A Magyar Falu Program sikere ihlette meg a miniszterelnököt abban, hogy az uniós vidékfejlesztési forrásokra ráígérjen, és azt a kistelepülések felé térítse el. A polgármesterek azért szeretik a faluprogramot, mert olyan kis összegű támogatások vannak, amiket „senki sem akar fentről ellopni”.
Régóta lobbiztak már Orbán Viktor miniszterelnöknél a vidékfejlesztési támogatások növelése érdekében. Egészen pontosan azt szerették volna elérni a mezőgazdasági támogatásokban érdekelt szereplők, hogy a kormány emelje meg az Európai Uniótól (EU) érkező vidékfejlesztési támogatások esetében az állami önrészt. Ez a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban 17 százalék volt, vagyis 100 forint támogatásból 83 forintot az EU, 17-et a magyar állam finanszírozott meg.
Orbán brutális emelésről döntött
„Tavaly október óta vártunk arra, hogy megjelenjen az önrész növeléséről szóló rendelet” – mondta forrásunk. A kormányrendelet végül idén, január 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A forrásunk szerint őt is meglepte, hogy a kormány a korábbi 17 százalékos önrészt brutális lépéssel 80 százalékra emelte. Ez az ő várakozásait is felülmúlta. A Portfolio.hu számítása szerint ez azt jelenti, hogy a hétéves uniós ciklusra tervezett eredeti, mintegy ezermilliárd forintos keret 4000 milliárd forint főlé emelkedik. Miután az uniós támogatások esetében a tagállamok mondják meg, hogy mire akarják költeni a pénzt, ezért eleve olyan célokat is behozhatnak az uniós támogatási programba, amelyet egyébként „külön”, tisztán nemzeti forrásból valósítottak volna meg. Az önrész megemelésével a kormány nagyobb projekteket tud végrehajtani. Ebben van gazdasági ráció, még akkor is, ha a nagy projektek esetében a korrupciós kockázat is magasabb.
A Szabad Európa úgy tudja, hogy Orbán Viktort mégsem ez hatotta meg. A vidékfejlesztési források nagy része a mezőgazdasági- és az élelmiszeripari termeléshez kötődik, azonban az ötödét az ott élőkre lehet költeni: vidéki infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztés, helyi közösségek támogatása, vagy éppen LEADER-programok. A Fidesz egyik fontos, sőt egyre fontosabb szavazóbázisa pedig a kistelepüléseken élők – és ez volt az önrész emelése melletti döntő érv.
Nyílik az olló a Fidesz szavazók között
A falvakban és az ötezer főnél kisebb településeken élők egyre nagyobb arányban szavaznak a Fideszre. Pártpolitikai szempontból teljesen logikus, hogy a kormány oda csoportosít több erőforrást, ott fejleszt, ahol a szavazói vannak. Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy az egyes választáson a Fidesz listája hány százalékos eredményt ért el az adott településtípusban.
„A Fidesz pártlistája minden választáson a fővárosi kerületekben érte el a leggyengébb eredményt, a legkisebb, 500 fő alatti településeken pedig a legjobbat” – mondta lapunknak László Róbert, a Political Capital választási szakértője. László szerint általánosságban elmondható, hogy a Fidesz támogatottsága a település méretével fordítottan arányosan változik: a kisebb lakónépességű települések felé haladva nő a pártlistára leadott szavazatok részaránya.
„Az olló az utóbbi időszakban tágul: korábban 15-20 százalék között szóródott ez az érték, a 2018-as országgyűlési választáson viszont már 23, a 2019-es EP-választáson pedig már a 25 százalékpontot is megközelítette” – mondta a szakértő. Szerinte a kabinet felmérte, hogy az önkormányzatokat büntető politikájuk miatt lesznek olyan városi szavazók, akik kiábrándulnak a Fideszből és ez tovább nyithatja az ollót.
Nem szabad elfelejteni, hogy bár a falvakban és a községekben lakók (3 millió fő) nagyobb arányban szavaznak a Fideszre, Budapest mellett a legtöbben a megyeszékhelyeken és a városokban laknak (5 millió fő), vagyis számszerűen innen érkezik a legtöbb Fidesz-szavazat. „Budapesten és a megyei jogú városokban él a Fidesz-szavazók mintegy harmada. Erről a rétegről nem mondhat le a Fidesz, legfeljebb egy töredékét áldozhatja be” – mondta László Róbert.
Vidéken terjeszkedne a Fidesz
A mesterterv egyértelmű: tovább kell növelni a párt népszerűségét a biztos bázison, a kistelepüléseken élők között. És úgy tűnik, hogy a vidékfejlesztési támogatások növelésével ez egy hosszútávú, a 2026-os választásokra is szóló terv.
A vidékfejlesztési programon belül még zajlik az egyes fejezetek költségvetésének a meghatározása. A vidékfejlesztési program az uniós Közös Agrárpolitikának a legrugalmasabb része. Elképzelhető, hogy a vidékfejlesztési programban lévő összegek ötödénél is többet költhet a kabinet a korábban említett társadalmi részre, a vidéki térségek felzárkóztatására. De ha a forráselosztás aránya változatlan marad, akkor is hatékony pénzköltést tesz lehetővé. A kormánynak erről gyakorlati tapasztalata is van, a két éve indult Magyar Falu Programnak (MFP) köszönhetően. Az MFP célja hivatalosan az ötezer fő alatti lélekszámú települések életminőség javítása, a népesség elvándorlásának megállítása és a falusi életmód vonzóvá tétele.
A Miniszterelnökség lapunknak küldött válasza szerint 2019-ben és 2020-ban összesen 2815 település pályázott sikerrel, ez a jogosult települések 98 százaléka. Az indulás évében 16, majd tavaly már 22 különböző célra lehetett pályázni a temetőfelújítástól, játszótér-építésen át, a járdafelújításig. A több mint 12 ezer nyertes projekt 130 milliárd forintot ért az elmúlt két évben.
„A legtöbb pályázat 5-10 millió forintról szól, ezek azok az összegek, amelyeket senki sem akar fentről ellopni. Itt a százalékok után alig maradna valamekkora összeg és amúgy sem szokás ma már ennyi pénzért lehajolni” – mondta egy vidéki polgármester a Szabad Európának. A falu vezetőjének a cinizmusa elsősorban az uniós pályázatokra jellemző visszaélések nagy arányára utal. A polgármester egyébként az elmúlt évtizedek leghasznosabb kormányzati kezdeményezésének nevezte a Magyar Falu Programot. „Vettünk egy nagy teljesítményű fűnyírót, orvosi műszereket tudtunk vásárolni a rendelőbe, és a falu úthálózatának a tizedét újraaszfaltoztuk. Kis dolgok ezek, de nekünk nem lett volna pénzünk rá. Az itt lakók mindennap látják a szépen lenyírt füvet, az új utat és a rendelőben lévő műszereket” – mondta a polgármester. Egy falusi jegyző arról beszélt lapunknak, hogy a pályázat egyszerű, nem kell pályázati szakértőnek lenni ahhoz, hogy valaki az űrlapot kitöltse. „Óriási előny még, hogy szerződés aláírását követően 8 napon belül megérkezik a pénz a település számlájára, így nem kell nekünk meghitelezni a beruházás költségeit” – mondta a jegyző.
És persze azt is tudják az ott lakók, hogy kinek köszönhetik mindezt. Az uniós pályázatokhoz hasonlóan ezt is táblákkal kell jelölni. Ahogy a nyitó fotónk is jól illusztrálja, az elkészült beruházás átadásán a polgármester mellett a térségi Fideszes országgyűlési képviselő is megjelenik, akit gyakran elkísér a megyei közgyűlés elnöke és a faluprogram kormánybiztosa is. A helyi média minden esetben beszámol a fejlesztésekről.
Két éve öntik a falvakra a pénzt
A Magyar Falu Program mellett a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) jelentőségét sem szabad lebecsülni. Ezt az elmúlt másfél évben 16 ezren vették igénybe, közel 88 milliárd forint összegben.
A kistelepüléseket célzó harmadik pillér a falusi útalap, amely az állami fenntartású, alacsonyabb rendű: három-, négy-, ötszámjegyű utak felújítását célozza. Ezeknek a mellékutaknak a felújítására a kormány két éves ciklusban 122 milliárd forintot biztosított, ez 1300 kilométernyi megújult szakaszt jelent.
Az elmúlt két évben 340 milliárd forintot költött a kistelepülésekre a kormány. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint csak idén 270 milliárd forintnál nagyobb összeg fog rendelkezésre állni. Folytatódik a falusi CSOK, amit az idei évtől kétszázzal több településen lehet igénybe venni. Folytatódik a mellékúthálózat felújítása a falusi útalap keretéből, az MFP-ben pedig már a falusi kisboltok is kaphatnak támogatást. Ehhez fognak csapódni az uniós vidékfejlesztési források is, amelyek könnyen megduplázhatják a három hazai program költségvetését.
A városok szavazatai is kellenek
A Fidesz nem mond le városokról sem. Fontos szavazóbázist jelentenek a megyeszékhelyen lakók és az ötezer fő feletti településeken élők is. Előbbiek a Modern városok programban kaptak eddig kétezer milliárd forintos fejlesztési forrást, utóbbiak az uniós terület- és településfejlesztési operatív programból (TOP) részesültek.
A Modern városok programjának és a Magyar Falu Programnak ugyanaz, Gyopáros Alpár lett a kormánybiztosa. Tavaly májusban összevonták a két tisztséget és Gyopáros Alpár a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosának nevezték ki. Szimbolikus, ugyanakkor határozott lépés abba az irányba, hogy a falvaknak és a városoknak szánt pénzek egy kézben legyenek. Már csak azért is, mert vita lesz bőven: a vidékfejlesztési támogatások az Agrárminiszterhez, míg a településfejlesztési operatív programok az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartoznak.
Ahogy forrásunk fogalmazott, az olyan települések, mint például Nyíregyháza és Mátészalka a TOP-os pályázatok nyertesei. A kistelepülésekre azonban nem csorgott le annyi pénz a területi operatív programokból, ezért kell a vidékfejlesztési források egy részét odairányítani, hogy ők is érezzék: a kormány gondoskodik róluk. A fejlesztéseknek azonban már idén el kell indulniuk, hiszen jövő tavasszal országgyűlési választások lesznek.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.