Az iparűzési adó kormányzati megfelezése számos önkormányzatot azonnal a csőd szélére sodor, hiszen ez az egyik legfontosabb bevételük. A kormány egyedi döntéseitől függ majd, hogy melyik nagyvárost akarják ezután megmenteni.
A kormány a válságra hivatkozva jelentette be, hogy jövőre a kis- és középvállalkozások és az egyéni vállalkozók iparűzési adóját a felére csökkentik.
Az iparűzési adó egy kis adó, 0-2 százalék között mozog a mértéke, a cégek az árbevételük alapján fizetik, bizonyos elszámolható költségek levonása után. Az a különlegessége, hogy ezt nem a kormány és központi költségvetés, hanem az önkormányzatok kapják.
A kormány tehát az önkormányzatok pénzét vette el. Miközben azt is megtiltotta, hogy máshonnan pénzhez jussanak, hiszen egy másik kormányrendelettel megtiltották az önkormányzatoknak, hogy új települési adókat vezethessenek be, vagy a meglévőket megemelhessék.
Cserébe azt ígérték a 25 ezer főnél kisebb településeknek, hogy mindenképp támogatást kapnak a központi költségvetéstől. A nagyobb városoknál pedig a kormány egyedi döntéseitől függ majd, hogy melyik városnak mennyiben adják vissza ezt az elvett jövedelmét.
Hogy néz ki ez Budapesten?
Ha megnézzük például Budapestnél, a Fővárosi Önkormányzat 2020-ban 170 milliárd forintot tervezett beszedni iparűzési adóból, a kerületek pedig 145 milliárd forintot. Tízmilliárd forint feletti bevételt tervezett például a III., a XI. és a XIV. kerület is.
Ehhez fontos tudni, hogy a Fővárosi Önkormányzat összes bevétele 2020-ban várhatóan 213 milliárd forint lesz. Az iparűzési adó tehát a legfontosabb bevételi forrás, az összes bevétel több mint 60 százalékát jelenti.
Ha durván számolva mondjuk a kkv-k fizetik az iparűzési adó 40 százalékát, ezt pedig megfelezik, az csak a fővárostól 34 milliárdos elvonást jelenthet, a kerületektől pedig külön 29 milliárdot.
Ezekből a bevételekből kell kifizetniük például a BKV működését, ami rögtön nagyjából a főváros összes költségének felét teszi ki évente. De ebből újítják fel az utakat, ültetnek fákat, végzik az összes közszolgáltatást és egyéb vállalt feladataikat.
Nem ez az első érvágás
Ehhez jönnek még a korábbi elvonások, hiszen az iparűzési adó feltöltési kötelezettségének tavaszi eltörlésével egyszeri 40 milliárdos mínuszt okozott a kormány a fővárosnak, a szolidaritási adó megemelése évi extra 25 milliárdos mínuszt jelent, a Vízművek közműadójának emelése pedig még nagyjából évi 2,5 milliárddal kurtítja meg a fővárosi kasszát.
Vannak az idei kormányzati bevételelvonások között még az előbbieknél kisebb tételek, mint a parkolás ingyenessé tétele vagy jóváhagyott költségvetési támogatások átütemezése.
A nagyságrendekből látszik, hogy ilyen szintű elvonáshullámot úgy sem biztos, hogy ki lehet gazdálkodni, ha mondjuk soha többé nem ültetnek fákat és innentől kezdve csak száraz kenyeret kapnak a szociális otthonokban lakók.
A Fővárosi Önkormányzat azért nem csődölt be eddig, mert a saját megszorításai mellett a későbbi évek fejlesztéseire félretett pénzeket kezdte el felélni.
Régebb óta tart Budapest büntetése
Hozzá kell tenni, hogy akkor is nehéz helyzetben lett volna a fővárosi költségvetés, ha nem kapnak idén is külön elvonásokat a kormánytól. Ennek legfőbb oka a BKV finanszírozása, egyebek között például az, hogy a kormány nem fizeti ki teljesen a BKV-n kedvezményesen utazó csoportok (nyugdíjasok, diákok) után járó állami kompenzációt.
"Szégyellje az magát, aki így bánik a szövetségesével."
- üzente a kormánynak még Tarlós István 2016-ban a BKV finanszírozása miatt, hozzátéve, hogy emberileg is csalódott. Korábban pedig úgy írta le a problémát, hogy kést vágott a hátába a kormány. Szintén Tarlós István volt az, aki a főváros anyagilag kivéreztetett helyzetét úgy magyarázta a Pesti Srácoknak 2018-ban, hogy
"a kormány olyan rendszert alakított ki, amelyben központi támogatás nélkül nagyberuházásokat nem tudunk kivitelezni. Rajtuk áll tehát a döntés, hogy odafigyelnek-e a fővárosiakra, vagy nem".
Korábban a fideszesek is ellenezték
Parragh László MKIK-elnök javaslata volt eredetileg, hogy a járványra való tekintettel sehol ne kelljen befizetni a legfeljebb 2 százalékos iparűzési adót az önkormányzatoknak. Amikor felvetették neki, hogy ezzel például elvenné Budapest összes bevételének több mint 60 százalékát, Parragh úgy reagált, hogy akkor Karácsony Gergelyéknek
"el kell kezdeni valóban takarékoskodni."
Papp László debreceni fideszes polgármester azt mondta tervről a Népszavának, hogy ez ellehetetlenítené az önkormányzatokat. Dézsi Csaba, Győr fideszes polgármestere pedig úgy reagált a HVG-nek, hogy:
"Vannak, akik jó és vannak, akik rossz tanácsokat adnak. Győr város polgármestereként azt mondom, hogy ez egy nagyon rossz tanács”.
A mostani bejelentés után is számos polgármester tiltakozott, több településen december 23-án este egy órára lekapcsolják a díszkivilágítást is jelzésképpen.
De volt olyan városvezető is, akinek már megváltozott a véleménye. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere Parragh tervét még hevesen ellenezte:
"kérem, hagyja már békén a vállalkozások környezetét és a munkavállalóik életminőségét biztosító településeket! [...] Nyomatékkal kérem tehát: gondolják meg alaposan, milyen javaslatot tesznek. Főleg, hogy ezt egy olyan évben tennék, amikor a települések adóbevétele a járványhelyzetből fakadó gazdasági visszaesés miatt már drasztikusan csökkent."
- üzente Parragh Lászlónak.
A mostani terv viszont már rendben van számára. Optimista, bízik a kormány külön támogatásában, "hiszen az elmúlt években rengeteg kérdésben tudtunk jó, Székesfehérvárnak hasznos megállapodást kötni a kormányzattal."
Nyílt támadás az önkormányzatok ellen
„ Az önkormányzatok nagy részénél ez katasztrofális helyzetet fog okozni. Még bőven a járvány előtt elvették az önkormányzatoktól gépjárműadó 60 százalékát. Tavasszal a járványra hivatkozással elvették a maradék 40 százalékát, elvették tavasszal, aztán ősszel újra a parkolási bevételeinket. Aztán elvették a lehetőséget az önkormányzatoktól, hogy adóátrendezést hajtsanak végre, a kieső bevételeinket ebből se pótolhattuk.”
– mondta Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
„Díjakat sem emelhetünk, miközben infláció van. Az élelmiszerek ráadásul jellemzően az inflációnál jobban is drágulnak, de ezeket sem lehet pótolni. Kivetettek az önkormányzatokra egy olyan díjat, amit a vízvezeték-hálózat után kell fizetni. Vagy megemelték az önkormányzatok szolidaritási adóját”
– sorolta Gémesi György.
A várható elvonások részletei kapcsán az önkormányzatok sem tudják, hogy hol húzzák majd meg a határt, ki számít majd közepes és kisebb vállalatnak a kormány szerint.
„Feltételezéseink vannak, de ezek alapján a számunkra legjobb forgatókönyv szerint is 15-20 százalékát elveszik az iparűzési adónak.”
„Egy biztos, ez az a lépés, ami után már nincs hova hátrálniuk az önkormányzatoknak. A működőképesség határain túlra léptünk ezzel már. A 25 ezer főnél nagyobb településeknél a kompenzációt egyedi elbírálás alapján tervezik megvalósítani, elvileg a költségvetés alapján. De költségvetéseket eddig is ismerték, fel van töltve minden az állami informatikai rendszerbe, minden egyes elköltött forintunkat látta a kormány eddig is.”
Gémesi György, attól tart, hogy az egyedi elbírálás hasonlóan fog menni, mint a pályázatoknál, ahol „a kormányhoz közel álló önkormányzatoknak nagyobb esélyeik vannak”. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége ezért pont az ellenkezőjét javasolja, a mindenkire azonosan érvényes szabályozást, hogy ne lehessen ilyen különbséget tenni.
„Itt már nem az önkormányzati szabadságról van szó, hanem már a működőképességről. Az önkormányzati autonómiából már korábban sem sok maradt, kötelező feladatok vannak, ahhoz próbálunk forrásokat szerezni. Az alapján tudunk feladatokat ellátni, hogy mennyi pénzünk van. Ez alapján pedig nagyjából akkora döntési szabadságunk maradt, hogy piros széket veszünk-e az óvodába vagy zöldet. De ha már széket sem fogunk tudni venni, akkor nem lesz miről dönteni.”
Karácsony előtt az önkormányzatok már jelentős részben megtervezték a jövő évi költségvetésüket, ezért megalázónak is érzi, hogy bármiféle egyeztetés nélkül, váratlanul döntött így a kormány.
„Mi feladatokat látunk el, működtetjük a bölcsődéket, takarítjuk a havat, hatalmas zöldfelületeket gondozunk, közvilágítást biztosítunk, szociális és egészségügyi feladataink vannak, az emberek komfortérzetét szeretnénk javítani minden településen. Ezért, ha csökkenteniük kell a szolgáltatási színvonalat, az az ott élőknek lesz rosszabb. Ezzel nem a polgármester fizetése lesz kisebb, hanem a településsel tolnak ki".
Arra felvetésre, hogy Szita Károly kaposvári polgármester például üdvözölte a döntést, Gémesi György annyit fűzött hozzá, hogy
„Szita Károly a miniszterelnök beszállítója, ha önkormányzati véleményre lenne szükség, én még olyan állítást nem hallottam tőle, amivel az önkormányzatok mellett állt volna ki a kormány döntéseivel szemben".
Gémesi az intézkedés értelmét sem látja, mert ez szerinte ez a bajba jutott cégeknek sem lesz segítség. Hiszen ott van iparűzési adó, ahol megmaradt a forgalom, akinek nincs bevétele vagy az a leírható költségeinél alacsonyabb, az eddig sem fizetett semmit.
„Ez egy nyílt támadás az önkormányzatok ellen, ami cinikus, és nagyon megalázó, különösen karácsony előtt. Az embereknek fontos megérteniük, hogy nem a polgármester kártyázta el a pénzt, hanem jött a miniszterelnök úr és elvitte a kátyúzás árát” - mondta Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
