A gyengülő forintárfolyam és az uniós előírások szigorodása miatt mindössze másfél év alatt drágult 45 százalékkal a legnépszerűbb hétszemélyes autó ára. A nagycsaládosok autóvásárlási támogatásának nyertese egy román márka modellje volt. Eltűntek az olcsó hétszemélyes autók.
„Nagyon megörültünk ennek a lehetőségnek, mert 3 gyermekünk van, és az autónk 14 éves volt. Bármikor lerobbanhatott, emellett szűkösen fértünk el benne” – mondta a Szabad Európának Lipták Tamás a nagycsaládosok autóvásárlási támogatásával kapcsolatban. A dunaföldvári családapa szerint kevesen gondolnak rá, de három gyerek mellett elkel a segítség, és bizony néha praktikus, ha egy kirándulás alkalmával a nagymama is befér az autóba. Most, hogy nagyobbak lettek a gyerekek, a barátnak, barátnőnek kell a hely. „Sokat gondolkodtunk, hogy melyik típust válasszuk, a családi kasszát sem akartuk borítani, maradt a racionalitás, így a legolcsóbbat, a Dacia Lodgyt választottuk. Igaz, metálfényezéssel és a legmagasabb felszereltséggel” – mondta Lipták Tamás.
Daciát vettek a nagycsaládosok
A családapa nem volt egyedül, hiszen a 2019 júliusában indult állami program népszerűségi versenyében toronymagasan győzött a román autómárka. Tavaly év végéig 20 ezren igényelték a három gyermektől járó támogatást. A legtöbben, összesen 5767-an döntöttek úgy, hogy Dacia Lodgyt vásárolnak. A támogatás egyik alapfeltétele az volt, hogy új autót és hétüléses verziót kell vásárolni. Ezért cserébe az állam a vételár felét, legfeljebb azonban 2,5 millió forintot vissza nem térítendő támogatásként nyújtott. A Lodgy népszerűségének az oka az ára volt: 2019-ben 3,8 millió forintot kellett a belépő modellért leszurkolni. Ebben az esetben az állami támogatás összege 1,9 millió forintot volt, vagyis ha a család elfogadta a fapados verziót, 1,9 millió forintért új autóhoz tudott jutni.
A második legolcsóbb hétüléses autó 2019-ben a Kia Carens volt 5,4 millióért, a harmadik helyen az Opel Combo 5,5 milliós, míg a negyediken a Fiat Doblo végzett 5,8 milliós vételárral. Az állami apanázst 2,5 millió forintos felső határát teljesen ki lehetett használni, így az alapfelszereltségű Carensért 2,9, a Comboért 3, míg a Dobloért 3,3 milliót kellett csak kifizetnie a nagycsaládosoknak. Ezeknek az autóknak az ára állami támogatás nélkül sem érte el a bűvös hatmillió forintot.
Brutálisan drágult a Mercedes-motoros Dacia
Két év alatt azonban úgy elszálltak az árak, hogy a Lodgy belépő modelljének a vételára volt egyedül, amely 6 millió forint alá csúszott. A román típus hétszemélyes változata ma már 5,5 millió forinttól vihető haza. Ez azt jelenti, hogy a nagycsaládosok kedvenc autótípusa 45 százalékkal drágult meg a program indulása óta eltelt másfél évben. Eközben a Combo csak 18 százalékkal kerül többe, mint 2019 év közepén (a Carens eltűnt a kínálatból, a Doblo modellváltás előtt van).
„Valóban feljebb ment a Lodgy ára, de az összehasonlítás nehéz, mert nincs már olyan két évvel ezelőtti modell, ami egy mainak teljesen megfeleltethető” – válaszolta a Szabad Európának Vihari Balázs, a Renault Hungária kommunikációs menedzsere. Teljesen megváltozott a motorizáció, az 1,6-es, szívó benzines motort felváltotta az 1,33-as turbófeltöltéses motor és az alapfelszereltségek is magasabb szintre kerültek. A szakértő szerint ezeket a folyamatokat a forint árfolyam-változása sem segítette. „A Renault Csoport a károsanyag-kibocsátási kvótáját sikeresen teljesítette, így ezt nem kellett, nem is akartuk belekalkulálni az árakba” – mondta Vihari Balázs. A szakember fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 2019-ben, a Nagycsaládos program februári kihirdetésekor azt vállalták, hogy őszig nem emelnek árat és ezt be is tartották. Az új Lodgy már a Renault-konszern és a Mercedes közös fejlesztésének a gyümölcsével, az 1330 köbcentiméteres turbó feltöltéses benzinmotorjával kapható. A drágább technológia, magasabb vételárat is tükröz.
Orbán és az EU a hibás
Az új autók árát nagyban befolyásolja a forint/euró árfolyam alakulása. Az Orbán-kormány egyik fontos gazdaságpolitikai mankója a hazai fizetőeszköz folyamatos gyengítése. Ezzel javítja a kormány – mesterségesen – a magyar gazdaság versenyképességét. A nemzeti deviza átlagos árfolyama 2010-ben 275 forint volt, ugyanez tavaly 351 forint. Vagyis ennyivel többet kell fizetnie a magyar fogyasztóknak minden import termékért. A folyamatos gyengülés évről-évre nyomon követhető: a 2019-es átlagárfolyam 325 forint volt, míg a 2021-es eddig 359 forint. Ez azt jelenti, hogy két év alatt több mint tíz százalékkal drágult az euró a forinthoz képest. Ez azonban nem magyarázza a Lodgy 45 százalékos drágulását.
„Alapvetően több oka van az új autók áremelkedésének” – mondta a Szabad Európának Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szervezetének elnöke. Gablini szerint folyamatosan szigorodtak és szigorodnak a biztonsági és a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó európai uniós előírások, emiatt a gyártóknak teljesen új motorokat kellett fejleszteniük. Az új típusú autók esetében 2020 januárjától, illetve a forgalomba helyezett autók esetében 2021 januárjától a 6d uniós besorolás van érvényben. Ez azt jelenti, hogy egy autó kilométerenként nem ereszthet 95 grammnál több káros anyagot a levegőbe. Pontosabban az Európai Unió tagállamaiban forgalomba helyezett új autók esetében a gyártói flottának az átlaga nem haladhatja meg a 95 gramm/kilométeres határéréket. Ebben benne van egy 150 grammot eregető, középkategóriás városi terepjáró és a nullás elektromos autó is, ezek átlaga 75 gramm/kilométer. Gablini szerint igen gyors tempóban érkeztünk el a jelenlegi előírásokhoz, mivel négy éve még 130 grammot engedélyezett az EU, viszont a dízelbotrány mindent felülírt.
„A dízelbotrány miatt került fókuszba a mérés, mert a kilométerenkénti 130 grammos kibocsátás a valóságban akkor 150 gramm volt” – mondta.
Betett az áraknak a dízelbotrány is
Az EU 2020-ban kezdte alkalmazni a használat közbeni mérést, így a gyártóknak arányaiban sokkal nagyobb mértékben kellett a károsanyag-kibocsátást csökkenteni. „Volt olyan márka, ahol egy-két éve fejlesztett motorokat kellett a kukába dobni” – mondta Gablini Gábor. A szakember szerint az EU-nak az a célja, hogy a cégeket rábírják az elektromos autók gyártásának a felfuttatására.
Volt olyan márka, ahol egy-két éve fejlesztett motorokat kellett a kukába dobni.
Újdonság az is, hogy az új uniós előírások szerint nem csak egy új típus esetén kell a különböző motorvariációkra engedélyeztetni az autót, hanem az extra felszereltségek esetén is. Vagyis, bármilyen extra tömegnövelő hatása a fogyasztásban, így a károsanyag-kibocsátásban is megmutatkozik. „Minden eltérő felszereltségű autót újra kell engedélyeztetni, erre a gyártók úgy reagáltak, hogy leegyszerűsítették a típuson belüli kínálatot. Mindennek a belépő, fapados modellek estek áldozatul” – mondta Gablini. A szakértő szerint az a gyártó, amelyik nem tudta a károsanyag-kibocsátását az uniós előírások szintjére csökkenteni a flotta átlagában, a bírság mértékének egy részét is beépíthette az új autó végső árába.
Gablini szerint az uniós előírások nem csak a károsanyag-kibocsátásra vonatkoznak. „Új védelmi, új biztonsági rendszereket kell a gépjárművekbe beépíteni. Ezek is drágítják az autók vételárát” – mondta. Ilyen volt korábban a guminyomás-ellenőrző rendszer, vagy újabban az automata vészhívó-rendszer.
Egy biztos, mélyen a zsebükbe kell nyúlnia azoknak a nagycsaládosoknak, akik élni szeretnének az állami támogatással, ugyanis eltűntek az olcsó hétszemélyes autók a piacról.
