Magyarország megakadályozta, hogy az Európai Unió olyan közleményt adjon ki, melyben bírálja Kína Hongkongra vonatkozó biztonsági törvényét – közölte két diplomata. A lépés alááshatja azokat a törekvéseket, melyek bírálnák Pekingnek a szabadságot megnyirbáló intézkedéseit az egykori brit gyarmaton.
Az Európai Unió, mely arra törekszik, hogy támogassa Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat az emberi jogok megvédésében Hongkongban, hétfőn tette volna közzé nyilatkozatát az uniós külügyminiszterek találkozóján, de nem tudta megszerezni az ehhez elengedhetetlen hozzájárulást mind a 27 tagállamtól.
„Magyarország azzal érvelt, hogy az Európai Uniónak már így is túl sok a vitája Kínával” ‒ mondta egy magasrangú diplomata a Reuters-nek. Egy másik vezető diplomata megerősítette az akadályozás tényét és Magyarország álláspontját. Egy uniós tisztségviselő azt mondta, hogy a közleményt visszavonták az uniós hozzájárulási folyamatból.
Kína és az Európai Unió kölcsönösen szankciókat vezetett be március 22-én amiatt a nyugati vád miatt, hogy Kína megsértette a muszlim ujgur kisebbség emberi jogait Hszincsiangban.
Magyarország és a kínai befektetések
Brüsszeli magyar diplomatákat nem sikerült elérni, hogy kommentálják a hírt. Budapest vonakodva támogatta és értelmetlennek nevezte az uniós szankciókat a múlt hónapban, és hivatalos látogatáson fogadta a kínai védelmi minisztert, alig néhány nappal az uniós büntetőintézkedésekről hozott döntés után.
Magyarország nagy kedvezményezettje a kínai befektetéseknek. A múltban Görögországal közösen, ahol a kínai COSCO Shipping az ország legnagyobb kikötőjének többségi részvényese, már többször megakadályozta az Európai Unió Kínával kapcsolatos nyilatkozatait.
Peking hongkongi főképviselője a héten arra figyelmeztette a külföldi hatalmakat, hogy megtanítják őket kesztyűbe dudálni, ha megpróbálnak beleszólni abba, hogyan igazgatja Kína a globális pénzügyi központot, miközben a feszültség csak fokozódik Kína és a nyugati kormányok között a város miatt.
Nagy a kihívás az unió előtt
A Nyugat szerint az új hongkongi biztonsági törvénnyel Kína megszegi azt az ígéretét, hogy biztosítja a város nagyfokú önrendelkezését az 1997-es átadás után. Peking támogatói szerint a törvény a rendet állította helyre a 2019-es tömeges kormányellenes és Kína-ellenes tüntetések után Hongkongban.
A mostani zsákutca a legfrissebb csapás az Európai Unió hitelére az emberi jogok védelmezőjeként – mondta az egyik diplomata. Szerinte kérdéseket vet fel a gazdaságilag hatalmas Európai Unió meggyőző képességét illetően. Ez utóbbi arra épül, hogy saját példájának követésére ösztönzi az országokat a halálbüntetés eltörlésével és a sajtószabadság támogatásával.
A történtek felhívják a figyelmet az Európai Unió előtt álló kihívásra is, amely egyrészt az üzleti kapcsolatok kiegyensúlyozását jelenti Kínával, második legnagyobb kereskedelmi partnerével, másrészt pedig azt a képességét, hogy felszólaljon a kínai kormány ellen annak kemény hongkongi lépései, az emberi jogi ügyvédek 2015 óta tartó vegzálása, és a muszlim ujgurokkal szembeni jogsértések miatt Kína északnyugati részén.
