Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz államfő csütörtökön jelentette be lemondását, azt követően, hogy tiltakozások, zavargások hatására választási bizottság érvénytelenítette a parlamenti választás eredményét, majd a parlament új kormányfőt nevezett ki: azt a Szadir Dzsaparovot, akit tüntetők szabadítottak ki a börtönből.
Csalásgyanú miatt érvénytelenítették a választásokat
A közép-ázsiai országban október 4-én tartottak választásokat, ám ennek szabályosságát sokan megkérdőjelezték, az elnökhöz közel álló, parlamentbe jutó pártokat csalással vádolták. Hamarosan országszerte tüntetésekbe kezdtek a törvényhozásból kiszorult pártok hívei, a megmozdulások hamarosan zavargásba fordultak át. A tüntetők elfoglalták a parlamentet és az az elnöki hivatalt, valamint az államügyészség épületét is, mire a választási bizottság bejelentette, hogy teljesíti a tüntetők követeléseit, és érvényteleníti a választás eredményét.
A távozó elnök jóváhagyta az új miniszterelnök kinevezését, majd lemondásakor azt mondta: „A béke és az egység hazánkban fontosabb, mint bármelyik poszt. Nem ragaszkodom foggal-körömmel a hatalomhoz, és nem akarom, hogy Kirgizisztán történelmébe olyan elnökként vonuljak be, aki vért ontott és saját polgáraira lőtt".
Rendkívüli hatalmat kap az új miniszterelnök
A kirgiz törvények szerint, ha az elnök lemond a hivataláról, utódja a parlament elnöke lesz, csakhogy a kaotikus helyzetben a házelnök is lemondott, utódja pedig azt mondta, „nincs erkölcsi joga” átvenni az elnöki hivatalt, hiszen nem választották meg. Ha a házelnök nem vállalja a megbízatást, a törvény értelmében az államfői hivatalt a miniszterelnök veszi át (akit jelen esetben szintén nem demokratikus választáson választottak).
Dzsaparov másnap bejelentette a hatalomátvételt, és felszólította a tüntetőket, hogy menjenek haza. A belügyminisztérium szerint Dzsaparov beiktatása egyelőre stabilizálta a helyzetet. Mint jelentették, a fővárosban, Bisekben „az állami szervek tartják a rendet”, emiatt a parlament pénteken megszüntette a szükségállapotot.
Dzsaparov mostani kinevezését, sőt, szabadságát teljes egészében a tüntetéseknek köszönheti: a politikus, aki korábban a szintén megbuktatott Kurmanbek Bakiev elnök tanácsadója volt, 2017-ben egy állami tisztviselő túszul ejtéséért ítélték börtönbüntetésre. A zavargások alatt azonban a tüntetők azonban elfoglalták a börtönt is, és más fogva tartott politikusokkal együtt kiengedték. Igaz, az ellene érvényes ítéletet még a kiszabadítása előtt, de már a zavargások alatt érvénytelenítette a bíróság.
Korrupciós botrány kivizsgálását ígérik
Az új kirgiz vezetés a napokban a korrupció elleni fellépésre tett ígéretet. A nemrég kijelölt nemzetbiztonsági főnök úgy nyilatkozott, hogy kivizsgálják az ország egyik legbefolyásosabb oligarchája, Raimbek Matraimov üzleteit. A politikus-üzletember ügyeiről idén tett közzé tényfeltáró anyagot a Szabad Európa, eszerint Matraimov korábban, vámtisztként szerzett kapcsolatait kihasználva több százmillió dolláros adócsalásban vett részt egy külföldi bűnszervezettel közösen. A jelentés rámutatott a Matraimov-család külföldi ingatlanvásárlására is, amire a bejelentett jövedelmükből nem lett volna pénzük. Nem sokkal a cikk közlése előtt az oknyomozók egyik forrását, aki elmondása szerint maga is részt vett a csalásokban, Isztambulban meggyilkolták.
Bár a Matraimov-ügy komoly felháborodást okozott, hivatalos eljárás nem indult, ellenben Matraimov és családja 700 ezer euróra perelte az oknyomozó újságírókat.
Januárban jöhet az új választás
A korrupció elleni fellépésen kívül Dzsaparov a választási rendszer reformját és egy új elnökválasztás kiírását ígérte. Pénteken a parlament 7-ről 5 százalékra csökkentette a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt, és ötödére csökkentette azt az összeget, amit a képviselőknek kell fizetnie a választáson való induláshoz. A választási csalások mellett a magas küszöb volt a tüntetők egyik fő panasza, hiszen emiatt számos, a politikai fősodráson kívül eső párt nem jutott be a parlamentbe.
Dzsaparov beszélt arról is, hogy január 10-e előtt új elnökválasztást tartanak. A választási bizottság elnöke, Nurdzsan Saildabekova pedig azt ígérte, hogy január 17-én kiírják az új parlamenti választásokat is – elvileg ekkor dőlhet el, hogy Dzsaparov választáson is megméretteti-e magát, és megtartja-e a kormányfői posztot.
