A tervek szerint február nyolcadikán normál körülmények között kezdődik a tanév a romániai iskolákban, ahol a tanév első félévében szinte kizárólag online rendszerben zajlott az oktatás. Már az előző tanév végén lehetett látni, hogy a diákok egy része nem tud bekapcsolódni a digitális tanrendbe.
Sokaknak nem volt eszköze hozzá, más településeken a térerő hiánya, vagy rossz minősége jelentett akadályt. Az tanügyminisztérium táblagépeket szerzett be a helyzet javítására, ezeket sok helyen csak idén januárban sikerült kiosztani, de vannak települések, ahol most is raktárban állnak a gépek, a diákok továbbra sem tudnak kapcsolatba lépni az online órát tartó tanárokkal. Több településen a kiosztott táblagépek sem oldották meg a helyzetet, mert olyan internetszolgáltatóval vannak kapcsolatban, amely az adott területen nem szolgáltat. Legtöbbször a vidéki településeken, a városszéleken és a nehéz anyagi körülmények között élő diákok számára vált elérhetetlenné a tanulás.
Volt, ahol az online óra megtartása után a pedagógus körbejárta a települést és egyenként elmagyarázta a diákoknak az aznapi tananyagot. Máshol papírra nyomtatták a diákoknak a házi feladatokat, egy-egy forgalmasabb üzletben helyezték el a leckéket, ahonnan a szülők elvették és hazavitték. Mindez azonban a pedagógusok hozzáállásától, jóindulatától függött. Voltak települések, ahol a szegényebb gyerekek gyakorlatilag fél éve nem kaptak lehetőséget arra, hogy részt vegyenek az órán, meghallgassák a leadott tananyagot.
Megkönnyítik a félév lezárását
Félév végéhez közeledve több könnyítést tett a tanügyminisztérium, hogy könnyebb legyen a diákok értékelése. Eszerint a félév lezárásához elegendő két érdemjegy, függetlenül az egyes tantárgyak heti óraszámától, nem kell félévi dolgozatot írni. A második félév elején is lezárhatók azok a diákok, akiknek nincs elegendő jegyük – mondta a Szabad Európa Rádió megkeresésére Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő. Erre nyolc hét áll a pedagógusok rendelkezésére.
Ugyanakkor felzárkóztató foglalkozások, órák lesznek a második félév első felében, miután a gyerekek visszatérhetnek az iskolába. Ezek a felzárkóztatások csakis személyes jelenléttel történhetnek.
A személyes jelenlétet nem pótolja az online oktatás
Vidékenként nagyon eltérő képet mutat az, mennyire tudtak bekapcsolódni az oktatásba a diákok, milyen szinten sikerült a pedagógusoknak leadni és számon kérni a tananyagot. A gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály általános iskola osztályfőnöke, Kósa Annamária szerint a személyes jelenlétet nem pótolja az online oktatás.
Arra a kérdésre, hogy a gyerekek hány százaléka nem tudott részt venni az online órákon mert nem volt eszköze, vagy internet-elérhetősége, a szakember azt mondta, félév végére egyetlen diák sem maradt, akinek ne lett volna hozzáférése valamilyen eszközhöz.
"Ez persze nem azt jelenti, hogy a tanév kezdetétől mostanáig teljesen akadálytalan volt a részvételük és a munkavégzésük az online oktatásban."
Az eszközök működése, az internethozzáférés, egyéb otthoni körülmények (lakásbeosztás, szülői hozzáállás, felkészültség, motiváció stb.) is nagyban meghatározták azt, hogy kinek mennyire volt sikeres a digitális oktatás - mondja a gyergyószentmiklósi tanár.
December elején közel száz táblagépet osztottak ki olyan diákoknak, akik jelezték, hogy szükségük van rá. Ezek közül a diákok közül viszont nagyon sokan továbbra sem kapcsolódtak bele az oktatási folyamatba; sokan egyértelműen azért vallottak kudarcot, mert behozhatatlan volt számukra az addigra elhalmozódott lemaradás.
Nekik az utolsó pillanatig lehetőségük van pótolni, kiegészítő feladatokkal kiváltani a hiányzó osztályzatokat, és többen élnek is ezekkel a lehetőségekkel.
"Igyekszünk mindenkit lezárni, aki minimális erőfeszítést is tett. Ezzel együtt a diákjaink körülbelül nyolc százaléka (a jelenléti oktatáshoz képest tragikusan nagy arány) pillanatnyilag nem lezárható. "
A második félévet egy nyolchetes felzárkóztatási periódussal kezdik az iskolában, átalakított, külön a lemaradt diákok számára kidolgozott feladatok megoldásával lehetővé válik utólag a gyerekek lezárása.
"Pedagógusként igyekszünk minél hatékonyabb segítséget nyújtani a felzárkózásra, de ez önmagában semmit sem garantál. A tapasztalat azt mutatja, hogy az önszabályzó tanuláshoz még éretlen, alulmotivált diákok megfelelő feltételek és szülői támogatás, valamint kontroll hiányában fokozottan veszélyeztetettek."
A csíkcsicsói Kájoni János Általános Iskola igazgatója a Szabad Európának arról beszélt, hogy eszköz- vagy internethiány miatta a gyerekek 3-4 %-a nem tudott csatlakozni az online oktatáshoz. Ezeknek a tanulóknak a pedagógusok hetente küldtek, küldenek feladatot (személyesen vagy az iskolabusz segítségével), illetve folyamatosan tartották, tartják telefonon a kapcsolatot a gyerekekkel, így segítve őket.
Január folyamán sikerült eszközzel, internettel segíteni azokat a családokat, ahol ez probléma volt.
"Reményeink szerint mindenkit le tudunk zárni, mert minden gyermek dolgozott valamilyen formában, de biztosan vannak olyan gyerekek, akikkel külön kell majd foglalkozni, hogy felzárkóztassuk őket a többiekhez."
A szakember szerint az első osztályosoknak a legnehezebb az online oktatás, az írástanulás miatt. Azok a gyerekek maradnak le leginkább, akiknek az iskolában is nehezen vagy nehezebben megy a tanulás, de vannak olyan diákok is, főként a felső tagozaton, akik nagyon jól boldogulnak minden tantárgyból. Azt gondolom, hogy az online oktatás alatt a szakadék a különböző képességű gyermekek között éppen ezért nő és erre kell megoldást találjunk mindenképpen ha végre iskolába tudunk menni.
A mindössze nyolcszáz lakosú tusnádfalusi Imets általános iskolájának igazgatója, Urkon Erzsébet szerint az okostelefon nem megfelelő eszköz a tanuláshoz. A település diákjainak mintegy 15%-a nem tudott részt venni az online oktatásban, ők papíron kapták meg a tananyagot. Kiosztottak ugyan táblagépeket, de az internetelérhetőség rossz minősége miatt ezek sem oldották meg a helyzetet.
„Ezt az időt behozni nem lehet, csak abban bízom, hogy megtanultuk a tanulást másként értelmezni és hatékonyabban fogunk tudni dolgozni a gyermekekkel”- foglalta össze a pedagógus.
Az online oktatás, szakértők szerint, tovább mélyítette a szakadékot a jó körülmények között élő és a rosszabb szociális helyzetű diákok között. Azok a kicsik, akik most tanulták a betűvetést, de nem volt szülő, vagy nagyszülő mellettük, hogy segítsen, szinte biztos, hogy behozhatatlan hátránnyal kezdik a második félévet. Ugyanígy, összehasonlítani sem lehet annak a diáknak a helyzetét, aki egyedül egy szobában, saját laptopról tanul megfelelő internettel, annak a gyereknek a helyzetével, aki a szüleivel, a testvéreivel közös szobában, okostelefonról próbál tanulni úgy, hogy közben folyamatosan fogadnia kell a készülékre érkező hívásokat.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
