Óriási profittal kecsegtet a fenyegető csődhullám miatt a felszámolói piac, az állam gyorsan újra is osztotta a lapokat. Úgy elszálltak a lakásárak, hogy egyre nehezebb saját lakást venni. A unokázni vágyó friss nyugdíjasok sincsenek jó helyzetben, de legalább egyre kevesebbet árulkodunk az adóhivatalnál. Itt a Szabad Európa heti gazdasági összefoglalója.
Ismét inkább a bennfentesekben bíznak
Az egészségügy újabb, a korábbiaknál is nagyobb terhelésnek van kitéve a járvány harmadik hullámában. Emiatt újabb szigorításokról döntött a kormány, amely ismét nehéz helyzetbe hozza a gazdasági élet szereplőit. Már eleve rengeteg cég került csődközelbe, az újabb lezárások miatt azonban a remény is elúszott, hogy hamarosan minden visszatérhessen a normális kerékvágásba. A gazdaság beindítása még várat magára, miközben a tartalékaikat felélő cégek, a hangzatos kormányzati ígéretek ellenére alig kapnak hatékony állami segítséget.
Az Eurofound csütörtökön megjelent tanulmánya szerint 2020 áprilisában az összes EU-tagállam közül Magyarországon kapott arányaiban a legkevesebb munkavállaló bértámogatást. Más országok sokkal gyorsabban kompenzálták a gazdasági élet szereplőit az első hullám alatti korlátozások miatt, mint a magyar kormány.
Ez mindenképpen rontotta a további segítségnyújtás hatékonyságát, és biztosra vehető, hogy rengeteg cég ment és megy csődbe, vagyis kerül felszámolás alá. A kormány március 4-én jelentette be az újabb szigorításokat, és éppen aznap közölte azt is, hogy megvannak a nyertesei a legújabb állami pályázatnak. Ez arról szólt, hogy a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A Direkt36 cikke szerint a 90 győztes cég közül 54 korábban nem rendelkezett ilyen jogosultsággal, vagyis teljesen új szereplő a piacon.
Eleve furcsa volt a pályázatban, hogy az elbírálás során nagy súllyal szerepeltek a szubjektív szempontok. Egy több mint 20 éve felszámolással foglalkozó cégvezető azt mondta, hogy 150 pontot lehetett elérni, ebből 20 pontot ért az objektíven ellenőrizhető „formai-tartalmi” szempontok. Az üzleti terv 90 pontot és további 40 pontot lehetett szerezni a személyes prezentációval. A prezentációt egy fideszes politikus, Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter hallgatta meg egy asszisztens társaságában. A 20 éve a szakmában dolgozó felszámoló nem került be a nyertesek közé.
Mások azonban igen. A nyertes pályázók között több olyan cég van, amely fideszes politikus vagy pedig más kormányközeli figura érdekeltsége. Konkrétan Mészáros Lőrinchez és Rogán Antalhoz köthető személyek, vagy Orbán Viktor családjához közel álló ügyvéd, továbbá Hernádi Zsolt MOL-vezérhez köthető rokonok és ismerősök kerültek pozícióba és számolhatják fel a járvány miatt fizetésképtelenné váló cégeket. Lesznek páran.
Egy pesti lakáshoz 11 évi átlagbér kell
Egyre nehezebben megy az első lakás megszerzése, miután az ingatlanárak sokkal gyorsabb ütemben nőnek, mint a fizetések. Országos szinten 2014 és 2020 között a lakások és házak értéke 121 százalékkal növekedett, az átlagkereset viszont csak 66 százalékkal nőtt. A hvg.hu a Takarék Index adataira hivatkozva azt írta, hogy több mint 11 évnyi átlagbért kell félrerakni Budapesten egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Nógrádban, Hevesben, Békésben már ehhez elég „csupán” 3-5 évnyi átlagbér.
A kormány támogatási politikája is hozzájárult az ingatlanok drágulásához. A Családi otthonteremtési támogatás (csok) miatt jelentősen emelkedtek a lakásárral. A héten Novák Katalin családokért felelős miniszter is elismerte ezt. „Nem kérdés, a csok is drágította az ingatlanokat, ez a keresleti és kínálati ár egyszerű közgazdasági összefüggéseiből következik” – mondta a miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban.
Jó hír viszont, hogy a járvány hatására javult a vevők alkupozíciója. Az Otthon Centrum felmérése szerint akár 10 százalékot is lealkudhatunk a vételárból.
Unokázás helyett munka vár a nyugdíjasokra
A magyar hölgyek mintegy 59 százaléka nagymama szerepben képzeli el magát, mikor majd nyugdíjas lesz az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint. A Profitline szerint a Nők 40-es korengedményes nyugdíjlehetőségnek hála sokan akár már a korai 60-as éveiben nyugdíjba vonulhatnak és akár pihenhetnének is ha azt anyagi helyzetük lehetővé tenné.
A terveikkel szemben azonban sok magyar nőre inkább munka várhat nyugdíjas korában. Az elöregedő népesség és a stagnáló nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008 óta 28.500 forint) egy olyan jövőt vetítenek elő, amelyben a megélhetésért való küzdelem tölti ki a mindennapokat, az unokák, a hobbik és az utazások helyett. Az is gond, hogy a férfiakhoz képest koraibb nyugdíjazás miatt a nyugdíjuk is alacsonyabb lesz.
Nagy a bizonytalanság, spórol a lakosság
Gyengén indult 2021 a lakossági hitelpiacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A nettó hitelfelvétel csupán 37,1 milliárd forint volt, ami majdnem kétéves mélypont. Az MNB szerint tavaly úgy tűnt, a koronavírus-járvány csak átmenetileg vetette vissza a lakáshitelpiacot, az év egészét tekintve nagyjából szinten maradt az új folyósítások összege. Az újév azonban gyengén kezdődött, januárban hitelfelvétel helyett inkább spóroltak a családok. A bankbetétekbe 52,1 milliárd forintnyi friss pénz került ennek az ötöde a devizabetétekbe, vagyis a forintban sem bíznak az emberek.
Egyre kevesebben árulkodnak az adóhivatalnál
Korábban sokszor lehetett hallani arról, hogy ha valakinek vitája támadt a szomszédjával, összeveszett üzletfelével vagy elvált, a bosszú egyik legjobb megoldása az lehetett, hogy az érintett elküldte haragosa legfontosabb pénzügyi adatait a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak, azt remélve, hogy a hatósági eljárás majd megannyi kellemetlenséget okoz az érintettnek. Ha ez valóban így volt, akkor a számokból akár arra is lehet következtetni, hogy kiment a divatból mások feljelentgetése – írta a Magyar Nemzet. Miközben 2012-ben 35 ezer közérdekű bejelentés tettek az adóhatóságnál, addig tavaly már csak 7755 ilyen beadvány érkezett be.
