A korlátozó intézkedések miatt hónapokig nem nyithattak ki egyes üzletek, az otthoni munkavégzés miatt pedig kevesebb ruha fogyott. Adóemelés jöhet Magyarországon, ha sikerül elfogadni a cégeket érintő 15 százalékos globális nyereségadó ötletét. Egyre többen költöznek ki a városokból. Ez itt a Szabad Európa heti gazdasági összefoglalója.
Megérezte a kiskereskedelmi szektor a koronavírus-járványt, miután a korábbi évekhez képest jóval több üzlet húzta le a rolót tavaly végérvényesen. A koronavírus első évében összesen 3774 bolttal lett kevesebb Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 végén kicsivel több mint 123 ezer kiskereskedelmi üzlet volt Magyarországon az előző évi közel 127 ezer helyett.
A Népszava szerint a kijárási korlátozások miatt számos üzlet – például a cipő- és a ruhaboltok – hónapokig zárva volt. Sokan otthonról dolgoztak és tanultak, ezért új ruhára és cipőre nem is nagyon volt szükség. Ez a kettős hatás tizedelte meg a butikokat, és nem csoda, hogy áprilisban éves alapon 90 százalékkal esett vissza a terület forgalma. Az élelmiszerboltok még viszonylag szerencsésen megúszták a járványt, de a ruha- és cipőüzletek megszenvedték a pandémiát: összesen 1131 butik zárt be végleg, a turkálók száma pedig 970-nel lett kevesebb. Emellett 114 bútorbolt húzta le a rolót, és a könyvesboltok száma is hasonló mértékben zsugorodott.
A Blokkk.com elemzése szerint sokkal több bolt is lehúzhatta a rolót, csak ezek az üzletek még nincsenek benne a statisztikában, mert megvárhatták az év legjobb időszakát, a karácsonyt. És mivel januárban került lakat a boltokra, ezért az már csak a következő évek statisztikáiban lesz benne. Akkor derül ki az is, hogy az idei évi korlátozások hogyan hatottak az élelmiszerboltokon kívüli szereplőkre.
Az, hogy komoly gond van a kiskereskedelmi szektorban, a KSH 2021 első negyedévi adatai is alátámasztják: 27 ezerrel kevesebben dolgoznak a szektorban.
Ahogy a grafikonból is látszik, 2010-ben még 152 ezer üzlet működött. A pandémiától függetlenül is évről évre csökken a boltok száma. Ennek oka az online kereskedelem térhódítása és a koncentráció: a kisebb boltok bezárnak, a nagyobbak pedig egyre csak nőnek, legalábbis, ami az alapterületet érinti.
Francia és német nyomásra emelkedhet a cégek adója
Franciaország és Németország szerdán arra kérte a partnereit, hogy járuljanak hozzá a „történelmi megállapodáshoz” a vállalatok nemzetközi adórendszeréről. „Egyértelműen adódik az alkalom, hogy történelmi megállapodásra jussunk a G7-ek jövő heti és a G20-ak július eleji találkozóján” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter német kollégájával, Olaf Scholzcal tartott közös sajtótájékoztatóján a francia–német gazdasági és pénzügyi tanács ülésén május 26-án. Olaf Scholz szerint véget vethetne az államok közötti „katasztrofális adókonkurenciának”.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezeten (OECD) belül már évek óta folyik egy egységes, globális, társasági minimumadó kidolgozása. Az elképzelést a közelmúltban Joe Biden amerikai elnök is szorgalmazta a nemzetközi nagyvállalatok nyereségének legalább 15 százalékos megadóztatásával minden olyan országban, ahol jelentős tevékenységet folytat az adott cég.
Ez azt jelentené, hogy a Magyarországon is jelen lévő multinacionális cégeknek magasabb adót kellene fizetniük. Jelenleg csak 9 százalék a társasági adó kulcsa, ami nagy előnyt jelent, hiszen sok cég ezért választja Magyarországot, mert itt kevesebbet kell fizetni.
Nem csoda, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt héten, miután találkozott Mathias Cormannal, az OECD megválasztott főtitkárával az MTI-nek Párizsban elmondta, hogy a magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne. Magyarországon 2017-ben csökkent az általános társasági adókulcs 19 százalékról 9 százalékra.
„Az amerikai adminisztráció változása történelmi lehetőséget teremtett, hogy csatlakozzon ahhoz az állásponthoz, amelyet Németországgal képviselünk egy igazságosabb nemzetközi adózás érdekében. Ez történelmi lehetőség, és a lehetőségeket meg kell ragadni, amikor adódnak. Ez pedig most van. Most dől el” – fogalmazott a francia miniszter.
A G7-országcsoport (Kanada, Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Nagy-Britannia) tagjai közül Franciaország és Németország egyértelműen támogatja a globális minimumadót, mert úgy vélik, hogy a 15 százalék jó kompromisszum lenne.
Egyre többen költöznek ki a fővárosból
Csaknem 13 ezer fővel csökkent Budapest lakossága 2020-ban, de a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek idén januárban az egy évvel korábbihoz képest. Az érintett városok agglomerációjában viszont több település is gyarapodott – írja a Hvg.hu az Ingatlan.com közleménye nyomán. A költözési hullámot nem a koronavírus hozta: a főváros lakossága ötödik éve csökken.
A nagyvárosi lakosságszámok csökkenését részben az agglomerációs övezetekbe történő kiköltözés okozza, ami a nagyvárosi lakásárak emelkedésének is köszönhető. A folyamat „győztese” a nyugati határszélen lévő Rajka lett, ott 60 százalékkal nőtt a népesség 2021 elejére, és ennek köszönhetően a használt lakások négyzetméterára is 20 százalékkal emelkedett az elmúlt másfél évben. „Rajkát három, Budapest agglomerációjába tartozó település, Érd, Gyömrő és Nagytarcsa követi” – derült ki az ingatlanforgalmi adatokból.
A Mészáros-csoport a második legnagyobb magyar munkaadó
Ma már csak egyetlen cégnél, a Magyar Postánál dolgoznak többen, mint a Mészáros-csoportnál. A Magyar Postánál dolgozók létszáma 2019 végén közel ötezer fővel volt több, mint Mészáros Lőrinc érdekeltségeinél, ám tavaly a Postától eljött kétezer ember, most körülbelül 28,5 ezer alkalmazottja van a Magyar Postának.
„A Mészáros-birodalom jelenleg 295 céget foglal magában, és már több mint 25 ezer alkalmazottjuk van” – írta a G7.hu. Másfél éve 24,8 ezer dolgozót foglalkoztattak, és annak ellenére nőtt a csoport munkavállalóinak létszáma, hogy azóta eladták a Mátrai Erőművet, szállodáikból a koronavírus-járvány alatt küldtek el jócskán embereket.
A legtöbb embert a Magyar Bankholding Zrt.-nél alkalmazzák: tájékoztatásuk szerint az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék Csoportból összegyúrt szervezetnél közel 12 ezren dolgoznak. Emellett ezer fölötti munkavállalója van a Gallicoop Zrt.-nek, és az elmúlt egy év közel ezerfős leépítése ellenére a Hunguest Hotelsnek is. „Ha a tendencia folytatódik, akkor egy-két éven belül eljön az a pont, amikor nem lesz olyan magyar cég, amely több embert foglalkoztat itthon, mint Mészárosék” – írta a gazdasági portál.
