Évtizedek óta Londonban él a családjával Helga, akit egy hete oltottak be koronavírus ellen a brit fővárosban. Várja a második "lövést", azt mondja, az elsőnek úgy örült, mint egy lottó ötösnek, pedig szó sincs véletlenről, szerinte minden kiszámítható és elképesztően szervezett.
"–Akkor kezdjük? –Már kész. –Mi kész? –Beadtam! –Tesz rá tapaszt? Odafogjam a vattát? -Minek? Nem kell! Mehet! " – Ennyi volt maga az oltás, meséli a Londonban élő közgazdász (azt kérte, hogy a nevét, tekintettel a munkáltatójára, változtassuk meg), aki a romantikus filmből kultikus hellyé vált városrészben, Notting Hillen lakik.
"Kétnapos pontossággal megmondta a kalkulátor"
Amikor világos volt, hogy lesz oltás, a brit kormány 9 csoportba osztotta be a lakosságot életkor és veszélyeztetettség szerint. Az első négy csoportot február 15-ig beoltották, köztük például a fogyatékkal élőket is, így a Down-szindrómás felnőtteket, hiszen esetükben hatványozottan súlyos lehet a betegség lefolyása.
Amikor először felhívta a körzeti orvosa asszisztense, hogy az oltásról tájékoztassa és kikérdezze az 54 éves Helgát az egészségi állapotáról, ő jelezte, hogy "lehullott oltásokat szívesen fogad", a válasz az volt, hogy tartják magunkat a hivatalos sorrendhez. A mai napig nem tudja, hogy valakinek a helyére ugrott-e be, de nem valószínű.
"Persze, kíváncsi voltam, mikor kerülök sorra". A magyar ÁNTSZ-nek megfelelő Public Health England és az egyébként folyamatos átszervezés alatt álló szervezet, az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) adatait, oltási menetrendjét figyelembe vevő kalkulátor gyakorlatilag napra pontosan működött. "Az ott kidobott dátumhoz képest két nappal később fel is hívott a háziorvosom, hogy másnap mehetnék oltatni, mit szólok hozzá".
Helga azt mondja, úgy örült a hírnek, mint egy lottó ötösnek, pedig semmi sem múlt a szerencsén, szerinte a kalkulátor által számolt és a valós oltási időpont közti minimális eltérés is azt mutatja, hogy minden nagyon kiszámíthatóan, tervezetten működik. Úgy véli, éppen ezért lehetséges, hogy 16 milliónál is több beadott első dózisnál tartanak a majd 67 milliós országban.
Egy ilyen kalkulátor nem hivatalos és kizárólag matematikai alapon működő magyar változatáról mi is írtunk, erről itt olvashatnak:
"Nem oltanak orvosi rendelőkben"
A brit szakemberek abból indultak ki, hogy a Pfizer vakcináját, amivel még az uniós hatósági engedély kiadása előtt elkezdtek oltani a szigetországban, a bonyolult tárolása miatt csak nagy oltóközpontokban lehet hatékonyan alkalmazni. Az amerikai Modernának és az AstraZenecának nem kell mínusz 70 fok, épp ezért könnyebb, és így érdemesebb kivinni a kisebb oltóközpontokba.
Helga az egyik legnagyobb londoni praxiskörzetben lakik, mint mondja, az orvosi rendelőkben nem oltanak, mert úgy gondolják, hogy az felesleges kockázat a nem covidos páciensekre nézve.
"Engem egy krikettpályán oltottak be, de katonai létesítményekben, sportcsarnokokban, üresen álló szállodákban is hoztak létre oltóközpontokat. Az enyémet - gondolom, mindegyiket – úgy alakították ki, hogy az érkezők és a távozók nem találkoznak egymással".
Rengeteg önkéntes segített az eligazodásban, a sok asztal mellett pillanatok alatt azonosították, nem kellett előre kitöltögetni semmi, vagy regisztrálni, hiszen minden egészségügyi adata benne van az NHS adatbázisában.
A függönnyel elválasztott "oltóhelyiségben" rajta kívül már csak az oltást beadó szakember – Helga esetében egy szülésznő – volt jelen.
Bevonták a hadsereget és minden egészségügyi dolgozót, aki tud oltást beadni. Az adminisztrációba pedig önkéntesek tömege segít. Sőt, részt vesz az akcióban az egyik legnagyobb patikahálózat, a BOOTS is. Ez főleg vidéken hasznos. Kétszáz olyan patika van, amelyben elsősegélynyújtásra, újraélesztésre és oltás beadására is kiképzett gyógyszerészek dolgoznak. Ők már az influenza elleni oltakozásnál is sokat segítettek – Nagy-Britanniában is nagy kampány volt, hogy minél többen oltassák be magukat influenza ellen –, és segítenek most, a koronavírus elleni vakcinák beadásánál is.
"Kaptam egy kedves matricát és egy kártyát, amin rajta van a nevem, az hogy mikor és mivel oltottak, de még annak az ampullának a száma is, amiből felszívták a fecskendőbe az oltóanyagot, amit beadtak nekem. Plusz egy 4 oldalas útmutatót, amin minden rajta van az oltásról, az esetleges mellékhatásokról és arról, hogy ha probléma van hova, kihez forduljak".
Aztán leültették a teremben, hogy pihenjen tíz percet, és mint mondja, ott nézelődve döbbent rá igazán, mennyire gördülékeny és jó hangulatú az egész.
"Karneváli hangulat, semmi feszkó. A terem közepén megláttam egy táblát, az volt rajta, hogy ez oltóközpont nyolc napja működik, 13 ezer oltásnál tartanak, az egyéni oltási rekord pedig napi 230 szúrás."
Ennek már egy hete. Helgának az első pár nap fájt a karja, izomlázszerű fájdalom volt a vállában is. És fáradtnak érezte magát, de azt mondja, ez lehet a bezártságtól, amitől már mindenki nagyon fáradt. "Azt mondták, hogy a második után rosszabbak lehetnek a tünetek, de nem bánom".
Nem 21 napon, hanem 12 héten belül
Helga azt mondja, nem tudja, mikor kapja meg a második oltást, mert a 21 napos gyakorlaton változtattak a britek. Akkor alakították át a brit adagolási menetrendet, amikor bizonyossá vált, hogy az általuk használt vakcinák első dózisa is védelmet nyújt, így a második beadásával lehet akár 12 hetet is várni. A szakemberek úgy ítélték meg, hogy ez vállalható kompromisszum, elfogadható társadalmi kockázat.
Rögös volt az út ideáig
Boris Johnson kormánya rengeteg bírálatot kapott a későn elrendelt karantén és az egyesek szerint "ismerősök magáncégeinek" kiadott tesztelés miatt. Sok kritikus ennek a számlájára írja, hogy a szigetország a járvány sújtotta országok súlyossági rangsorában benne van az első ötben: 4 milliónál több azonosított fertőzöttnél és csaknem 120 ezer halálos áldozatnál tartanak.
Az oltásnál már más volt a helyzet. Úgy döntöttek, hogy annak központilag irányítottnak, de lokálisan szervezettnek kell lennie.
Az Európai Uniónak van ugyan közös vakcinabeszerzési stratégiája, és elméletben az Európai Gyógyszerügynökségnek (EMA) is jóvá kell hagynia az uniós országokban használatba kerülő oltószereket, azt viszont semmi sem tiltja, hogy egy tagállam saját hatáskörben – saját felelősségére – kiadjon ideiglenes, vészhelyzeti engedélyt oltóanyag alkalmazására. Az akkor még EU-tag Egyesült Királyság kormánya bevállalta a kockázatot, - ezt az utat járja most a magyar kormány az orosz és a kínai vakcinák esetében is - és hetekkel az EMA engedélye előtt, tavaly december 8-án elkezdett oltani a Pfizerrel.
"A hajléktalant és a migránst is - ez a közösség érdeke"
A briteknél sem kötelező az oltás, az az elv, hogy meg kell győzni az embereket: a vakcina a saját érdekük és a közösségük érdeke is. Az angolokban Helga tapasztalatai szerint nincs nagy oltásellenesség, de vannak közösségek, ahol nagyobb az ellenállás, például azért mert elterjedt a körükben, hogy a vakcina kedvezőtlenül befolyásolhatja a termékenységet. Itt megpróbálták a vezetők, véleményformálók segítségét kérni az egészségügyi szakemberek. Előfordult, hogy mecsetekben, zsinagógákban imámok, rabbik érveltek az oltás mellett.
Helga tapasztalata szerint a hajléktalanokat és a migránsokat, tisztázatlan státusú bevándorlókat is beoltják, ha felkeresnek egy oltópontot, mert úgy ítélik meg, hogy ez a közösség érdeke. "Bármelyik elegáns étterem konyháján lehet egy feketén alkalmazott bevándorló, aki ha nincs beoltva, potenciális veszélyt jelent a közösségre. Ettől nem véd meg sem a vagyon, sem társadalmi státus."
"Internet nélkül London nem élte volna túl"
Ezt feleli beszélgetőpartnerünk, amikor a már egy éve tartó bezártságról kérdezzük. "A 8 és félmilliós város lakóinak meg kellett tanulnia, milyen bezárva lenni, amikor nem tudsz leugrani a parkba, mert nem mehetsz távol a lakóhelyedtől". Megtanultak interneten keresztül tornázni, tanulni, tanítani, élelmet rendelni, túlélni.
Azt mondja, aki tehette, elmenekült Londonból már az első hullám idején. 100-150 ezer ember indult el, ha volt vidéki háza, akkor oda, vagy valamelyik vidéki szállodába, amelyik az idegenforgalom leállása miatt apartmanházként próbált túlélni. Mint mondja, ő egy 12 lakásos társasházban él, ebből két szomszédja maradt a városban, amikor eldurvult a helyzet, de még lehetett mozogni. Ez persze a tehetősebb londoniakra igaz. Akik szegényebb, zsúfoltabb városrészekben élnek, azoknak nem volt hova menni, és ezekben a negyedekben a járványhelyzet is sokkal rosszabb volt.
Vagyis hasonló volt a helyzet, mint Magyarországon, amikor, aki csak tehette, lement a balatoni, vidéki házába. A különbség csak annyi, hogy a szigetországban ez nem okozott feszültséget vidéken, nem úgy, mint Magyarországon. A briteknél inkább attól tartottak a vidéki települések vezetői, hogy az infrastruktúrájuk nem tud megbirkózni a feladattal, hiszen a járvány előtt arra voltak berendezkedve, hogy az emberek szezonálisan vannak ott. Van, ahol nincs körzeti orvos, patika, bolt, de még tömegközlekedés se nagyon.
"Kávé, könyvesbolt, hatalmas séta"
"Messze még a vége, de már írom a listát, mit fogok először csinálni, amint kinyílik a világ. Lemegyek a kedvenc kávézómba - ha nem megy tönkre addig - és civilizált ember módjára, asztalnál ülve iszom egy kávét. Aztán átmegyek a kedvenc könyvesboltomba - ha nem megy tönkre addig. Utána lesétálok a Temzéhez, még az is lehet, hogy hajóra ülök."
Nagy-Britanniában fokozatosan javulnak a járványadatok, egyre kevesebben kerülnek kórházba, így Boris Johnson várhatóan hétfőn bejelenti a nyitás menetrendjét. A kormány egészségügyi szakértői óvatosságra intik a miniszterelnököt és a fokozatos, lazítás mellett érvelnek, mert az a cél, hogy ez legyen az utolsó lezárás.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
