Volt akit a lelátón, volt, akit a strandon, az iskolában vagy a templomban ért Kína bejelentése a Covid-19 járványról és ezzel sokunk számára kezdetét vette egy elveszett év. Törölték, visszafogták vagy jobb időkre halasztották a nagy rendezvényeket, így az olimpiát, a hádzst, a melegparádékat és a katonai parádékat is. Michael Scollon írása.
2020 elején szárnyra kapott a hír, hogy állami támogatással folyó doppingprogramja miatt eltiltották Oroszországot a nyári olimpiai játékoktól. Felmerült az a kérdés is, hogy töröljék-e Szentpétervárt a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság helyszínei közül.
De mire az olimpia és az foci-Eb megkezdődhetett volna, már nem volt miről vitatkozni a koronavírus-járvány ködében. A pandémia nemcsak a csapatokat és a sportolókat küldte kényszerpihenőre. A sportesemények szurkolói és más tömegrendezvények résztvevői is kénytelenek voltak otthoni elzártságba vonulni.
Még a teljesen megszokott, rutinszerűen megtartott események is sorra álltak le, miközben a kormányok távolságtartási előírásokat vezettek be a járvány megfékezésére.
A tömeg az összetartozás élményét adja… és néha fertőzést is
Az emberiség hajnala óta az egyének a csoportokban találták meg a közös identitás érzését. Emile Durkheim szociológus több, mint egy évszázada olyan szent rítusokként határozta meg a tömegrendezvényeket, amelyek egy csoportban, egy “kollektív pezsgésben” egyesítik az személyeket és kielégítik a valahová való tartozás emberi igényét.
Viszont aajnos a fizikai közelség elősegítheti a járványok terjedését - a rendezvény helyszínétől távol is.
“A távoli országokból érkező emberek, elvegyülnek a tömegben, megosztják egymással és aztán hazaviszik a fertőzéseiket”
- írta Nick Hopkins a skóciai Dundee Egyetem és Stephen Reichter, a St. Andrews Egyetem pszichológusa 2016-ban a tömeggyűlések pozitív és negatív fizikai és pszichikai egészségügyi hatásait vizsgáló kutatásában.
A nagyon könnyen, a levegőben terjedő koronavírus-fertőzéssel szembesülve a kormányok, egészségügyi illetékesek és a szervezők végül úgy döntöttek, hogy függetlenül attól, mekkora spirituális közösségi élményt adnak is tömegrendezvények, leállítják őket.
Fokozatosan bezárult a világ
Március 11-én a világon regisztrált összes koronavírus fertőzés száma 115 ezer fölé ugrott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mély aggodalmát fejezte ki a vírus “ijesztően gyors terjedése, súlyos hatásai és ijesztő tétlenség miatt”, majd közölte: pandémiává minősíti a járványt.
Ugyanazon a napon a világ legnépszerűbb profi kosárlabda-ligája, az NBA bejelentette, hogy felfüggeszti az összes meccset, miután egyik játékosának pozitív lett a koronavírus-tesztje. Másnap a szintén sok külföldi játékost vonzó NHL, az aemrikai jégkorong-liga is leállította a mérkőzéseket.
Március 14-én ideiglenesen felfüggesztették az angol Premier League, a világ egyik vezető labdarúgó-bajnoksága meccseit, majd március 17-én az Orosz Labdarúgó Szövetség is leállította az összes futballmérkőzést az országban.
Még az ősi sporthagyományra legnagyobb globális sportrendezvény szervezői is kénytelenek voltak behúzni a kéziféket. Annak ellenére, hogy már javában zajlott az olimpiai staféta, március végén 12 hónappal elhalasztották a tokiói olimpiát, hogy “óvják a sportolók, az résztvevők és a nemzetközi közösség egészségét”.
Április 1-re hat kontinens 171 országában a fertőzések száma már meghaladta az egymilliót, míg a halálos áldozatok száma már 50 ezernél járt. Az Egyesült Államok pedig Kína elé ugrott a regisztrált fertőzések számában.
Ugyanebben a hónapban világossá vált, hogy a pandémia megzavarja az iszlám hívők életét. A vallás öt pillérének egyike, hogy az ember életében egyszer induljon útnak a mekkai és medinai zarándoklatra, a hádzsra.
Szaúd-Arábia azonban arra kérte a hívőket, hogy halasszák el terveiket. A sivatagi királyság a Közel-Kelet egyik legfertőzöttebb országává vált és júniusban közölte, hogy nem engedi be a hádzsra a külföldi zarándokokat. Így a júliusi eseményen a szokásos 2 millió ember helyett csak ezren fordultak meg.
Az egyik leggyakoribb szó: törölve
Hosszú listát lehetne készíteni azokról a tömegrendezvényekről, amelyek 2020-ban a koronavírus áldozataivá váltak. Olyan eseményekről van szó, amelyek a társadalom minden rétegét érintik.
Például: a spanyolországi San Fermin-i bikafuttatás, sok részeg turista megmérettetése - törölve. Csakúgy, mint a németországi Oktoberfest. Ez lett a sorsa a rövidített formátumú meccsekből álló Twenty20 kritettvilágbajnokságnak is. A jelenlegi bajnok Karibi-térségnek (West Indies) még egy évet kell várnia, hogy Ausztrália helyett immár Indiában próbálja megvédeni címét.
Mi történt a nemcsak Iránban hatalmas tömegeket megmozgató Perzsa újév, a Noruz ünnepségeivel? Törölve. És a Nemzetközi Nőnap? Törölve, legalábbis Kazahsztánban.
Elmaradt az Eurovíziós Dalfesztivál, a Rolling Stones, Elton John, Justin Bieber és a Guns’n’Roses turnéja. A nemzetközi utazások nem álltak le teljesen, de aki útra kelt, az késésekkel, üres strandokkal és kísértetiesen kihalt történelmi városokkal találhatta szembe magát.
Elmaradtak a nagy sztárokat és a futókat az útmentén buzdító tömegeket vonzó maratonok is.
A melegparádékat is egy másik évre halasztották, sőt, a legtöbb katonai dísszemlét is. Kazahsztánban leállították a győzelem napi felvonulást, Oroszoszágban pedig elhalasztották és 25 éve először fordult elő, hogy nem tartották meg a II. világháborús szövetséges győzelem napján. Bulgáriában sem vonultak fel a katonák.
Nem sok ünnepelnivaló volt
A II. világháború vége óta először fordult elő, hogy elmaradt több nagymúltú és patinás rendezvény. Nem tartották meg a golf elsőszámú bajnokságát, a Brit Opent, a wimbledoni tenisztornát és a párizsi repülőszalont sem.
A pandémia fékezte a diplomáciát is, így késett az afganisztáni békeegyezmény kidolgozása, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig törölte balkáni körútját. Rumen Radev bolgár elnök egy észtországi befektetési fórumról volt kénytelen idő előtt hazatérni.
Ismét csak Oroszországban, törölték az év egyik legnagyobb rendezvényét, a Szent-Pétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot - hogy ezzel védjék az orosz polgárok és a látogatók egészségét.
Hiányzik az identitást és összetartozást erősítő közösségi élmény
Közben, ahogy exponenciálisan nő a fertőzések száma, úgy hallani véget nem érő jóslatokat arról, hogyan hat majd a pandémia az emberi pszichére. Elveszített szeretteink és az elmaradt élmények miatt azonban már most nagyon a bőrünkön érezzük a veszteséget.
A globális fertőzési szám a 70 millióhoz közelít, a halottak száma pedig már meghaladta a másfélmilliót. És az, hogy a társadalmak, közösségek nem tudnak együtt ünnepelni, sokaknak aláásta az identitását és a léte értelmét.
“Az ilyen események lehetőséget adnak az olyan emberekkel való érintkezésre, akikkel közösek a céljaink vagy az értékeink és érdekeink” - mondja Jay Van Bavel, a New York-i Egyetem idegtudomány segédprofesszora.
“Van, amit megtarthatunk ebből az online eseményekkel, de nagyon nehéz ezekkel kielégíteni azokat az igényeket, amelyeket eddig a tömegrendezvények elégítettek ki.”
Áprilisban, amikor a koronavírus már javában világhódító körútján járt, Van Bavel volt a vezetője annak a nagyívű tudományos kutatásnak, amely 35 tudós közreműködésével vizsgálta, hogyan lehetne jobban összehangolni az emberi viselkedést a járányügyi és közegészségügyi szakértők ajánlásaival.
Az április 30-én a Nature tudományos magazinban megjelent cikkük egy sor, a pandémiákhoz kapcsolható témát vizsgált, így a félelmet, a túlélési technikákat, a viselkedésre ható társadalmi és kultúrális különbségeket és az egységes fellépés akadályait, például a politikai polarizációt.
Kellemes Ünnepeket (remélhetőleg jövőre)!
Az év végén reményt keltő hírek érkeztek - több országban több vakcinát is kifejlesztettek és teszteltek. Nagy-Britanniában már meg is kezdődött az oltóprogram.
Miközben a világ türelmetlenül várja, hogy végre búcsút mondhasson egy nyomasztó és az embereket egymástól elválasztó évnek, újabb aggodalmak merültek fel: az, hogy a fejlődő világ országainak sorba kell állniuk az oltóanyagért.
Visszatérve a tömegrendezvényekre: néhány esetben, csökkentett létszámmal, a biztonsági távolságot betartva ismét tartanak eseményeket, az ünneplés ideje azonban még nem jött el.
Hiába közeledik a karácsony és a karanténokkal tűzdelt évet lezáró szilveszter, a világ sok nagyvárosa csak visszafogott ünnepségekre készül - ha egyáltalán. Moszkvában és Budapesten például törölték a szokásos ünnepi rendezvényeket.
