Mike Pompeo amerikai külügyminiszter még augusztusban figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok a korábbi szankciók visszaállítását tervezi Iránnal szemben. Az ENSZ Biztonsági Tanács tagjai (köztük az Egyesült Államok), valamint az EU és Németország 2015-ben hoztak tető alá egy megállapodást Iránnal, ami alapján a perzsa állam a szankciók feloldásáért cserébe vállalta, hogy nukleáris fejlesztéseit rendszeresen ellenőrizheti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Azonban az Egyesült Államok három évvel később felmondta a 2015-ös megállapodást, és újra szankciókat vezetett be Iránnal szemben.
Ezek az intézkedések nem azonosak a most bejelentett ENSZ-szankciókkal: az amerikai külügy szerint az ENSZ-tagállamoknak kötelességük maguknak is embargót bevezetni Iránnal szemben, mert az irániak a közelmúltban nem tartották be a 2015-ös megállapodásban vállaltakat.
Pompeo: cél az ENSZ-szankciók végrehajtásának megerősítése
„Ha egy ENSZ-tagállam elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit a szankciók bevezetése terén, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy belföldi hatóságai segítségével ezeknek következménye legyen, egyúttal biztosítsa, hogy Irán nem arathatja le egy ENSZ által tiltott tevékenység gyümölcseit” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.
„A következő napokban ezért az Egyesült Államok több olyan intézkedést is bejelent, melynek célja az ENSZ-szankciók végrehajtásának megerősítése és az azt megszegők felelősségre vonása” – tette hozzá Mike Pompeo.
Iráni reakció
Az iráni riál vasárnap rekordmélységbe zuhant az amerikai dollárral szemben. Az iráni gazdaság egyébként is komoly nyomásnak volt kitéve azóta, hogy 2018 novemberében az Egyesült Államok újra életbe léptette az egyoldalú szankciókat.
„Azt várjuk a nemzetközi közösségtől és az összes országtól, hogy lépjenek fel a Fehér Ház meggondolatlan akciói ellen és egyként szólaljanak meg” – fogalmazott az iráni külügyminisztérium szóvivője Teheránban.
Az ENSZ BT szerint nem lesznek szankciók
Az Egyesült Államok tehát elindítja azt az ENSZ-mechanizmust, ami alapján, ha csak a Biztonsági Tanács 30 napon belül nem dönt a szankciók ismételt felfüggesztéséről, ismét életbe lépnek az Irán elleni kereskedelmi korlátozások.
Az amerikai kormány emellett azzal is indokolja döntését, hogy a Biztonsági Tanács képtelen volt meghosszabbítani az Iránnal szembeni, 13 évig érvényben levő, októberben lejáró fegyverszállítási embargót.
Az igaz, hogy Teherán eltért az atomalkuban tett ígéreteitől, miután az amerikaiak felmondták a szerződést. Kérdéses viszont, mennyire volt egyáltalán érvényesnek tekinthető az alku azután, hogy a legfontosabb fél hirtelen felmondta azt.
Az amerikai kormány azzal is indokolja ezt, hogy a Biztonsági Tanács képtelen volt meghosszabbítani az Iránnal szembeni fegyverszállítási embargót, amely 13 évig érvényben volt, és októberben lejár. Az azonban nem egyértelmű, hogy az amerikaiaknak valóban joguk van az ENSZ-mechanizmus elindításához, hiszen nemrég még ők maguk léptek ki az egyezményből.
Az amerikai külügy érvelése szerint a szerződés egyik alapítójaként így is joguk van számon kérni annak betartását, az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres viszont szombaton azt mondta a BT gyűlésén: egyelőre nem tud mit kezdeni az USA bejelentésével, mert túl nagy a bizonytalanság a kérdésben.
A BT tagjai ellenzik a lépést
A brüsszeli székhelyű International Crisis Group elemzői szerint valószínűleg a kérdésben még sokáig nem születik egyezség, a nemzetközi jog a témában nem fogalmaz egyértelműen. Avagy az ügyben nem a törvény, hanem a diplomácia, az állami vezetők alkudozása dönt majd.
Egyelőre azonban az USA-n kívül a Biztonsági Tanács minden tagja ellenzi a lépést – ezek az államok (Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság) egyenként mind vétójoggal rendelkeznek a tanácsban (csakúgy, mint az USA), így fenyegethetnek valamely más BT-rendelkezés blokkolásával, ha az amerikaiak nem hajlandók mozdulni Irán ügyében. A BT tagjai levélben arról biztosították Iránt, hogy a szankciók szeptember 20-a után sem térnek vissza.
Az Egyesült Államok többi NATO-szövetségese egyelőre nem szólalt meg az ügyben – ők feltehetően kivárják a novemberi elnökválasztást. A demokrata jelölt, Joe Biden volt alelnök kampányában az amerikai-iráni kapcsolatok enyhítését ígérte.
