A tavalyinál kevésbé elfogult jogállamisági országjelentésben bízik a magyar igazságügyi miniszter. Varga Judit Brüsszelben tárgyalt erről, ahol már készül az új dokumentum, amelyet a tervek szerint idén tavasszal mutatnak be. Tavaly ugyanezt a jelentést a magyar kormánypárt politikai pamfletnek nevezte.
Kiegyensúlyozottabb forrásfelhasználást vár el az Európai Bizottságtól a magyar igazságügyminiszter. Varga Judit erről Brüsszelben beszélt, miután találkozott Didier Reynders igazságügyi biztossal és a készülő magyar jogállamisági jelentésről tárgyaltak. Tavaly első alkalommal készült ilyen jelentés minden tagállamról, közöttük természetesen Magyarországról. A magyar kormány kezdettől támadta a dokumentumot és elfogultnak nevezte. Az idei jelentés összeállítása is megkezdődött, múlt héten az Európai Bizottság delegációja virtuális országlátogatást tartott, amelynek keretében a kormányzattal, de civil szervezetekkel is tárgyaltak. Az országjelentés témái azonosak a tavalyival: korrupció, igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtó sokszínűsége.
Varga Judit azt mondta, a biztos ígéretet tett a független vizsgálatra és annak bemutatására. Ugyanakkor a miniszter megjegyezte, hogy a témaválasztás önkényes, mert most sincs például benne az európai őshonos kisebbséges szerepe, amellyel kapcsolatban a Bizottság elutasította, hogy jogalkotási kezdeményezéssel éljen, holott a Minority SafePack keretében több mint egymillió európai polgár kérte ezt. A magyar miniszter abban is bízik, hogy kellő súllyal veszik majd figyelembe a bírák történelmi bérrendezését.
A sajtótájékoztatón szóba került a jogállamisági mechanizmus is, amellyel kapcsolatban Varga Judit arról beszélt, hogy az Európai Bizottságnak egyelőre nincs arra lehetősége, hogy alkalmazza ezt a jogszabályt. Erről ugyanis az Európai Bíróságnak kell kimondania, hogy összefér-e az uniós joggal. A miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy ennek az ítéletnek a megállapításait bele kell foglalni abba az iránymutatásba, amely majd a brüsszeli eljárást szabályozza.
Az Európai Unió – magyar és lengyel ellenszavazattal – tavaly év végén fogadta el a jogállamisági mechanizmust. Ennek értelmében, ha a jogállami normák be nem tartása veszélyezteti az uniós forrásokat, akkor az adott tagállamtól meg lehet tagadni a kifizetéseket, vagy csökkenteni lehet a támogatásokat. Ezt a jogszabályt a rendelkezésre álló határidő utolsó napjaiban a magyar és a lengyel kormány megtámadta. A bírósági eljárás azonban még mindig nem indult el, mert az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak lehetősége van ellenkérelmek beterjesztésére. Információink szerint mindkét intézmény élni fog ezzel a lehetőséggel, azt azonban nem lehet tudni, hogy mi a végső határidő. A szabályok értelmében a keresetnek a Tanács és a Parlament részére történő kézbesítésétől számított két hónap és tíz nap áll rendelkezésre, a kézbesítés időpontja azonban nem nyilvános. Ebben az ellenkérelemben kell előterjeszteni a gyorsított eljárás iránti igényt is. Delphine Colard, az Európai Parlament szóvivője azt mondta a Szabad Európának, hogy a parlament már hozott döntést arról, hogy beadványában kérni fogja a gyorsított eljárást, a jogi szolgálat dolgozik az ügyön. Az Európai Bíróság elnöke dönt majd arról, hogy helyt ad-e a gyorsított eljárás iránti kérelemnek. Ez azt jelentené, hogy két év helyett hat hónapon belül ítélet születhet. Várhatóan amíg nincs ítélet, az Európai Bizottság nem fog a jogállamisági mechanizmus alapján eljárást kezdeményezni, a testület tagjai azonban korábban azt ígérték, hogy addig is gyűjtik az ügyeket – ha vannak –, és egyetlen eset sem fog „veszendőbe menni”.
