A demokrata párt jelöltje, aki két elnöki ciklusban is alelnök volt és sokáig Delaware állam szenátoraként szolgált, meglovagolta a Donald Trump járványkezelése fölött érzett elégedetlenségi hullámot, és azt, hogy sokan belefáradtak az elnök harcias jellemébe. Biden szoros győzelmet aratott, az 538 elektori szavazatból az amerikai média előrejelzése szerint legkevesebb 273-at mondhat magáénak. A jelölteknek legalább 270 elektori szavazatot kell elnyerniük, hogy betölthessék az elnöki posztot.
Joe Biden, aki november 20-án tölti be a 78. életévét, a legidősebb elnök lesz az Egyesült Államok történetében. Azzal a kampányígérettel vágott neki a választásnak, hogy egyesíti a nemzetet, lelassítja a koronavírus terjedését, újra kiépíti a kapcsolatokat a szövetségesekkel, és helyreállítja az ország reputációját, mert szerinte az Egyesült Államok „hitelessége és befolyása” meggyengült „szinte minden szempontból”, amióta Trump kormányra került.
„Ismerem ezt az országot. Ismerem a népünket. És tudom, hogy képesek vagyunk rá, hogy egyesítsük, és meggyógyítsuk ezt az országot” – mondta Joe Biden egy Georgiában tartott kampányeseményen október 27-én.
Rá szabták a munkát
Amikor január 20-án Joe Biden valószínűsíthetően elfoglalja a helyét a Fehér Házban, nem csak azzal kell szembenéznie, hogy mennyire megosztott a nemzet egy sor probléma ügyében, beleértve a rasszizmus és a bevándorlás kérdését is, de azzal is, hogy egy világjárvány tombol, amelyben már közel 10 millió amerikait fertőződött meg, amely már 230 ezer emberéletet követelt az országban, súlyos csapást mért a gazdaságra és a hétköznapokra is, számtalan állást tett tönkre, és bizonytalanná tette a jövőt.
Joe Bidennek helyre kell hoznia a megkopott kapcsolatokat az európai szövetségesekkel, meg kell birkóznia Oroszországgal, és kezdenie kell valamit azzal is, hogy Kína egyre inkább felborítani látszik a régóta fennálló nemzetközi status quót.
Joe Biden: az elmúlt napok képekben
Ismerős arc
A beiktatásra váró elnök közel sem ismeretlen annak a 330 millió amerikainak, akiket kormányozni fog, de azoknak a nemzetközi vezetőknek sem új arc, akikkel kapcsolatba kell majd lépnie.
Joe Biden majdnem fél évszázada Washingtonban szolgál, ebből 35 évet szenátorként töltött, nyolc éven keresztül, 2009 és 2017 között, pedig Obama alelnöke volt.
A demokrata politikus hosszú időn keresztül tagja, három alkalommal pedig elnöke is volt a szenátus külügyi bizottságának. A leendő elnök sok külföldi úton vett részt, számos alkalommal tárgyalt olyan kérdésekről, mint a különféle kereskedelmi megállapodások és az atomalkuk.
1979-ben találkozott Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel, hogy fegyverkezési korlátozásokról tárgyaljanak, a kommunizmus összeomlása és a Szovjetunió felbomlása után pedig támogatta a NATO kibővítését is.
Barack Obama főleg emiatt a külpolitikai tapasztalata miatt választotta kétszer is alelnökének Joe Bident. 2008-ban jól jött extra tapasztalata, amikor az első szenátori ciklusát töltő elnökjelölt a 71 éves republikánus John McCain ellen indult, aki harcolt Vietnamban, és a szenátus fegyveres erőkért felelős bizottságának ellenzéki vezetője volt.
Harmadik kísérlet
Joe Biden és Donald Trump többször is kölcsönösen kritizálta egymást a kampány folyamán, azonban a demokrata politikus finomabb, joviálisabb hangot ütött meg, ami sok olyan szavazónak szimpatikus lehetett, aki belefáradt Donald Trump személyeskedéseibe és twitteres produkcióiba.
Elemzők szerint Joe Biden azért vészelt át több évtizednyi politizálást, mert megvan a képessége rá, hogy kapcsolatot teremtsen a szavazókkal – például azzal, hogy a személyes életéből idéz fel nehézségeket –, és ez sokak számára kedvelhetővé teszi.
Középosztálybeli családba született
A fiatalabb Joseph Robinette Biden 1942-ben született Scranton városában, Pennsylvania államban, ahol az Office című szitkom is játszódik. Joe Biden középosztálybeli római katolikus családba született, bár kezdetben jól éltek, volt, hogy a családnak anyagi nehézségei adódtak.
Joe Biden, a legidősebb a család négy gyermeke közül, már középosztálybeli körülmények között nőtt föl, miután a család Delaware államba költözött, Wilmington városába, ahol az apja sikeres autókereskedő lett.
Joe Biden amerikai focit és baseballt játszott a katolikus középiskolában, és a diákönkormányzatban is vezető szerepet töltött be, annak ellenére, hogy szegényebb családból származott. Előbb a Delaware-i Egyetemen tanult, majd a Syracuse Universityn szerzett jogi diplomát New York államban.
Családi tragédia
Joe Biden első felesége Neilia Hunter volt, szintén a Syracuse hallgatója, akit 1966-ban vett el. Később Delaware-be költöztek, ahol Joe Biden letette a jogi szakvizsgát, és három gyermekük született.
Neilia és az egyéves kislányuk, Naomi meghaltak egy autóbalesetben 1972-ben, hetekkel azután, hogy Joe Bident 29 évesen szenátorrá választották, amivel ő lett a hatodik legfiatalabb szenátor az Egyesült Államok történetében. A balesetben a házaspár két fia, Hunter és Beau is megsérült.
Beau 2015-ben halt meg, 45 évesen, agydaganatban. Hunter Biden, aki most 50 éves, évtizedeken át alkohol- és drogproblémákkal küzdött. Az, hogy Hunter 2014 és 2019 között a tagja volt egy ukrán energiavállalat igazgatótanácsának, célponttá tette őt Donald Trump szövetségeseinek szemében az apja elnökválasztási kampánya alatt.
Joe Biden azt mondta, majdnem lemondott a szenátorságról, hogy a baleset után a gyerekeivel tudjon törődni, a munkatársai azonban meggyőzték, hogy maradjon. Hogy a munkáját is tudja végezni, és a fiait is tudja nevelni, a politikus naponta bejárt Delaware-ből Washingtonba, ami 90 perces vonatutat jelent. Az állandó vonatozás miatt kapta az Amtrak Joe becenevet, az Amtrak amerikai vasúti cég után.
A napi ingázás később Joe Biden politikájára is hatással lett. A leendő elnök hangos pártfogója a vasúti közlekedésnek, és a 2020-as elnökválasztási kampányban is arról beszélt, hogy „vasúti forradalomra” van szükség, ami szerinte segítené a klímaváltozás elleni harcot, valamint azoknak a dolgozó embereknek is segítene, akik a tömegközlekedésre támaszkodnak.
A dadogás miatt gúnyolták
Joe Biden fiatalkorában nagyon dadogott, amiért gyakran kinevették az osztálytársai. Néha még mindig előjön a dadogása, amit a 2020-as elnökválasztás alatt fel is használtak ellene az ellenfelei, hogy az öregkorával párosítva megkérdőjelezzék, elég fitt-e szellemileg az elnökséghez.
Bár egyetlen egy szenátusi választást sem veszített el a 35 év alatt, voltak döccenők Joe Biden karrierjében. Kétszer is indult a demokrata előválasztáson, egyszer 1988-ban, 46 évesen, egyszer pedig 2008-ban, de mindkétszer hamar kiesett. Kezdetben úgy tűnt, hogy 2020-ban ismét sikertelenül indul az elnökjelöltségért.
Út az elnökjelöltségig
2019 áprilisában jelentette be, hogy indul az elnökségért, több hónap hezitálást követően. Ekkorra már közel két tucat induló volt, köztük sokan liberálisabbak vagy balosabbak, mint ő, és jóval később kezdtek bele a politikába, mint a későbbi elnökjelölt.
Joe Biden megpróbálta magát stabil pontnak beállítani egy olyan országban, ami szerinte „csatatérré” változott Donald Trump elnökségének három éve alatt. Azzal vádolta republikánus ellenfelét, hogy megosztja a lakosságot az olyan témákban mint a rasszizmus vagy a bevándorlás, és veszélybe sodorja „ennek a nemzetnek az alapértékeit, a helyünket a világban, magát a demokráciánkat.”
„Harcban állunk ennek a nemzetnek a lelkéért” – mondta Joe Biden, amikor bejelentette indulását. Azt mondta, hogy ha Donald Trump még négy évet kapna, akkor „örökre és alapvetően megváltoztatná a nemzet karakterét, azt, hogy kik vagyunk, és én nem tudom tétlenül nézni, hogy ez megtörténik”.
Azonban a közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy Joe Biden nem igazán emelkedik ki a demokrata előválasztások történelmének egyik legsokszínűbb csapatában, amelyben voltak afrikai, indiai gyökerekkel rendelkező nők, egy meleg férfi és egy szocialista is. A későbbi jelölt szekere lassan indult be, amikor elrajtolt 2020 elején az előválasztás.
Joe Biden az első három előválasztáson rosszul szerepelt február elején és a hónap közepe felé, mivel a fiatalabb demokrata szavazók vagy a liberálisabb jelölteket preferálták, mint Bernie Sanders és Elizabeth Warren, akik szintén a 70-es éveikben járnak, vagy a fiatalabb jelöltekkel szimpatizáltak.
Joe Bidennek Észak-Karolina hozta meg az igazi áttörést, ahol első lett, főleg az afroamerikai közösség erős támogatásának köszönhetően.
Mérsékeltebb riválisai sorra elkezdtek kiesni a versenyből, vagy azért, mert látták, hogy kevés az esélyük nyerni, vagy mert attól féltek, Bernie Sanders nyer, és ezzel Donald Trump tálcán kapja a győzelmet. A jelöltek visszalépésével megnyílt az út Joe Bidennek a győzelem felé, hamarosan megelőzte Bernie Sanderst, és elnyerte a demokrata jelöltséget júniusban.
Joe Biden előválasztáson aratott „annak az egyszerű ténynek tudható be, hogy a legtöbb ember kedveli »Joe bácsit«” – írta Max Boot, a Washington Post publicistája.
Koronavírus és a kampány
A 2020-as elnökválasztási kampányt a koronavírus-járvány a feje tetejére állította, és súlyos egészségügyi kockázattá változtatta a szimpatizánsok és bizonytalanok számára tartott politikai tömegrendezvényeket, amik kulcsfontosságúak a modern választásoknál.
A Demokrata Párt úgy döntött, hogy éves nagygyűlését teljesen online tartja meg, és a republikánusok is főként az interneten keresztül bonyolították a sajátjukat. Joe Biden, aki veszélyeztetett korban van, a kampány javát otthonról intézte, az interneten adott interjúkat.
Donald Trump, aki imádja a zajos rendezvényeket és az éljenző tömeget, többnyire figyelmen kívül hagyta az óvintézkedéseket, és folytatta a tömegrendezvények szervezését az országban.
A republikánus jelölt kigúnyolta Joe Bident a maszkja miatt és amiért otthonról kampányol, valamint „Joe Hiden”-nek nevezte a riválisát. [Biden neve (ejtsd: bájdin) amerikai kiejtésben rímel azzal, hogy „hiding” (ejtsd: hájdin), azaz rejtőzködő, ebből rakta össze Trump, hogy „Hiden”.]
Joe Biden visszafogott kampányolási technikája segített kerülni a jelölt gyengébb oldalát jelentő nyilvános beszédeket. A leendő elnököt ugyanis nem csak a széles mosolyáról ismerik, hanem arról is, hogy hajalmos bakizni, összekeverni számokat, évszámokat és néha neveket is.
Az előválasztók során Joe Biden néha úgy tűnt, hogy nincs egészen képben, egy vitán például azt javasolta, a családok hallgassanak zenét közösen „lemezjátszón”, amikor az eszközt már évtizedek óta kiszorították az újabb technológiák.
Ennek ellenére Joe Biden nem igazán hibázott a Donald Trumppal tartott két élő elnökjelölti vita során. Keményen kritizálta az elnököt járványkezelése miatt. A koronavírus áldozatainak száma az első, szeptemberi vita idején már a 200 ezret is meghaladta. „Bárki, aki ennyi ember haláláért felelős, nem szabadna, hogy az Egyesült Államok elnöke maradjon” – mondta Joe Biden október 22-én az elnökjelöltek vitáján.
Ukrajna és a Burisma
A közvélemény-kutatások már júniusban, a demokrata előválasztó vége előtt is azt mutatták, hogy Joe Biden népszerűbb, mint Donald Trump, aki részben azzal próbálta beelőzni Bident, hogy korrupt politikusnak állította be a demokrata jelöltet, akinek a családja hasznot húzott a pozíciójából.
A támadások főleg arra az időszakra koncentráltak, amikor az Obama-kormány alatt Joe Biden volt a felelős Ukrajnáért, miután Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, és a Moszkva által támogatott erők elfoglalták az ország két keleti megyéjét.
Joe Biden fia, Hunter, egy hónappal azután lett egy kijevi földgázcég, a Burisma igazgatótanácsának a tagja, hogy az apját megbízták az Ukrajnával kapcsolatos döntések felügyeletével.
A Burisma tulajdonosa egy korábbi ukrán tisztségviselő, aki a gyanú szerint korrupt. Trumpék azzal vádolták Bident, hogy elrendelte az ukrán államügyész eltávolítását, hogy megakadályozza a Burisma elleni nyomozást.
Joe Biden és kampánystábja visszautasították a vádakat, és azt mondták, a demokrata politikus azért sürgette az államügyész eltávolítását, mert az nem lépett fel a korrupció ellen. Az amerikai külügy tisztségviselői és ukrán korrupcióellenes aktivisták is megerősítették Joe Biden verzióját.
Szeptemberben lezárult a republikánus szenátorok vizsgálata az ügyben, ők a jelentésükben arra jutottak, hogy Hunter szerepvállalása a Burismánál látszólag felvetette az összeférhetetlenséget, de nem találtak semmilyen konkrét visszaélést a Bidenek részéről.
Az amerikai választási rendszerről
Az amerikai elnökválasztások után az exit poll felmérések és a szavazatszámlálók által közölt adatok alapján a sajtó igyekszik mihamarabb bejelenteni a szavazás nyertesét.
A választási rendszer sajátosságai miatt azonban a végső szót nem a leadott szavazatok száma alapján mondják ki, hanem a szövetségi államok előre meghatározott számú képviselői, az úgynevezett elektorok végső szavazása dönt a győztesről.
Az elektorok többnyire követik az elnökválasztás saját államukban született eredményét, de volt már példa eltérésekre. Emiatt csak az ő ülésükön, december 14-én derül ki a nyertes személye, így az elnökválasztás hivatalos eredményét is csak akkor lehet kimondani.
