A koronavírus járványról és a fertőzést fékező védőoltásokról kérdeztük a Szabad Európa podcastjában dr. Prinz Gyula infektológust. Átbeszéltük a vírus megjelenésének körülményeit, az oltások fajtáit, az esetleges kockázatokat, az egészségügyi szervezetek reagálását. Az is kiderült, hogy továbbra is fertőzhet az, aki már átesett a betegségen vagy védőoltást kapott. Cikkünk a beszélgetésben elhangzott legfontosabb gondolatok közérthető összefoglalása.
Mivel magyarázható a koronavírus felbukkanása?
A globális felmelegedés az egyik oka ennek, ami magával hozza az állati élőhelyek változását. De ide sorolható az is, hogy az emberek elmenekülnek a mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná váló vidékekről a városokba. A klímaváltozás hatására a néptelenebb tájakról átterjedve, a városok sűrűn lakott területein is felbukkannak új állatfajok, illetve az általuk terjesztett betegségek. Az előbbire jó példa a pár éve már Magyarországon is megfigyelt lepkeszúnyog, amely szerencsére eddig nem hordozta be a mediterrán térségben jellemző leismániázist. Ugyanakkor az utóbbira lehet példa a korábban csak pár esettel előforduló nyugat-nílusi láz, amelyet egyre gyakrabban mutatnak ki itthon is.
Segíti az új vírusok gyors terjedését a globalizáció is. Sokkal többen utaznak, az eddigieknél gyorsabban és messzebbre. A fertőzések így akadálytalanul jutnak el a világ egyik pontjából a másikba, mivel lappangási idejük alatt senki sem vesz észre egy fertőzött embert. Ha az új területen létezik a kórokozó közvetítésére, átadására alkalmas vektor (azaz közvetítő), például egy rovarfaj, akkor helyi járványok is kialakulhatnak. Ez történt tavaly Dél-Franciaországban is, amikor arrafelé nem jellemző trópusi betegség ütötte fel a fejét.
Az erdőirtások is okolhatók, a természetes környezetüket elvesztő vadállatok közelebb költöznek az emberek lakta vidékekhez. Ez magyarázza például az ebola ismételt, idei felbukkanását is: az egymás közelében élő emberek között gyorsabban terjed a betegség, mint az őserdőkben.
Miért súlyosabb a koronavírus?
Az új fertőzések megjelenésük után általában gyorsan terjednek, egyrészt mert a közösség védtelen az új kórokozóval szemben, másrészt diagnosztikailag sem könnyű felismerni egy új tünetegyüttest. „A koronavírus négy klasszikus fajtáját ismerték eddig, ezek megfázáshoz hasonló tüneteket okoztak, és nem terjedtek el annyira, hogy széles körben védettség alakuljon ki ellenük” – magyarázta podcastunkban Prinz Gyula infektológus.
Akinél ki is alakult immunitás a koronavírus korábbi négy fajtájára, védtelen volt a 2019 végén megjelent új változattal szemben. Az új koronavírus emberről-emberre terjedő betegség, azt pedig még a WHO is csak vizsgálja, hogyan kerülhetett a vírus az emberi közösségbe. Szerencsétlen körülmény, hogy a vírus a lábát egy addig szinte ismeretlen, de 8 milliós városban, a kínai Vuhanban vetette meg, onnan pedig a Föld minden metropoliszába indult repülőjárat.
Miért terjedhetett ilyen gyorsan Európában is?
A kontinensen két nagy gócpont alakult ki: Észak-Olaszországban és Tirolban. Mindkét helyen tömegek fordultak meg, az előbbinél egy focimeccs, az utóbbinál a zsúfolt síszezon magyarázza, hogyan kaphatták el tömegek a fertőzést. Az olaszországi gócpontból, a drukkerek és a focicsapat rögtön Spanyolországba importálta a kórokozót. A terjedést segítette, hogy a fertőzöttek nagyon sokáig tünetmentesek, de már ez idő alatt is tovább tudják adni a vírust. „Az már az elején látszott, hogy a vírus agresszív, egy fertőzött alany 3-5 embernek adta át a kórokozót” – idézte fel az infektológus. A fertőzést kimutató PCR-tesztekből ráadásul kevés volt, és a mai napig nem tisztázott, hogy az ilyen vizsgálatok eredménye hogyan értelmezhető, azaz a negatív teszt mit jelent pontosan a vírushordozás vagy fertőző képesség szempontjából. Ugyanez igaz az azóta szélesebb körben elterjedt és gyorsabb vizsgálatot kínáló antigén tesztekre is.
Mennyiben különbözik az eddig ismert vírusfajtáktól?
„Az influenzához szokták hasonlítani” – kezdte a magyarázatot az orvos. Az influenza is felső légúti fertőzésként indul, és a súlyosabb esetek akár vérzéses tüdőgyulladáshoz is vezetnek. Régóta bevált antivirális szerekkel lehet kezelni, a védőoltásoknak pedig hosszú hagyománya van, ezt a néha szkeptikus felhangok sem kezdik ki. Az influenzaoltás nem attól véd, hogy ne támadja meg és ne éljen meg a védett szervezetben a vírus. A vakcina és azt arra kialakuló immunválasz feladata, hogy nagyságrendekkel enyhébbé tegye a fertőzés okozta betegség lefolyását, illetve ezzel a szövődmények kialakulását.
Fontos különbség, hogy az influenza vírus a nyálkahártyát károsítja, így a legyengült szervezetet a torokban élő baktériumok is megtámadhatják, így jelentkeznek a szövődmények. Ilyen tulajdonsága a koronavírusnak nincs, tehát nem nyit utat más fertőzések előtt, csak maga a vírus okoz betegséget, ezt emlegetjük a Covid-19-ként. Eltérő jellemző az is, hogy a koronavírus receptora a szervezet több pontján talál támadási felületet, így minden szerv érintett lehet, ez magyarázza egyebek mellett például a tartós íz- és szaglásvesztést. Az új koronavírus tulajdonsága az is, hogy a kiváltott betegségből felépülve hosszabb ideig okozhat másodlagos tüneteket, például szívritmus zavart, de az influenzától eltérő jelenség az is, ha trombózisos szövődmények lépnek fel.
Milyen fajtái vannak a védőoltásoknak?
A Messenger-RNS vakcinák kapták a legnagyobb publicitást: ennek lényege, hogy a koronavírus tüskefehérjéjének örökítőanyag-részletét beviszik a szervezetbe, ott a sejtek elkezdik ezt a tüskefehérjét termelni, aminek a tömeges megjelenése aztán kiváltja az immunrendszer reakcióját, a tüskefehérje semlegesítését. Ez azért lehet hatásos, mert ez a bizonyos tüskefehérje az a része a vírusnak, amellyel gyakorlatilag megkapaszkodik a gazdaszervezet sejtjein, így támadja meg az embert.
Az Ebola-vírus ellen már bizonyított az úgynevezett adenovírus technológia: egy emberre nem veszélyes, ott nem szaporodó vírusba ültetik ugyanezt az örökítőanyag-részletet, és ez az ártalmatlan vírus ezt az információt potyautasként juttatja a gazdaszervezetbe. Az Astra-Zeneca Covid védőoltása egy csimpánz-vírust használ üzenetközvetítőként, az orosz Szputnyik pedig egy emberi vírust.
Az elölt vírust használó vakcinák régebbi technológiára épülnek. Tartani nem kell a módszertől, hiszen a legszélesebb körben elterjedt védőoltások egyike, a minden évben használt influenzaoltás is így készül. Bármilyen meglepő, még akár jobb is lehet a modernebb társainál, ugyanis nemcsak egy információtöredéket tartalmaz a kórokozóról, véli Dr. Prinz Gyula. Így a szervezet által termelt ellenanyag sem csak a kórokozó egyetlen része vagy tulajdonsága ellen véd. „Nincs ellenérv, hogy miért ne alkalmazzuk. Használhatjuk pont úgy, mint a többit” – mondta az infektológus.
Melyik koronavírus-vakcinával oltanak a legtöbb országban?
Jelent-e bármilyen kockázatot az elölt vírust tartalmazó oltás?
„Nem maradhat élő vírus az oltóanyagban” – állította dr. Prinz Gyula. Ugyanígy az adenovírust használó vakcináknál is feltétel, hogy a hírvivő szerepét betöltő vírus nem lehet képes az önálló szaporodásra. A folyamat során egyébként magát a gyártó személyzetet is védeni kell, rendkívül komoly biztonsági intézkedésekkel előzik meg, hogy ők elkapják a fertőzést, vagy egy fertőzött munkatárs szennyezhesse az élő vírussal az oltóanyagot.
Miért kell több oltás a védettséghez?
A gyártók a szervezetben termelődő ellenanyag szintet vizsgálják az oltási fázisok után. Ennek ismeretében határozzák meg, hány adag nyújt megbízható védelmet. Ezeknél a vakcináknál úgy találták, több külön beadott dózis kell, hogy kialakuljon a kellően hatékony immunreakció.
Milyen alapbetegséggel melyik vakcina használható?
Ezt a kérdést nehéz kategorikusan megválaszolni. A gyártók az új fejlesztésű oltóanyagok klinikai vizsgálatát egy meghatározott embercsoporton végzik. Az első körben általában döntően egészséges, kísérő betegség nélküli alanyokat választanak. A koronavírus elleni vakcinánál ez úgy módosult, hogy elsősorban a veszélyeztetett korosztályra, a 61 év felüli idősebbekre koncentráltak. Ugyanakkor semmilyen hasonló klinikai vizsgálatba nem vonnak be speciális betegcsoportokat, mint ahogy terhes, szoptató anyákat, autoimmun betegségben szenvedőket, vagy csökkent védekező képességüket.
Ilyenkor az szerepel a dokumentáción, hogy a gyártóknak nincsen adatuk erre a helyzetre, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik betegcsoportban nem működne vagy kockázatot jelentene a vakcina. Azért nehéz erre választ kapni, mert nincs elég visszajelzés arról, hogy bár az oltóanyagból rettenetesen kevés mennyiséget visznek be a szervezetbe, de ez elindít-e bármilyen váratlan folyamatot. Így a betegek bizalmán és az alapbetegséget kezelő orvos szaktudásán, ajánlásán múlik, hogy a nem teljesen egészséges embereknek melyik vakcinát ajánlják.
A terhes és szoptatós nőknél kisebb kockázatot lát az infektológus abban, hogy megkapják a vakcinát. Hiszen ha esetükben egymás mellé tesszük az oltás kockázatait és a betegség következményeinek súlyosságát, akkor egyértelműen az utóbbi felé billen a mérleg.
Az autoimmun betegeknél nem tudja kétségek nélkül ajánlani az oltást dr. Prinz Gyula, mivel náluk előfordulhat a betegség fellángolása. Erre más vakcináknál is van példa, bár azt is hozzátette, hogy az összefüggés bizonyítása itt is kérdéses, mert nem tisztázott, hogy közvetlenül az oltóanyag vagy a nyomában fellépő esetleges más közvetett fertőzés rontja-e a beteg állapotát.
Védenek-e a vakcinák a vírus mutációi ellen?
A Moderna és a Pfizer-BioNtech vakcinák védenek, de az AstraZeneca védőoltását a dél-afrikai vírus variáns által sújtott területeken átmenetileg felfüggesztették, mondta az infektológus. Azt fontos megérteni, hogy a vakcinák nem a fertőzést akadályozzák meg, hanem azt, hogy a fertőzés nyomán kialakuló betegség ne súlyos lefolyású legyen, tehát a betegek megússzák például a kórházi kezelést, vagy éppen a lélegeztetőgépre kerülést. „Ilyen szempontból minden oltóanyag jól vizsgázott eddig”- foglalta össze a szakember.
Várható-e, hogy magánúton is beszerezhető lesz az oltást?
„Nem lenne szabad” – mondta dr. Prinz Gyula a kereskedelmi forgalmazás engedélyezéséről. Ő úgy látja, a járványkezelés népegészségügyi, állami feladat. Egy össznemzeti probléma áll előttünk, ezért etikailag nem lenne szerencsés, ha az oltás sorrendjét külső tényezők, így például az anyagi helyzet befolyásolná.
Mekkora arányú védettség kell a nyájimmunitáshoz?
A tankönyvi meghatározás szerint ha a védett emberek aránya a lakosságban 60 százalék fölé emelkedik, akkor annyira csökken a betegség átadásának kockázata, hogy a közösség tagjai között minimálisra az esélye, hogy fertőző taggal találkozzunk. Ezt nevezik nyájimmunistásnak. Ez létrejöhet úgy, hogy sokan átesnek a betegségen, ezzel immunisak lesznek a fertőzésre. De a közösség védettségét növeli az is, ha emelkedik a közösségen belül a beoltottak aránya. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) újabban úgy érvel, hogy egy 50 százalékos hatékonyságú védőoltás is elegendő lehet, ha elegen megkapják.
A nyájimmunitásra jól működő példa a kanyaró. A gyerekek 95 százalékának beoltottsága a kanyaró ellen már meg tudja védeni a maradék 5 százalékot, akik egészségi állapotuk, egyéb betegségeik miatt nem kaphatják meg a vakcinát, vagy akiknél az oltás nem vált ki megfelelő immunválaszt.
A betegségen átesettek, illetve az oltottak fertőzhetnek-e ismét?
Ahogy az influenzánál szóba került, a védettség nem jelent vírusmentességet. A beoltott emberben is megtapadhat és szaporodhat a vírus, de ez már nem okoz súlyos betegséget, általában pedig még enyhe tüneteket sem. Aki tünetmentes, az nem prüszköl, köhög, így kisebb az esélye, hogy továbbadja a fertőzést. Ez elmondható a koronavírusról is: aki nem mutat tünetet, és még maszkot is visel, sokkal kisebb valószínűséggel fertőz. Ami nyugtalanító, hogy ezt is befolyásolhatja a vírusmutációk megjelenése, mert megjelenhetnek olyan variánsok, amelyek ellen nem véd az oltás vagy a betegség utáni saját ellenanyagtermelés.
Milyen új betegségekre kell számítanunk a jövőben Magyarországon az éghajlatváltozás miatt?
Nem kizárt, hogy a nyár beköszöntével ismét felbukkan pár eset a nyugat-nílusi vírussal, de nehéz megjósolni, hogy a kullancsok terjesztette Lyme-kór vagy agyhártyagyulladás mellett mi jelenhet még meg. De az élőhelyek változásánál és az állatfajok emiatti költözésénél is gyorsabb folyamat az utazók által behurcolt betegségek felbukkanása, ha újraindul a turizmus. Ezért bármi előfordulhat alkalomszerűen és lokálisan.
Indokolja-e ez a járvány az egészségügyi figyelőrendszerek erősítését?
„Ennél gyorsabban még nem azonosítottak nagy léptékben terjedő betegséget” – válaszolta a kérdésre dr. Prinz Gyula. 2019. december végén voltak az első megbetegedések Vuhánban, pár héttel később. 2020. januárjában pedig már azonosították a koronavírust. Gyakorlatilag akkor már meg is kezdődhetett akár az oltóanyag fejlesztése. A WHO jelzőrendszere jól vizsgázott, a szervezet megfelel a feladatának, és még javulhat is a teljesítménye, ha az Egyesült Államok ismét nagyobb hozzájárulással támogatja a munkáját. „Ami keserű tapasztalat, az az egyes népek és embercsoportok közötti egyenlőtlenség, ami egyrészt az egészségügyi ellátáshoz, másrészt a védőoltáshoz való hozzáférésben mutatkozik meg” – fogalmazott az infektológus. Hozzátette, a vakcináknak el kellene jutniuk a világ legszegényebb országaiba is, mert ha ott megmarad a magas fertőzési szám, akkor bekövetkezhet olyan mutáció, amely fenntartja a koronavírus járványt.
Hallgassa meg az egész beszélgetést itt:
