A gyenge forintárfolyam is közrejátszik abban, hogy a régió legalacsonyabb fizetését kapják a magyarok. Az ingatlanok áremelkedésében viszont jobban teljesítünk, és a húsvéti sonkáért is mélyebben kell idén a zsebünkbe nyúlni. Ez a Szabad Európa heti gazdasági összefoglalója.
Mélyben a magyar bérek
Hiába nőttek az elmúlt években dinamikusan a magyar bérek, európai összehasonlításban a rangsor végén kullogunk. „Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján 2020-ban Magyarországon az Európai Unió negyedik legalacsonyabb nettó fizetését vitték haza a dolgozók. Az Mfor összeállítása szerint tavaly az egyedülállók, gyermektelenek átlagos nettó bére 9 488 euró volt. Ezzel az eredménnyel csak a letteket (9 321 euró), a románokat (8 495 euró) és a bolgárokat (6 386 euró) előztük meg. Magyarország régiós versenytársainál, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is többet keresnek a munkavállalók, mint honfitársaink.
Sőt, a magyar fizetések, hiába emelkedtek átlagosan 9 százalékkal tavaly forintban, euróra átváltva egy százalékos csökkenést lehetett tapasztalni a 2019-es évhez képest. Ennek azaz oka, hogy a magyar fizetőeszköz értéke nagyobb arányban gyengült, mint ahogyan a bérek növekedtek.
Dobogós helyet sikerült viszont elérnünk az adózás tekintetében. A magyar bérekre rakódó adóék 43, 6 százalék, ennél intenzívebben már csak Belgiumban (44,1 százalék) és Németországban (45 százalék) sarcolják a fizetéseket. Egyedül abban állunk jobban nemzetközi összehasonlításban, ha valaki több gyermeket nevel, illetve ha az átlagnál sokkal jobban keres, mert ezekben az esetekben kisebb az adóék.
A magyar gazdaságpolitika sikerét nagyban árnyalják a nemzetközi összehasonlítások, mert a kormány mesterségesen gyengíti a forintot, ezzel próbál egyfajta versenyképességet lehelni a gazdaságba. A gond az, hogy ha a fizetéseket euróra váltjuk, akkor egy szerényebb összeg jelenik meg, sokkal kisebb, mint ha erősebb lenne a forint árfolyama.
Ezekből a statisztikákból lehet következtetni a magyar gazdaságpolitika valódi teljesítményre is, hiszen minden ország azonos feltételek mellett, euróban számítva szerepel a listán. Magyarország versenytársai, a lengyel, cseh és szlovák gazdaság mutatói a bérszínvonalban is erősebbek, úgy tűnik hatékonyabban használták fel az uniós támogatásokat és használták ki az EU-tagság adta előnyöket.
Budapesti szint közelében a balatoni árak
Rekordszintre emelkedett a legnépszerűbb, tóparti nyaralótérségekben eladásra kínált lakóingatlanok iránti kereslet az idén – derül ki az Ingatlan.com több mint 16 ezer hirdetést feldolgozó elemzéséből.
Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint már tavaly látható volt, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt szigorítások eredményeként sokan elkezdték keresni a nyaralótérségekben eladó ingatlanokat – számolt be a Telex.hu. A tóparti ingatlanok piaca így elszakadt az országos trendektől, idén pedig már-már összevethető a 2014-ben indult lakáspiaci boom legerősebb éveiben a Budapest belvárosában lévő ingatlanoknál látott jelentős érdeklődéssel. A Balaton-parton és a Velencei-tónál az átlagos négyzetméterárak a 700 ezer forintot meghaladó fővárosi szintet közelítik.
A Balaton-parton és a Velencei-tónál az átlagos négyzetméterárak a 700 ezer forintot meghaladó fővárosi szintet közelítik.
A balatoni árakból látszik, hogy az északi és a déli part között vannak eltérések. Emellett sok esetben a fővároshoz mért távolság is befolyásolja az árat, a Budapesthez közelebb eső települések ugyanis jellemzően drágábbak. Balogh szerint a járvány utáni időszakra készülve a belföldi befektetési célú vásárlók fantáziáját is megmozgathatják ezek az ingatlanok.
„A balatoni régió több szempontból érdekessé vált a számukra: egyrészt a tervezett turisztikai beruházások eredményeként négy évszakossá válhat a tópart, másrészt pedig rengeteg lakóingatlan épül a tóparti településeken. A Velencei-tó népszerűségét pedig a főváros közelsége biztosítja” – monda a szakértő.
Vizsgálják a legnagyobb gyógyszer-nagykereskedőket
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt vizsgálatot indított a legnagyobb hazai gyógyszer-nagykereskedők között létrejött megállapodások ügyében. A Magyar Nemzetben megjelent információk szerint a versenyfelügyeleti eljárás a Phoenix Hungaria Holding Zrt.-t és a Hungaropharma Zrt.-t (HPH), továbbá a velük egy vállalkozáscsoportba tartozó cégeket érinti. Ezek a cégek adják a hazai gyógyszernagykereskedelem több mint kétharmadát, vagyis jelentős szereplőkről van szó.
A hivatal szerint az általuk kialakított patikai együttműködési rendszerek korlátozhatják a versenyt a gyógyszerbeszerzési piacon.
A két cégcsoport patika franchise rendszert alakított ki (Benu, illetve Alma-franchise), ezen kívül egyéb együttműködési formákat is kiépítettek számos hazai patikával (Szimpatikák, illetve Gyöngy patikák). Az együttműködés a hazai patikák jelentős részét, több mint hatvan százalékát érinti.
Drágább lesz a húsvéti sonka
Alig két hét van hátra húsvétig, és sokan most tapasztalták meg, hogy mekkora mértékben drágult meg a hagyományos ünnepi étel ára. A Népszava szerint 10-15 százalékos drágulás figyelhető meg a füstölt hústermékek piacán. Ebből a termékcsoportból éves szinten 7-8 ezer tonnát forgalmaznak a kereskedők, s ennek nagyjából az egyharmadát vásárolják meg a fogyasztók a húsvéti ünnepekre.
A sonka ára az élősertés árazásától függ, annak az önköltsége pedig kétharmad részt a takarmányárak változásának van kitéve. A takarmányárak március elejéig átlagosan 50 százalékkal drágultak a múlt évihez képest . Ez önmagában is megdrágítja a feldolgozott árukat. A gyenge forint, az energiaárak, illetve a járvány miatt bevezetett intézkedések, védőruhák, arcmaszkok, fertőtlenítőszerek, egyéb felszerelések is emelték az önköltséget.
Nincs tolongás a bértámogatásért
Eddig mintegy négyszáz, március 8-tól bezárni kényszerült vállalkozás nyújtott be bértámogatási igényt – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Népszava szerint ez nem túl sok, tekintve, hogy csupán a boltok közül mintegy 80 ezernek be kellett zárnia legalább két hétre, és számos szolgáltató – fodrász, műkörmös, kozmetika – sem lehet most nyitva. Igaz, utóbbiak többségénél nem alkalmazottak dolgoznak, márpedig a bértámogatás csak nekik jár.
Az eddigi igénylések 110 millió forintot tesznek ki, ezt mintegy 1000 munkavállaló után kérték. A támogatást már előre folyósítják, a jogosultságot csak utólag kell igazolni. A munkaadónak cserébe vállalnia kell, hogy kifizeti a teljes bért, a munkaviszonyt pedig április 30-ig nem szünteti meg.
