A nyitásról és az átoltottságról szóló kormányzati kommunikáció dacára Magyarország most második, szakértők szerint pár napon belül várhatóan első lesz a világ országai között a COVID-járvány okozta halálozásokban. A kormány szerint ez csak a statisztikai módszertan miatt van így. Utánanéztünk más országokban.
Március 24-én Magyarország lett a világon a második ország azon a listán, mely a koronavírus-járvány okozta összes halálesetet összegzi napi frissítéssel a világ 219 országában. (Az ezen a linken megnyíló táblázatban a Death/1M pop oszlop címére kell kattintani.)
Lassan, majd januártól egyre gyorsuló tempóban kerültünk a legrosszabbul vagy legalábbis legsikertelenebbül védekező országok közé. Jelenleg még Csehország az első, de a két ország közötti, elmúlt 2 heti trendeket figyelve húsvétra világelsők leszünk. (Az élen álló két, 30 ezres lakosú miniállam adatai nem mérvadóak, a táblázat az egymillió lakosra eső COVID-halálozásokat összegzi.)
A március 25-i kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ezt így kommentálta: „A legmagasabb halálozásra vonatkozó vádak nem felelnek meg a tényeknek. Minden uniós ország különböző protokoll szerint jelenti a haláleseteket, ezért nagyon sok eset van más országokban, amit Magyarországon egyébként koronavírusos halálként tüntetünk fel, máshol pedig nem számít ennek.”
Vizsgáljuk meg közelebbről a miniszter kommentárját!
Ki számít nálunk COVID-áldozatnak?
A protokollok nem változtak a járvány egy éve alatt. Ugyanilyen módszertanok mellett szerepeltünk eleinte a lista végén, majd ugyanilyen módszertanok mellett küzdöttük föl (le) magunkat a második-harmadik hullám idején. Tehát ha a protokollok különböznek is, de időben nem változtak.
Ráadásul sok ország még nálunk is „tágabban” ítéli meg, hogy melyik halálozást teszi a COVID-rubrikába.
Már januári cikkünkben leírtuk, két patológust is megkérdezve, hogy ők mikor írják be a COVID-ot a halál okaként.
Akkori cikkünk egyik megkérdezett patológusa hivatkozott az osztrák gyakorlatra is: „ott, ha valaki covidos, azt kell beírni halálokként, függetlenül attól, hogy van-e bármilyen egyéb betegsége is. Ez megdöbbentett, mert szakmaiatlannak tűnik. Hiszen egy fertőzés önmagában nem halálok, kell, hogy legyen valamilyen súlyos szövődménye.” Vagyis az osztrákok mindenkit covidos halottként regisztrálnak, aki fertőzött volt. (Frissítés: egy olvasónk jelezte, hogy a hivatkozott osztrák minisztériumi rendeletet azóta módosították, és - hasonlóan például a magyar gyakorlathoz - már csak a valóban a COVID okozta szövődményekben elhunytak kerülnek a statisztikába.)
Hivatkoztunk a Kásler Miklós miniszter által még múlt tavasszal kiadott rendeletre is:
„Amennyiben az elhunyt kórtörténetében olyan krónikus betegség vagy állapot szerepel, mely önmagában is halálhoz vezethetett volna, akkor kérjük a Halottvizsgálati Bizonyítvány 25. I. pontjában az ismert krónikus betegségeket és azok akut szövődményeit feltüntetni, és a Covid-19 fertőzés tényét, koronavírus-fertőzés tényét a 25. II., 'Kísérő betegségek vagy állapotok, melyek az alapbetegségtől függetlenek, de hozzájárulhattak a halálhoz' című pontban feltüntetni.
Amennyiben az elhunyt kórtörténetében nincsen olyan betegség vagy állapot, amely a halálozást magyarázhatta volna, úgy kérjük a Covid-19 fertőzés tényét alapbetegségként feltüntetni.”
Nem különbözik ettől több, általunk megnézett ország statisztikai gyakorlata sem. Az ötből három országnak (Ausztria, Belgium, Nagy-Britannia) két hónappal ezelőtt még sokkal rosszabb volt a halálozási mutatója, mint Magyarországé.
Románia
Romániában, ha az elhunyt bizonyítottan COVID-fertőzött (röntgen, tesztek, oxigén-szaturáció igazolja), akkor COVID-halottnak minősítik, és a patológus nem boncolja: „Kivéve, ha van egy másik egyértelmű halálok, amely nem a Covid-19-hez kapcsolódik (pl. trauma, súlyos akut vérzés stb.), és a betegség és a halál között nem volt meg a teljes gyógyulási időszak. A Covid-19-cel megerősített beteg halála nem tulajdonítható már meglévő betegségnek (pl. rák, hematológiai állapotok stb.), és a halál okaként kötelező a Covid-19-et megjelölni, függetlenül a már fennálló egészségügyi állapottól, ami feltételezhetően kedvezett a Covid-19 súlyos lefolyásának.”
Szlovákia
Szlovákiában a COVID-ban elhunytak kategóriájába az elhalálozott páciens elsősorban a kórképe alapján kerül be, mondta Janega Urbán Andrea, a pozsonyi Comenius Egyetem Patológia Tanszékének oktatója szlovákiai tudósítónk kérdésére.
„Megnézik, hogy milyen a betegség lefolyása, illetve milyen a röntgen, a CT és a laboratóriumi vizsgálatok. Utóbbiba beletartozik a fertőzést igazoló COVID-teszt is” – fogalmazott.
A lélegeztetőgépre kapcsolás is ilyen tényező. Ha egy ilyen páciens elhalálozik, akkor már csak a klinikai adatok alapján is a COVID-áldozat kategóriájába kerül. Ilyen esetben, amikor az antigénteszt, vagy PCR-teszt is igazolja a fertőzöttséget, nem is rendelnek el boncolást.
Vannak azonban olyan esetek, amikor a COVID-19-re jellemző klinikai képből hiányzik valamely tényező, de a beteg mégis elhalálozik.
„Ezekben az esetekben rendelünk el boncolást” ‒ tette hozzá Janega Urbán Andrea. Ennek keretében szövettani vizsgálatot is végeznek. „Magukból a szövetekből is ki tudjuk mutatni, a COVID vírus antigénjeit” ‒ magyarázta az egyetemi oktató. Így kétséget kizáróan megállapítják, hogy az illető COVID-19-ben hunyt-e el, vagy sem.
Janega Urbán Andrea patológus azt is elmondta, hogy az elhunytak másik kategóriájába tartoznak azok, akik az elhalálozás pillanatában ugyan COVID-fertőzöttek voltak, de a halál elsődleges oka nem ez a betegség volt.
Arról is beszélt, hogy a két kategória között éles határt tudnak vonni. Például, ha egy COVID-pozitív beteg szívrohamban veszti el az életét, akkor speciális vizsgálatokkal elemzik, hogy ezt a vírus okozta-e. Az egyetemi oktató szerint a statisztikába csak az első csoportba tartozó, az igazoltan a COVID-19 következtében elhunyt betegek tartoznak.
Nagy-Britannia
Nagy-Britanniában a pandémia kezdetén az egyes tagnemzeteknél eltérő módszerrel határozták meg, hogy ki minősült koronavírus-áldozatnak.
Angliában 2020 áprilisa és augusztusa között az összes olyan embert a COVID-19-ben meghalt személynek minősítették, akinek pozitív laboratóriumi teszteredménye volt. A kormány magyarázata erre az volt, hogy nem akarták alulbecsülni az elhalálozások számát.
Skóciában közben a kezdetektől az volt a módszer, hogy a pozitív COVID-teszt utáni 28. napig bezárólag bekövetkezett elhalálozást tekintették csak COVID-19 által előidézett halálesetnek.
2020 augusztusában a brit kormány felülvizsgálta a számítási módszereket, és úgy döntött, az egész országra érvényes, egységes rendszert vezet be. Az azóta érvénybe lépett metódus két adatot vesz figyelembe.
Az egyik a pozitív teszt utáni 28. napig történt elhalálozások száma. Ezzel az a cél, hogy a járvány azonnali hatásait tudják nyomon követni.
A hosszabb távú hatások megfigyelése érdekében külön nyilvántartásba veszik a pozitív COVID-teszt utáni 60. napig bekövetkezett haláleseteket, és hozzáadják a 60 nap után bekövetkezett haláleseteket, ha a halotti bizonyítványon megemlítették a COVID-19-et.
A betegség pedig úgy kerülhet a halotti anyakönyvi kivonatra, ha az orvos megítélése szerint a COVID-19 akárcsak közvetve is hozzájárult az illető halálához. Ez azért van, mert a szakértők szerint az esetek döntő többségében – még ha az elhunyt más betegségektől is szenvedett – a koronavírus-fertőzés jelenléte volt az, ami előidézte a halált.
Belgium
Egy tanulmány szerint Belgiumban tavaly áprilisban, amikor a legtöbb áldozatot követelte a koronavírus, arányaiban annyi ember halt meg, mint amikor a nácik elfoglalták az országot. 2020-ban ezer főre 15,7 haláleset jutott, míg 1941-ben 16,3.
Az egy évvel ezelőtti első hullám csúcsa április 16-án volt, amikor 333 áldozata volt a járványnak, március eleje és június vége között közel 10 ezer belga veszítette életét. Jelenleg az áldozatok száma közelíti a 23 ezret, ugyanakkor a hétnapos átlagot tekintve 28-an veszítik életüket.
Az elhunytak belga számítási módszere alapvetően eltér más országokétól. Különösen az első hullám során, amikor még kevés volt a teszt, egyáltalán nem vizsgálták azt, hogy az idősek otthonában elhunytak megerősítetten fertőzöttek voltak-e.
Ez azért fontos, mert az áldozatok fele ezekben az otthonokban halt bele a kórba, miközben még a járvány csúcsán is üres volt a kórházi intenzív terápiás ágyak 43 százaléka.
Belgiumban úgy döntöttek, hogy a tünetek, illetve a fertőzött személyekkel való kontakt elegendő ahhoz, hogy valakit COVID-elhunytként tartsanak nyilván. A közegészségügyi intézet érvelése szerint azért, mert így lehet tisztább képet kapni a járvány terjedéséről és a gócpontokról.
Az intézet szerint ha a más országokban alkalmazott, megerősített eseteket vennék alapul, akkor az annak megfelelő belga szám körülbelül a fele lenne a jelenleg nyilvántartottnak.
Az adatok alapján tehát Magyarország élen jár a COVID okozta halálozásban. Ennek okairól vélhetően tanulmányok, cikkek sokasága születik majd. Miként arról is, hogy a védekezésben tíz legrosszabbul teljesítő ország közül hét kelet-európai.
(Közreműködött Arató László, Czímer Gábor és Szvetnik Endre)
