Ez történt eddig:
- a vesztes pártok szerint csalás gyanúja merült fel a vasárnapi parlamenti választásokon, ezért hétfőn tüntetések kezdődtek az országban, kedd hajnalban kormányzati épületekbe és az állami média székházába is betörtek a demonstrálók
- a biztonsági erők határozott fellépése mellett a rendbontásban egy ember életét vesztette, csaknem hatszázan megsérültek
- az elnök nem mutatkozik nyilvánosan, de az választás érvényességének felülvizsgálatára szólította fel a választási bizottságot, a testület törölte a voksolás eredményét,
- a belügyminiszternek nyoma veszett, az ellenzék vezére és a hivatalban lévő elnök is azt állítja, ő irányítja az országot.
Eltűnt az elnök, de "uralja a helyzetet"
Nem tudni, hogy jelenleg hol van az ország elnöke, de Tolgonaj Sztamalijeva az elnök szóvivője keddi nyilatkozatában azt mondta, hogy Dzsejenbekov kézben tartja a helyzetet és „mindent megtesz a jog és a rend” helyreállításáért a közép-ázsiai országban.
Egy másik, keddi közleményben, Dzsejenbekov elnök kijelentette, kész törölni a vitatott parlamenti választási eredményt, és azt kérte, hogy állítsák le a zavargásokat. Az elnök parancsot adott a biztonsági erőknek, hogy ne nyissanak tüzet a tüntetőkre.
„Javasoltam a Központi Választási Bizottságnak, hogy alaposan elemezzen bármely jogsértést, és érvénytelenítse a választási eredményeket, ha ez szükséges” – mondta Dzsejenbekov a nyilatkozatban.
A kirgiz központi választási bizottság végül kedden érvénytelenítette a vasárnapi parlamenti választás eredményeit, amelyek szerint Szooronbaj Dzsejenbekov államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba – jelentette a 24.gk kirgiz hírportál a testület egyik tagjára hivatkozva.
Az elnök „egyes politikai erőknek a hatalom illegális úton való megszerzésére tett kísérleteként” írta le, hogy a feldühödött tüntetők elfoglalták a kormány, a televízió és a biztonsági szervek egyes épületeit.
Nem ment be dolgozni a belügyminiszter, ellenzéki kézben a biztonsági szervek
Dzsejenbekov tartózkodási helye nem ismert, de Tolgonaj Sztamalijeva elnöki szóvivőt idézve az AKIpress azt írta, hogy Biskekben van.
Omurbek Szuvanalijev, az ellenzéki Butun (Egyesült) Kirgizsztán Párt egyik képviselőjelöltje október 6-án azt mondta a Szabad Európának, hogy az elnök távollétében ismét ellátja a Biztonsági Tanács helyettes titkári feladatait és koordinálja a rendfenntartást és az ország biztonsági szerveit.
„Nincs információm az elnök jelenlegi tartózkodási helyéről. Ugyanakkor a Biztonsági Tanács helyettes titkáraként én irányítom a szervezet fellépését. Jelenleg én irányítom a rendfenntartást és a biztonsági műveleteket” – mondta.
Szuvanalijev arról is beszélt, hogy Kurszan Aszanov, – akit 2019-ben „a kirgiz rendőrség érdekeinek elárulása miatt” menesztettek belügyminiszter-helyettesi posztjáról és aki ellen három nyomozás is folyik – most „ideiglenesen biskeki városi parancsnokként tevékenykedik”.
Közben a tárca egyik szóvivője szerint Kashar Junuszalijev belügyminiszter nem ment be dolgozni október 6-án, és Aszanov átvette az ügyvezető belügyminiszteri funkciót. Aszanov szintén a Butun Kirgizsztán párt színeiben indult a parlamenti választásokon.
Tüntetők törtek be több kormányépületbe és az állami média székházába
A helyzet kiszámíthatatlanságát jól jelzi, hogy október 6-án hajnalban tűz ütött ki Dzsejenbekov elnöki hivatalában és a 120-fős Dzsogorku Kenes, a Legfelsőbb Tanács épületében. Az ablakokon keresztül sűrű fekete füst gomolygott, miközben a tűzoltók megpróbálták eloltani a lángokat – jelentette a Szabad Európa kirgiz szerkesztősége.
A közösségi médiában korábban közzétett fotók szerint a tüntetők irodáról irodára jártak az elnöki hivatal hetedik emeletén, és néhol megrongálták a bútorokat. Az egyik szobában levették a falról Dzsejenbekov képét és az egyik tüntető kirúgta azt a keretből.
Bebörtönzött ellenzékieket szabadítottak ki, kormányzók mondtak le
Tiltakozók egy másik csoportja elfoglalta a központi televízió és rádió épületét és tüntetők hatoltak be – mindenféle ellenállás nélkül – a Állami Nemzetbiztonsági Bizottság épületébe.
Atambajevet a nemzetbiztonsági bizottsági épületből szabadították ki – jelentette a Szabad Európa kirgiz szerkesztősége, és később támogatói körében látták, közölte az AFP hírügynökség. Atambajevet júniusban 11 év és két hónap börtönre ítélték korrupciós vádak alapján. Emellett bírósági eljárás folyik ellene a hívei és a rendőrség között a rezidenciájánál tavaly kirobbant, halálos kimenetelű összecsapások miatt.
Szintén kiszabadították Szadir Dzsaparov volt parlamenti képviselőt, aki később fellépett támogatói előtt a Biskek központjában található Ala-Tú téren. Szapar Iszakov volt miniszterelnököt közben a Moldovanovka faluban található büntetőtelepről engedték ki.
Az éjszakai összecsapásokban a kormány szerint egy ember meghalt és 590-en megsebesültek.
Talasz, Narín és Isszik-Kul régiók kormányzói és több más körzeti kormányzó lemondott a tiltakozások nyomán.
Durván oszlatott a rendőrség a választási után kirobbant tüntetéseken
A gyorsan változó események előzménye a Biskekben október 5-én kirobbant tüntetés volt, amelyen az egy nappal korábban tartott parlamenti választások érvénytelenítését követelték. A rendőrség vízágyúkat, könnygázt, fénygránátokat és gumilövedékeket bevetve kezdte el oszlatni a tömeget – jelentette a Szabad Európa kirgiz szerkesztősége.
A biskeki kórházak közölték, hogy több, mint 120 sebesültet láttak el az erőszakos események nyomán. A tüntetők azt kántálták, hogy „Dzsejenbekov elnöknek távoznia kell” és népszerű énekesek és politikusok is felszólaltak a tömeg előtt.
Tüntetések robbantak ki más városokban – köztük az északi Talaszban és a központi Narín körzetben is.
Tucatnyi párt nem jutott be a parlamentbe
A vasárnapi parlamenti választásokon 16 politikai párt indult, az eredmény szerint négy párt lépte át a Dzsogorku Kenesbe való bejutáshoz szükséges, hét százalékos választási küszöböt.
A már hivatalos eredmény szerint a kormánypárti és nemrég létrehozott Brimdik (Egység) Pártja nyerte a szavazatok 24,5 százalékát, mögötte a 23,88 százalékot elért Mekenim Kirgizsztán (Hazám Kirgizsztán) és a 8,76 százalékot begyűjtő Kirgizsztán Párttal.
A három pártot jobbára a kormányt támogató és a status quo fenntartásában érdekelt politikai erőnek tartják. A Birimdik és a Mekenim Kirgizsztán is támogatja a mélyebb integrációt a Moszkva által vezetett Eurázsiai Gazdasági Unióval és az Oroszországgal való szorosabb biztonsági kapcsolatokat.
A Butun Kirgizsztán nevű nacionalista párt volt az egyetlen ellenzéki párt, amely a voksok 7,13 százalékával átjutott a parlamenti küszöbön. A fennmaradó 12 párt viszont nem szerzett elég szavazatot, hogy bekerüljön a törvényhozásba. Az Eurasianet szerint ezek a pártok együttvéve az összes leadott szavazat körülbelül egyharmadát kaphatták.
A kisebb pártok azzal vádolták meg a Birimdiket – amelyet széleskörben Dzsejenbekov-hű pártnak tartanak – hogy adminisztratív eszközöket felhasználva népszerűsítette jelöltjeit, bár ezt a párt tagadja.
A választást a szoros kirgiz-orosz viszony próbájának tartják – a Birimdik párt például a Moszkvával való kapcsolatot is beépítette kampányába.
Amikor tudni lehetett, merre jár az elnök
A kirgiz elnök egyébként egy hete még Budapestre látogatott, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János köztársasági elnökkel is találkozott, a két ország stratégiai együttműködésben állapodott meg. A tervek szerint a magyar Eximbank egy 50 millió dolláros, azaz 15 milliárd forintos keret nyit meg a magyar és kirgiz vállalatok közötti kapcsolatok finanszírozására.
