukrajna mellett. Ehhez sem biztos, hogy nagyon fűlne a fideszes kontingens foga. Meloni egyébként is a politikai centrum és nem a szélsőjobboldal felé kacsingat, és ebben a képletben Orbán Viktor és az Identitás és Demokrácia (ID) nevű szélsőjobboldali frakciót irányító Marine Le Pen társasága terhes lehet. Ezért a megfigyelőknek egyáltalán nem volt meglepetés, hogy Meloni még a hétfői csúcsvacsora előtt – olasz beszámolók szerint – kosarat adott az általa egyébként nagyon kedvelt Orbánnak, állítólag azzal vigasztalva őt, hogy két év múlva meglátjuk.
Nem csupán az ECR játszik az időhúzásra, hanem a konzervatívoktól még jobbra levő ID is. Úgy tudjuk, hogy a francia Nemzeti Tömörülés által uralt pártcsoport arra kérte az EP többi frakcióját, hogy július 4. helyett csak július 8-án vagy 9-én kelljen bejelentenie a pártcsoport végleges összetételét. Ennek parlamenti bennfentesek szerint egyetlen oka van: meg akarják várni a francia parlamenti választások második fordulóját, abban bízva, hogy Le Penék átütő sikerének hatására még több, jelenleg hezitáló párt vagy egyén kéri majd felvételét a frakcióba.
Le Penék is húzzák az időt
A pártcsoportok többsége – és érthetően mindenekelőtt a macronistákat is magában foglaló Renew – információink szerint nem támogatja a halasztást. A jelenleg 189 főt számláló legnagyobb pártcsoport, a néppárti még nem foglalt állást a kérdésben.
Bár a frakciók névsorát hivatalosan az EP alakuló üléséig kell véglegesíteni, a parlamenti pártok úgy döntöttek, hogy praktikus okokból önkényesen július 4-ét jelölik meg határidőnek arra, hogy az egyes frakciók tájékoztassák egymást a létszámról. Ennek az a fő oka, hogy a parlamenti adminisztrációnak minden képviselő számára ki kell jelölnie egy irodát, és ki kell számolnia a költségeket is.
Az EP-ben továbbra is az az előzetes forgatókönyv, hogy az állam- és kormányfők jövő heti döntésével számolva július 17-én megválaszthatja az Európai Bizottság elnökét, nagy valószínűséggel a hivatalban lévő Ursula von der Leyent. Azért nem július 18-án, mert aznap tartják Nagy-Britanniában az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját, amelyen a bizottsági elnök is részt akar venni, hogy találkozzon a – feltehetően új, baloldali – brit kormányfővel .
A különböző frakciók vezetői az Európai Tanács döntésére várva július 1-jén ülnek újra tárgyalóasztalhoz, hogy pontosítsák a menetrendet.
A magyar kártya
A Fidesz egyre inkább bizonyosra vehető sikertelen próbálkozása után nagy kérdés, hogy milyen lehetőségei maradtak a magyar kormánypártnak a választás utáni helyezkedésben. A legkézenfekvőbb választásnak Le Pen frakciója, az Identitás és Demokrácia (ID) tűnik. Ez azonban egyes brüsszeli megfigyelők szerint vállalhatatlan lenne még akkor is, ha a franciák is nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy politikailag szalonképessé váljanak.
Ha az ID sem jön össze, akkor a tíz fideszes és az egy KDNP-s képviselőnek jobb híján a függetlenek padját kell koptatnia tovább, kevesebb pénzzel és megszólalási lehetőséggel.
A Tisza hét képviselője közben a héten Brüsszelben megkezdte a beilleszkedést a legnagyobb (néppárti) parlamenti pártcsoportba. Bár képviselőik száma néggyel elmarad a kormánypártokétól, Magyar Péterék a legnépesebb frakció tagjaként jóval kedvezőbb pozícióban lesznek, és nagyobb befolyással bírhatnak a dolgok menetére és egyes dossziékra az EP-ben, mint a marginalizálódó Fidesz–KDNP.
