Újabb videót készítettek a pécsi virológusok a vakcinákkal kapcsolatban felmerült kérdésekről. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa, a Koronavírus Kutató Akciócsoportnak is tagja néhány tévhitet is igyekezett eloszlatni.
Miért készülhetett el ilyen gyorsan a vakcina?
Nem ez a vakcina készült el gyorsan, hanem az eddigiek készültek el nagyon lassan - mondja Kemenesi Gábor. Ennek szemléltetésére lépésről lépésre végig viszi a vakcinafejlesztés fázisait. Úgy fogalmaz:
„Óriási szerencsénk, hogy találkoztunk már más koronavírussal (SARS-1, a közel-keleti MERS), így elég sok tudás gyűlt össze. Sok kísérleti eredmény tehát már készen állt, éveket sikerült spórolni így a fejlesztéssel”.
Így elég sok tudás gyűlt fel azzal kapcsolatban, hogy a vírusnak melyik részét érdemes megcélozni, ezzel éveket sikerült nyerni - mondta a szakember.
A szervezés, az anyagi háttér és a bürokratikus folyamatok is sokkal olajazottabban működtek most. Egy ekkora méretű járványnál hatalmas anyagi erők mozdultak meg, a piaci kockázatból adódó késlekedés sem volt, és ugyanez érvényes az engedélyeztetési eljárásra is.
A hosszú távú megfigyelés, amit mindenki vár, majd most következik, a négyes klinikai fázisnál, amikor elkezdik a populációt oltani és megfigyelik, milyen egyéb dolgokat lehet észrevenni.
Meddőséget okoz a vakcina?
Ettől a kérdéstől a fejünket fogjuk - fogalmazott Kemenesi Gábor. Elterjedt ugyanis az interneten, hogy az oltóanyag a méhlepényben található egyik legfontosabb fehérje, a szincicin ellen is immunitást alakít ki, mert az nagyon hasonlít a vírus tüskefehérjéjéhez. A virológus válasza, hogy ez nem igaz. Nagyon kicsi a hasonlóság, ráadásul a járvány tavaly év vége óta tart, ha valóban meddőséget okozna a vakcina, akkor ez a jelenség, a vírus ilyen hatása a termékenységre, már a természetes fertőzés során is megfigyelhető lett volna.
Biztonság
A pécsi virológusok videójának elkészültéig világszerte 4,5 millióan kapták meg a Pfizer/BioNTech vakcináját. Elvétve lehet csak hallani allergiás reakciókról, ezeket persze ki kell vizsgálni, de fontos tudni, hogy bármilyen oltóanyagnál kialakulhat ilyen reakció, és a mostaniak elenyésző számban jelentek meg.
Az Egyesült Államokban például egy hét alatt 600 ezer ember kapta meg a vakcinát, ebből csak egy került kórházba allergiás reakció miatt, később őt is kiengedték. Eközben ugyanezen a héten 120 ezren kerültek kórházba a vírus okozta betegség miatt, és 20 ezren bele is haltak.
Hol kezdődött meg a védőoltások beadása?
Miért nem oltják be most a várandós nőket és azokat, akik 3 hónapon belül átestek a fertőzésen?
Kevés oltóanyag áll rendelkezésre a járvány mostani szakaszában, tehát akinek van természetes immunitása - a jelenlegi tudás szerint azok, akik átestek a fertőzésen, legalább három hónapra immunitást szereztek - annak pazarlás lenne beadni a vakcinát.
Várandósok azért nem kaphatják meg, mert nem voltak még célzott vizsgálatok rájuk vonatkozóan. Tehát nem arról van szó, hogy rájuk veszélyes, káros a vakcina, hanem arról, hogy ezt a kérdést tudományosan még nem vizsgálták.
Fertőzhet-e az, akit már beoltottak?
A klinikai kísérletek során eddig azt vizsgálták, hogy a megbetegedéstől és a kórházba kerüléstől megvéd-e a vakcina. Erre óriási igen a válasz, nagyon magas százalékban megvéd a kórházba kerüléstől az oltás. A vizsgálatok viszont arra egyelőre nem tudnak választ adni, hogy a beoltottak tudnak-e tünetmentesen fertőződni, és tovább tudják-e adni a vírust. Erre a mostani megfigyelési fázis, a populáció oltása alapján tudnak majd választ adni a szakemberek.
Kemenesi Gábor ugyanakkor hangsúlyozta, ha a beoltottak tünetmentesen tudnának fertőzni, a vakcina akkor is olyan védelmet ad, hogy azok, akiket beoltottak, nem lesznek betegek, és nem kerülnek kórházba. Ez pedig óriási dolog, hisz' csökkenti a kórházi terhelést, tehát éppen a járvány méregfogát húzza ki. Ezért is alakítják úgy az oltási stratégiát, hogy a veszélyeztetetteket oltják be először.
