Északi szomszédunkhoz idén tavasszal elkezdtek érkezni az első csoportok a Közel-Keletről, nyárra pedig valamiért már érezhetően nagyobb számban tudtak átkelni Magyarországról a több mint hatszáz kilométernyi közös határon keresztül.
Még csak nemrég adták át a helembai Károly Róbert hidat, de az utóbbi időben jelentős számban érkeztek rajta keresztül, illetve az alacsony vízállású Ipoly gázlóin vagy egy közeli vasúti hídon át a migránsok, többnyire Szíriából – legalábbis állításuk szerint.
Az előző állomásnak számító Magyarországgal szemben, ahol menekültek a rendőrök elől, itt a helyiek szerint azonnal a „Police, police!” felkiáltással kérték őket, hogy hívjanak rendőrt, mert megfelelő dokumentumok birtokában így nem esik bántódásuk, amíg átkelnek Szlovákián Németország felé.
„Szlovákiában 2018-ban még a korábbi Fico-kormány elfogadott egy olyan törvényt, amely szerint egy dokumentumot állítanak ki az érkezőknek, a migránsoknak, amely tulajdonképpen feljogosítja őket a tartózkodásra az országon belül, és ez nagyon sokakat arra ösztökél, hogy Szlovákián keresztül utazzanak tovább nyugat felé – magyarázza Szalay Zoltán, a napunk.sk újságírója. Hozzáteszi: ugyan léteznek teóriák arról, hogy miért ugrott meg éppen a szlovákiai választások előtt a Magyarországról beérkező migránsok száma, erről kézzelfogható adatok nem állnak rendelkezésre. – A kampány során is felmerült, hogy Orbán Viktor segítette Robert Ficót azzal, hogy Magyarország szabadon engedett körülbelül 1500 embercsempészt. Ezeknek az embercsempészeknek egy része vélhetően ismét bekapcsolódott ebbe a tevékenységbe, de ezt nem erősítette meg senki, tehát nem tudni, hogy ez mennyire járult hozzá az eseményekhez” – mesélte a Szabad Európának.
Az érkezők nagy része az Ipoly mentén, a zöldhatáron próbál átjutni Szlovákiába. A korábban már említett Helemba polgármestere, Izrael Gergely szerint egyébként amennyire lehet, kulturált módon. „Nem regisztráltuk, hogy bármilyen szintű atrocitás történt volna, vagy betörések, lopások vagy bármi. Tényleg nagyon kulturáltan viselkedtek eleinte. A vége felé, amikor már nagyobb csoportok jelentek meg, elkezdtek zajongani, illetve ha éjjel vonult egy nagyobb csapat, akkor határozottan, direkt nagyobb zajt csaptak, hogy a kutyák ugassanak, és valaki fölkapcsolja a villanyt. Zörögtek a kapun, ajtón, bekiabáltak, hogy »Please call police«, mert tudták nagyon jól, hogy akkor eljönnek értük, és elviszik őket” – mondta a polgármester.
Keszegh Béla, Révkomárom polgármestere szerint az október elején, a Hamász terrortámadásaival kezdődő izraeli háború és az erre adott európai reakciók is módosíthatnak a migránsútvonal irányán és forgalmán. „Az Európai Uniónak voltak alapelvei, amiket elfogadtunk, amikor beléptünk: ilyen az eurózóna vagy a schengeni rendszer. Ehhez kell tartanunk magunkat. Megértjük, hogy a jobb élet reményében indulnak sokan útnak, a gazdasági bevándorlást viszont nem tudja befogadni teljes mértékben Európa, mert azzal csak azt fogjuk elérni, hogy nemcsak ott lesz baj, hanem itt is” – mondta a polgármester.
Az országon délről északra haladnak át a sokszor húsz-harminc, de akár negyvenfős csoportok is, sokszor egészen pici gyerekekkel gyalogló családok. Így érkeznek meg a szlovák fővárosba, ahol a főpályaudvaron már egyértelműen látható a folyamatos jelenlétük. Eddig két-három napot töltöttek csak az országban, de mióta Csehország és Ausztria is visszaállította a határellenőrzést, azóta sokkal nehezebben jutnak tovább. Sokan Szlovákiában rekedtek.
Az egyre hidegebb idő, a fagypont alatti reggelek közeledtével a szlovák hatóságok az önkormányzatok segítségével úgy döntöttek, hogy a tragédiák megelőzése érdekében átmeneti szállásokat hoznak létre. Az egyik ilyen központ Pozsonyszőlős külterületén fekszik. A település polgármestere, Michal Vlček szerint nagyjából négy-ötszáz migráns van az utcán Pozsonyban minden este, ezért most bővítik a sátortábort.
A helyszínen dolgozó szlovákiai Caritas segélykoordinációs és integrációs szervezet vezetője szerint több ezren lehetnek az országban olyanok, akik most nem tudnak se előre-, se visszafelé menni. Igaz, oda nem is akarnak, Magyarországról a legtöbbjüknek nincsenek jó emlékei. „Ebben a pillanatban ötven nőt és gyereket tudunk befogadni a sátrainkba. Rengeteg férfi is van itt, de egyelőre nincs több kapacitásunk. Ami a számokat illeti, a Szlovákiába érkezőké csökken, de mivel sokan közülük nem tudnak továbbhaladni a határok lezárása miatt, most már többen vannak, akik hetek óta itt ragadtak.
Azelőtt maximum egy-két nap alatt áthaladtak az emberek az országon. Ennek ellenére sokan próbálkoznak átjutni a nyugati határokon, van, aki már hatszor is megpróbálta, de sikertelenül. Sokuk tehát óhatatlanul itt marad majd. Elvileg nagyjából kétezren vannak most az országban, de ezek csak a hivatalos számok” – mondta a Szabad Európának Alexandra Mruk Papaianopol.
