Nem zavarta meg incidens Ferenc pápa iraki látogatását. Bagdad azt reméli, a történelmi vizit sokat használ majd az országimázsnak, segít visszakapcsolni Irakot a nemzetközi vérkeringésbe, visszacsalogatja a külföldi befektetőket, sőt, talán még a turistákat is.
Az iraki kormány „fordulópontként” tekint a katolikus egyházfőnek a többségében síita muszlimok által lakott országban tett sikeres látogatására. Irak-szakértők azonban siettek aláhúzni: egyik napról a másikra nem tűnt el az erőszak és a politikai felfordulás fenyegetése a közel-keleti országból.
A 84 éves pápa négynapos útja minden szempontból merész vállalkozás volt: a „konfliktus” szó szinte törvényszerűen szerepelt Irak neve mellett a mondatokban. Sok ország óvja polgárait attól, hogy a közel-keleti államba utazzanak.
Az 2003-es amerikai vezetésű invázió, az azt követő lázadás és polgárháborús állapotok után az elmúlt években a területeket elhódító Iszlám Állam felmorzsolását kísérték véres harcok. Közben az amerikai vezetésű koalíció támaszpontjai ellen időről-időre különböző csoportok rakétatámadásokat hajtottak végre, az utcákon pedig összecsaptak a tüntetők és a biztonsági erők.
A pápalátogatás ehhez képest bizakodó és békés hangulatot teremtett – legalábbis egy időre. Az egyházfő az országot bejárva hirdette a béke és megbékélés üzenetét az őt üdvözlő keresztény híveknek és a más vallású irakiaknak egyaránt.
„Ha a pápa is el mer ide jönni, akkor Irak nem veszélyes hely”
Bagdad reményei szerint a fordulópontot az jelenti, hogy mostantól megváltozik Irak nemzetközi megítélése. Már nem veszélyes helyként tekintenek majd rá – mondta Ahmad al-Sahhaf külügyi szóvivő az AFP hírügynökségnek.
„Ha Irak nem lenne stabil és biztonságos, akkor ellátogatna-e ide egy olyan fontos közéleti személyiség, mint a pápa?” – tette fel a kérdést a külügyi szóvivő. „Az egész világ láthatta a látogatás sikerét”.
Egy vezető biztonsági illetékes azt mondta, a hírszerző szolgálatok éjt nappallá téve dolgoztak azon, hogy ne történjen baj, miközben Ferenc pápa ellátogatott például az Iszlám Állam volt főhadiszállásának számító északi Moszul városába, amely romhalmazzá vált a dzsihadisták kiűzéséért indított ostrom alatt. A pápa járt a környező vidékeken is, ahol pedig félkatonai alakulatok az urak.
„Az a tény, hogy nem volt biztonsági incidens, még egészen apró sem, azt bizonyítja, hogy Irak leszámolt a terrorral és szavatolni tudja az idelátogató külföldi delegációk biztonságát... és ezek a küldöttségek a jövőben könnyebben elszánják majd magukat az útra” – tette hozzá a külügyi illetékes.
Történelmi látogatás: Ferenc pápa iraki útja
Történelmi lehetőség
A látogatás történelmi jelentőségét kiemelendő, Musztafa al-Kadhemi miniszterelnök „a nemzeti együttélés napjává” nyilvánította március 6-át, amikor Ferenc pápa Nedzsef szent városban meglátogatta az iraki síiták vallási vezetőjét, Ali al-Szisztani nagyajatollahot.
Kadhemi kormányfő hétfői televíziós beszédében „történelmi lehetőségként” írta le az ünnepnapot az országban élő különböző vallási és etnikai csoportok és pártjaik közötti kapcsolatok javítására.
És valóban, pár évvel ezelőtt még lehetetlennek tűnt volna, hogy a pápa egy ilyen nagy nyilvánosságot és figyelmet kiváltó vizitre utazzon Irakba.
„Irak sok kihívással szembesül és ez a látogatás talán segít néhány napra elfelejteni ezeket... de persze fennmaradnak és az árnyékból fenyegetnek” – mondta Farhad Alaldin, az Iraki Tanácsadó Testület elnöke.
Irak azzal tudna profitálni a látogatásból, mondta, ha renoválná azokat az utakat és turisztikai látványosságokat, ahol most a pápa is megfordult. Ezek kapcsán említette Ur ősi városát, ahol a legenda szerint Ábrahám próféta született.
Ur és több tucat más történelmi iraki hely a „civilizáció bölcsőjeként” ismert – ezeken a helyszíneken lehet megszemlélni a mezopotámiai, keresztény és iszlám örökség nyomait. Az elmúlt években azonban csak kevés pénzt fektettek be a fejlesztésükbe.
További szomorú hírek?
A hatóságoknak nem szabad megfeledkezni azokról a nyomorúságos körülményekről, amelyek között az ország 40 milliós lakosságának nagy része él – mondta Oszama Szaidi politikai elemző.
Múlt évben megduplázódott – 40 százalékra ugrott – az iraki szegénységi ráta. Ezt az olajár összeomlása és a koronavírus pandémia okozta. A járványban eddig több, mint 13 ezer iraki halt meg.
A legtöbb embernek még most is néhány órányi – az állami szolgáltatótól kapott – árammal kell beérnie naponta. A pápa látogatásának útvonalán frissen kikövezték az utakat, de a legtöbb utcát télen elönti az árvíz.
„A látogatás után újra át kell tekinteni az infrastruktúra állapotát és mindent meg kell tenni, hogy élhetővé tegyék az országot. A hivatalnokoknak fel kell gyűrniük az ingujjukat” – mondta Szaidi.
Szajad Dzsijad, az amerikai Century Alapítvány kutatóműhely munkatársa azt mondta, hogy „a pápa utazása bátor tett volt”, de a sikerek helyett a hatóságok kudarcainak a tükre is.
„A pápa egy templom romjai előtt ült – három évvel azután, hogy felszabadították Moszult. Ez nem vet túl jó fényt az iraki kormányra”.
A közelgő parlamenti választásokkal párhuzamosan magasra hágott a politikai feszültség az országban és sokan attól félnek: a pápalátogatást követő bizakodó, jó érzések gyorsan szertefoszlanak.
„Sajnos, úgy tűnik, újabb szomorú hírekre készülhetünk fel” – tette hozzá az amerikai Century Alapítvány munkatársa
