A Szabad Európa írt a kérészéletű moszkvai Sztálin tematikájú kebabosról is, melyet a tulajdonos egy nap után be is zárt. Budapesten is van egy kommunista relikviákkal berendezett pizzázó, amely a moszkvaival ellentétben stabilan működik. Idén 30 éves a Marxim.

A berendezés 90 százaléka 1991 óta változatlan, ideértve Korcsmáros Zoltánt is, akinek a Marxim volt az első munkahelye, így igazán "régi bútordarabnak" nevezhető. Az üzletvezető szerint a hely a nyitás után fél évvel kezdett el pörögni, minden este asztalt kellett foglalni, “kinyitottuk délben az ajtókat, és zárásig telt ház volt”. Pont a rendszerváltás után nyitották meg a pincehelyiséget, “ ‘91-ben ez már egy nosztalgikus és egyben ironikus design-nak számított”, mondja.

A hely neve pedig nem csak Marxra, hanem az egykori előkelő budapesti szórakozóhelyre, a Maxim Varietére is hajaz, ahol a Kádár-korszakban szokatlanul előkelő körülmények között láthatott a közönség revü- és táncműsorokat.

A Marxim nyitás óta készít pizzákat, ezeknek különböző fantázianeveket adtak, van “Kolbászkoje” és “Pizza a lá Leninvárosése” is. A sonkás ananászos, azaz hawaii pizzájukat “Gulag pizzának” nevezték el. Egy idősebb úr, amint rátalált a szokatlan névre a Netpincéren, azonnal hívta az üzletvezetőt, és felháborodva kérte arra, hogy vegyék le az elnevezést az étlapról, az édesapját is emlegette, aki egy Gulagban raboskodott. Zoltán azt mondja, hogy “ha Auschwitz-cal sem lehet viccelődni, akkor elvileg ezzel sem szabadna, de ez itt nem egy olyan nosztalgia, sokan félreértik”. Az étterem vezetői nem akarták megváltoztatni a pizza nevét, pedig még a Netpincértől is megkeresték őket azzal, hogy ha nem változtatják meg a termék nevét, akkor leveszik az online étlapról. Zoltán azt válaszolta, “hogy engem nem érdekel, vegyék le akkor”, a pizza azóta megtalálható a Netpincéres étlapon.

A másik oldalról is kapott kritikákat az étterem. “Kádár temetésének évfordulóján lejött egy igazi komcsi brigád búslakodni és siratni a szocializmust, azt hitték, hogy ez egy olyan hely. Volt egy kis szobrunk, amin általában munkásőr ruha volt, de pont akkor valaki ráaggatott egy női melltartót is. Amikor azt meglátták, akkor nagyon felháborodtak, hogy hogy' lehet így megszentségteleníteni a helyet“, emlékszik vissza az üzletvezető.

A kilencvenes évek elején perelték az étterem akkori tulajdonosát, Cvilkó Zoltánt tiltott önkényuralmi jelképek miatt. 1994. márciusában a Népszava tudósított a bírósági tárgyalásról, a vádlott védőbeszédéből is idéztek: “Csupán az szokatlan számomra, hogy egyesek miért nem értik meg, az átlagostól való eltérés az nem biztos, hogy bűncselekmény. A képzőművész által készített, stilizált csillagos faldísz egyébként a Szabadalmi Hivatal által védett munka.”. A tudósítás szerint a vádbeszédben az is elhangzott, hogy a vádlott a tárgyalás előtt 10 évvel is 5 év börtönre számíthatott volna munkásmozgalmi jelképek megcsúfolásáért. A tulajdonost végül felmentették.

Több politikus indított már akciót az étterem ellen, időnként felkapja őket a média, “Mi ebből mindig jól jöttünk ki, a negatív reklám is reklám”, véli Korcsmáros Zoltán.

“Az MDF után visszajöttek Horn Gyuláék a 360-as kenyérrel, akkor kapta meg nálunk is Lenin a vaskoronát”. Korcsmáros szerint ekkor kezdtek el jobboldali politikusok és újságírók járni az étterembe.

Korcsmáros Zoltán többször hangsúlyozta, hogy az étteremben a vendéglátásé a főszerep, a vendégek többsége nem foglalkozik politikai kérdésekkel, ezek főleg az újságírókat érdeklik. “A különböző tévécsatornák és újságírók egymásnak adták a kilincset a kilencvenes években, nincs olyan tévé Európában, aki ne járt volna itt. A New York Times-ban ekkora cikk jelent meg”, Korcsmáros a kezeivel mutatta, hogy tényleg hosszú.

A mai fiataloknak semmit sem mond a berendezés Korcsmáros Zoltán szerint.

"Fogalmuk sincs, abszolút nincsenek képben a régi rendszerrel, ami azért rossz, mert ez a történelem, tudni kéne, hogy akkor mi volt, hogy volt, kétszer ne essünk ugyanabba a hibába.”