Irán ismét 20 százalékosra dúsított urán előállítására törekszik, ezt jelezte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) felé. Legutóbb egy hasonló iráni programra csaknem légicsapásokkal válaszolt Izrael és az Egyesült Államok.
Oroszország NAÜ-höz akkreditált nagykövete, iráni partnerei tájékoztatása alapján, szombaton a Twitteren azt közölte, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság 20 százalékosra dúsított urániumot állítana elő „amilyen gyorsan csak lehet” - írta Mihail Uljanov. Ezzel Irán közel kerülni az atomfegyver előállításához, bár hivatalos álláspontjuk szerint az atomprogramjuk békés célokat szolgál csak.
Az iráni atomprogram körül 2018 óta növekszik a feszültség, miután az Egyesült Államok bejelentette kivonulását a 2015-ben megkötött nemzetközi egyezményből. A leggyakrabban iráni nukleáris egyezményként emlegetett megegyezés (hivatalos nevén JCPOA) alapján Irán vállalta, hogy a NAÜ rendszeresen ellenőrizheti nukleáris létesítményeit, és hogy nem állítanak elő 3.67 százalékosnál tisztább urániumot. Cserébe az Egyesült Államok és szövetségesei feloldották az Irán ellen érvényben lévő kereskedelmi szankciókat.
Biden új atomalkut szeretne
Az iráni külügy az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy kész visszatérni a 2015-ös egyezményben vállaltakhoz, ha az Egyesült Államok ismét feloldja a szankciókat. Erre egyébként a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Joe Biden is nyitott. Elképzelhető, hogy Irán a mostani bejelentéssel nyomást próbál gyakorolni az új kabinetre, hogy minél hamarabb a tárgyalóasztalhoz üljenek.
Még nem számít atomfegyvernek, de civil célra már nem alkalmas
Irán a közelmúltban 4,5 százalékos tisztaságúra dúsított uránt állított elő, ami már túllépi a szerződésben megállapított határt. A 20 százalékosra dúsított uránium még nem alkalmas atomfegyver gyártására, de már meghaladja azt a tisztasági szintet, amelyre egy atomerőműben szükség van (a reaktorokban általában 3,5-4,5 százalék közötti tisztaságú urániumot használnak). Azt jelzi, hogy rövid időn belül akár képesek lehetnek a hasadó anyag katonai célú felhasználására is.
A 2015-ös megállapodás előtt Irán már próbálkozott hasonló minőségű uránium előállításával. Erre válaszul Izrael légi csapásokat helyezett kilátásba a nukleáris létesítmények ellen, de erre végül az atomalku miatt nem került sor. A légi csapásokhoz hírek szerint az Egyesült Államok is segítséget nyújtott volna, 2012-ben amerikai tisztviselők olyan bombákat mutattak be izraeli kollégáiknak, amik szerintük alkalmasak lettek volna a föld alatti iráni létesítmények elpusztítására.
Növekvő feszültség
Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnök még megválasztása előtt jelezte, hogy nem ért egyet a paktummal, és az első adandó alkalommal felmondja azt. Hivatalosan tavaly májusban véget is ért az Egyesült Államok tagsága az egyezményben, ezt követően az USA újra életbe léptette az Irán elleni szankciókat.
2020 november végén az amerikai haderők központi parancsnoksága a Perzsa-öbölbe vezényelte a Nimitz repülőgéphordozót, decemberben pedig két B-52 amerikai bombázó repült át a térség felett, jelezve, hogy „rövid idő alatt bármikor képesek jelentős erőt bevetni”. Novemberben ismeretlen fegyveresek megölték az iráni atomprogram egyik vezető tudósát, a merénylet mögött az iráni vezetés az izraeli és amerikai titkosszolgálatokat sejti.
A merénylet évfordulója
A két ország közötti feszültséget tovább szította, hogy tavaly januárban egy amerikai dróntámadás megölte Kászem Szulejmánit, az Iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnokát. Szulejmáni a külföldi hadműveletekre szakosodott al-Kudsz elit fegyveres egység vezetője volt, amelyet az Egyesült Államokban terrorszervezetként tartanak nyilván.
Az iráni Forradalmi Gárda (IRGC) parancsnoka szerint országa készen áll reagálni bármely amerikai katonai nyomásra, amikor közeledik Kászem Szulejmáni halálának első évfordulója. Hosszein Szalami tábornok szerint Iránnak nincs „problémája, aggodalma vagy félelme bármilyen hatalommal való találkozás miatt”. Január 1-jén a teheráni egyetemen tartottak ünnepséget, a január 3-i évfordulót megelőzően. Az iráni igazságszolgáltatás vezetője korábban azt mondta, hogy azok, akik Szulejmáni meggyilkolását végrehajtották, „nincsenek biztonságban a Földön”.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
