Egy nappal a magyar és a lengyel kormány költségvetési blokkolása után az erről folyó vita külön irányokat vett. Egyrészt konkrét megoldási javaslat híján a “hogyan jutottunk idáig?” kérdést teszik fel sokan, és ezen belül az EU, illetve az Európai Néppárt felelősségét feszegetik.
A másik irány a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő országokkal kapcsolatos felelősség kérdése, mert azok, akik a járvány miatt elveszítették a munkájukat, a megélhetésüket, valószínűleg nem a magyar civil szervezetek, hanem a saját jövőjük miatt aggódnak.
Utóbbi kapcsán Michael Roth, Németország államminisztere az Európa-ügyi miniszterek keddi tanácskozása előtt a többi között ezt mondta:
“Arra kérek mindenkit az EU-ban, hogy nőjön fel a felelősségéhez. Ez nem a vétók ideje, hanem a gyors cselekvésé a szolidaritás szellemében. Polgáraink minden országban nagyon magas árat fizethetnek a blokkolásért.”
Roth arra is hivatkozott, hogy az emberek számítanak erre a pénzre és nincs helye semmiféle kifogásnak a további késlekedésre. Ugyanakkor az nem várható, hogy ma gyökeres változás történne, semmi erre utaló jel nincs.
Nem várható gyors megoldás
Az európai állam- és kormányfők csütörtök este videokonferencián tárgyalnak, ott minden bizonnyal újra szóba kerül a vétó. Ismerve az uniós döntéshozatal és az európai politika korlátait, itt sem lehet számítani gyors megoldásra. A valószínűbb az, hogy egy közeli időpontban egy újabb csúcstalálkozót szentelnek a kérdésnek.
A tárgyalások természetesen tovább folynak, sajtóhírek szólnak arról, hogy a tagállami vezetők próbálják meggyőzni álláspontjuk megváltoztatásáról a magyar és a lengyel kormányfőt – kevés sikerrel.
A magyar hozzáállást jól érzékelteti Győri Enikő fideszes EP-képviselő tweetje, amelyben a politikus azzal érvel, hogy a magyar-lengyel lépés nem ellentétes Európa érdekével.
Szerinte az Európai Parlament és a német elnökség közötti megállapodás megy szembe a tagállamok júliusi döntésével, és most politikai zsarolást folyik Magyarországgal és Lengyelország szemben.
“Magyarország álláspontja a kezdetektől fogva nagyon egyértelmű: támogatjuk az EU-források elköltésének szigorú pénzügyi ellenőrzését, de nem vagyunk hajlandók elfogadni az ideológia által vezérelt jogállamisági feltételrendszert az adófizetők pénzének felhasználásáért” - írja bejegyzésében Győri Enikő .
Egy másik néppárti politikus, Manfred Weber frakcióvezető teljesen mást gondol minderről: “Nem fogunk beleegyezni az európai adófizetők 1.8 ezer milliárd eurójának elköltésébe, ha ez nem tartalmaz kötelező erejű jogállamisági mechanizmust. A független igazságszolgáltatás és a szabad média demokráciánk és szabadságunk alapja. Ebben nem fogunk kompromisszumot kötni” - írta Weber.
Fellángolt a vita a Néppártban
Megszólalt a Néppárt elnöke, Donald Tusk is, aki ezt mondta: “Aki ellenzi a jogállamiság elvét, az Európa ellen szól. Világos álláspontot várok erről az Európai Néppárt összes pártjától. Alapvető értékeink ellenzőit már senki sem védheti meg".
Vagyis a magyar vétó kapcsán ismét fellángolt a vita, hogy kizárják-e a Fideszt a pártcsaládból. A jelenleg felfüggesztett tagságú magyar kormánypárt ügyében tavasz óta azért nem sikerült dönteni, mert a járvány miatt nem tudják megszervezni a szavazást. Azonban mindez csak a politikai feszültség levezetésére jó, a megoldás nem kerül közelebb.
