Jóval több ember éhezett tavaly, mint előző évben, és idén sem jobbak a kilátások. Az éhezés fő oka jellemzően nem a járvány vagy az időjárás, hanem a háború. Emiatt Szíriában, Jemenben és Afrika több térségében is igen jelentős a probléma.
Legalább tizenöt Magyarországnyi, azaz 155 millió embert érintett a súlyos éhínség tavaly. Ez 20 millió emberrel több, mint az előző évben. Mindezt többek közt az ENSZ és az EU közös szervezete, a Global Network Against Food Crises (GNAFC) jelentette.
Az éhezések fő kiváltó okának a fegyveres konfliktusok számítanak. De például az időjárási szélsőségek, a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek is szerepet játszottak. Az idei év kilátásait pedig legalább ilyen súlyosnak, vagy súlyosabbnak becsli a 16 szervezetből összeálló hálózat.
Főleg, de nem csak Afrika
A súlyos éhezéssel sújtott emberek kétharmada tíz országban élt: Afganisztánban, Jemenben, Szíriában, Szudánban és az önálló Dél-Szudánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Nigéria északi részén, Zimbabwéban és Haitin.
Lakosságarányosan Szíriában, Dél-Szudánban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Jemenben és Zimbabwéban éheztek a legtöbben. Lakosságszám szerint csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban csaknem 22 millió ember éhezett súlyosan.
A legsúlyosabb, katasztrofális éhínség 133 ezer embert érintett tavaly, ők gyakorlatilag az éhhalál közvetlen közelében voltak vagy bele is haltak, Burkina Fasóban, Dél-Szudánban és Jemenben.
Idénre most előrejelezhetően ez a szám legalább 155 ezerre nőhet. 108 ezer ember élete fenyegetett ettől Dél-Szudánban, és 47 ezer Jemenben. Mindkét országban komoly fegyveres konfliktus zajlik jelenleg is. Kelet-Afrikát ráadásul súlyos áradások is sújtják, több országban 30-40 éve nem esett annyi eső, mint mostanában.
„A konfliktusok és az éhség kölcsönösen erősítik egymást. Együtt kell megküzdenünk az éhséggel és a konfliktusokkal ahhoz, hogy megoldjuk bármelyiket ... Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy véget vessünk ennek az ördögi körnek. Az éhség kezelése a stabilitás és a béke alapja”
– írta a jelentés bevezetőjében Antonio Guterres ENSZ-főtitkár.
