Aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok amiatt, hogy egy moszkvai bíróság megerősítette a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) oroszországi szolgálataira a „külföldi ügynökökről” szóló törvény keretében kiszabott pénzbüntetést.
Az amerikai külügyminisztérium „mély aggodalmát” fejezte ki a „véleménynyilvánítás gyakorlásának elfojtására” irányuló orosz kormányzati erőfeszítések miatt.
Ned Price külügyi szóvivő arra reagált a nyilatkozatával, hogy egy moszkvai bíróság március 3-án elutasította az Egyesült Államok kongresszusa által finanszírozott RFE/RL öt beadványát a vállalatra a vitatott orosz „külföldi ügynök” törvény keretében kiszabott pénzbírságok miatt.
„Aggódunk a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió azon beadványainak elutasítása miatt, amelyekkel fellebbeztek a külföldi ügynökök regisztrációjára vonatkozó, elnyomó orosz törvények alapján igazságtalanul kiszabott pénzbüntetések ellen” – közölte Ned Price.
„Ezek a jogszabályok az RFE/RL már jelenleg is súlyosan korlátozott tevékenységének további akadályozását célozzák, valamint azt, hogy meggátolják a valódi, objektív hírek szolgáltatását az orosz népnek” – emelte ki az amerikai külügyi szóvivő.
Ned Price elfogadhatatlannak nevezte Moszkva intézkedéseit, és hozzátette: „továbbra is támogatni fogjuk a független és nemzetközi médiaorgánumok oroszországi jelenlétét”.
Alekszej Krivorucsko, a tverszkoji körzeti bíróság bírája március 3-án megerősítette az amiatt kirótt büntetést, hogy az RFE/RL szerkesztőségei nem tettek eleget az orosz médiahatóság (Roszkomnadzor) által meghozott szabályoknak, és nem írták ki anyagaikra, hogy azok "külföldi ügynök által készültek". Egy alsóbb szintű bíróság február 10-én hozta meg az ítéletét az ügyben.
Cél a független sajtó ellehetetlenítése
„Az RFE/RL elutasítja ezen bírságok kiszabását, s nem fogadja el az orosz bíróság határozatát a fellebbezéseink elutasításáról” – hangsúlyozta Jamie Fly, a szervezet elnöke.
„A Roszkomnadzor önminősítési, valójában platformjaink hiteltelenítését és közönségünk megfélemlítését célzó szabályait állami támadásnak tekintjük a sajtószabadság ellen, amely sérti az orosz alkotmányt és médiatörvényt” – mondta Jamie Fly, hozzátéve, hogy az RFE/RL továbbra is tiltakozni és fellebbezni fog ezen követelmények ellen.
A jelenleg is zajló fellebbezések ellenére az RFE/RL-nek hatvan napja van arra, hogy befizesse a büntetést és eleget tegyen a szabályoknak, máskülönben elképzelhető, hogy le kell állítania oroszországi tevékenységét. A szervezet még fellebbezhet a március 3-i döntés ellen is.
„Az RFE/RL nem hagyja magára növekvő oroszországi közönségét, amely a Kreml nyomásgyakorlási kampánya ellenére továbbra is elkötelezett objektív és független tudósításaink mellett” – húzta alá Jamie Fly.
„Az RFE/RL-t nem rettentik el a szerkesztőségi függetlenségünk befolyásolását, illetve a közönségünk elérésének aláásását célzó kirívó kísérletek, amikor az orosz emberek az igazságot követelik” – fogalmazott.
Fokozódó kormányzati nyomás
A Roszkomnadzor január 14. óta 260 eljárást indított az RFE/RL ellen az önminősítési követelmények megsértése miatt. Egy moszkvai bíróság 142 esetben büntetést szabott ki, összesen csaknem egymillió dollár értékben.
A 2012-ben elfogadott és azóta több alkalommal kibővített törvény értelmében a külföldi támogatásban részesülő, a kormány szerint politikai tevékenységet végző szervezeteknek „külföldi ügynökként” kell regisztrálniuk magukat, és ezt fel kell tüntetniük kiadványaikon.
Az orosz kormány 2017-ben felvette az RFE/RL orosz szolgálatát is a listára az RFE/RL hat másik orosz nyelvű szerkesztőségével, illetve az RFE/RL és az Amerika Hangja által közösen működtetett Current Time hálózattal együtt.
A tavalyi év végén a törvényt úgy módosították, hogy az orosz kormány magánszemélyeket, köztük külföldi újságírókat is felvehessen a „külföldi ügynökök” listájára, és korlátozásokat foganatosíthasson velük szemben. 2020 decemberében öt magánszemélyt, köztük a Szabad Európa három tudósítóját is felvették a jegyzékbe. Mindannyian fellebbeztek a döntés ellen.
A Roszkomnadzor tavalyi szabálymódosításai arra kötelezik az érintett sajtóorgánumokat, hogy tüntessék fel minden tartalmukban a „külföldi ügynök” megnevezést.
A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet szerint a törvény „korlátozó”, célja a „független csoportok démonizálása”.
