A magyarok lerohanták idén a Maldív-szigeteket, hiába kérte a kormány, hogy az ilyesmit halasszák a járvány utánra. Sőt, lényegesen többen mentek, mint amikor még nem volt járvány. Például a jellemzően fideszes politikusokat és a hozzájuk kapcsolódó üzletembereket fuvarozó magángép is többször megfordult ott. Közben visszatért a járvány a szigetekre is, így még kevésbé tanácsos elrepülni ezért hétezer kilométerre.
Orbán Viktor miniszterelnök március ötödikén arra kérte a magyarokat, hogy a „veszélyes helyekre tervezett luxusvakációikat” a járvány miatt „most halasszák el”. Példaként többek közt a Maldív-szigeteket vagy Dubajt említette.
Ez meglehetősen szokatlan bejelentés volt, akkor már csaknem fél éve újra közepes szintű lezárások mellett élt az ország, egész iparágak kerültek a tönk szélére. Amikor épp rengetegen elszegényednek, akkor jellemzően kevésbé a luxusnyaralástól kell óva inteni az embereket.
Másrészt a világ számos részére vagy be se engedték a magyarokat, vagy kéthetes karanténnal lehetett volna csak odamenni. Ami szintén nem kedvez általában semmilyen nyaralásnak.
Pár nappal korábban egyébként a Fidesz Budapestre szánt erős embere, Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára is váratlanul felszólalt a luxusnyaralások ügyében, de ő kifejezetten a NER-arisztokrácia urizálása és luxusutazásai ellen. Szerinte ez bosszantja az embereket.
Arabok, oroszok, kelet-európaiak, kazahok
A példaként említett Maldív-szigetek nagyjából hétezer kilométerre fekszenek Magyarországtól, Indiától délnyugatra. Így légvonalban megközelítőleg olyan messze vannak, mint Mongólia vagy New York. Egy 800 kilométer hosszan elnyúló szigetcsoportról van szó, melyekből több száz lakott, csaknem száz szigetet pedig kizárólag a turisták számára üzemeltetnek.
A rengeteg sziget adta lehetőség, hogy a turisták jó részének sosem kell találkoznia a szegény helyiekkel, a helyiek döntő többségének pedig örökre elzárt marad a turistaszigetek világa.
A fővárosba repülővel érkezőket jellemzően azonnal továbbviszik hajóval vagy hidroplánnal a célszigetükre. A több mint 220 ezresre becsült Maléban nagyjából 23 ezer ember jut egy négyzetkilométerre, a világ egyik legzsúfoltabb települése.
Bár az átlagos görögországi nyaralásnál tényleg drágább, a világban nem számít igazán luxusnyaralóhelynek: amennyiből például Korzikán egy ember eltöltene egy hetet egy kényelmes szállodában, abból a Maldív-szigeteken nagyjából hasonló színvonalon üdülhet egy négyfős család.
Persze annak, aki ezt igényli, külön hasznos lehetőség lehet egy saját sziget bérlése is az Indiai-óceán közepén, azaz van mód különösen drágán is nyaralni.
Az ország abban viszont különbözik a legtöbb luxusnyaralóhelytől, hogy itt az állam gyorsan és viszonylag részletesen közzéteszi a turisztikai statisztikáit.
Mindezekből az tűnik ki, hogy a Maldív-szigetek elsősorban mostanában nem nyugati turisták célkeresztjében van. A viszonylag közel élő indiaiak és emirátusbeliek mellett lakosságarányosan például Oroszországból, Ukrajnából, Kazahsztánból vagy Svájcból özönlenek a turisták az országba. De a világ másik végén lévő Csehország, Magyarország, Románia vagy Ausztria is fenn van az arányosan legtöbb turistát küldő ország tízes listáján.
Sokkal inkább mentek magyarok, mint amikor nem volt járvány
Meg lehet mondani, hogy csaknem ötezerszer lépett be az országba magyar állampolgár idén az első negyedévben. Ők nem mind Magyarországról érkeztek, utóbbiak ugyanis csak 4,2 ezren voltak.
A nyaralni vágyók nem hallgattak a kormánytagok felszólítására, az egyre súlyosabb járványhelyzet közben márciusban is több mint 1,6 ezer magyar állampolgár érkezett a Maldív-szigetekre kihasználni a főszezont.
Figyelemre méltó teljesítmény emellett, hogy csaknem 20 százalékkal több magyar állampolgár utazott a szigetekre 2021 első négy hónapjában, a járvány messze súlyosabb hónapjaiban, összevetve 2019 hasonló időszakával, amikor nem is létezett a vírus.
Idén az első negyedévben másfélszer több magyar utazott a szigetekre, mint tavaly hasonló időszakban. Miközben a járvány lényegesen súlyosabb volt idén, és tavaly március 27-ig utazhattak magyar állampolgárok az országba a külügy tájékoztatása szerint.
A külügy egyébként tavalyhoz hasonlóan idén sem ajánlotta a Maldív-szigetek látogatását a járvány miatt, csak ha halaszthatatlan ügyben kell valakinek odamennie. Magyarországról pedig szerencsére ritkán szólítanak bárkit is halaszthatatlan ügyek az Indiai-óceánra.
Mégis sok magyar odautazó útjáról részletesen is lehet tudni. A környéken egész évben nagyon meleg van, tiszta az óceán, ősztől nyárig pedig ritkán van felhő az égen, így az ott pihenő turisták általában különösen alaposan dokumentálják a közösségi médiában a nyaralás mozzanatait. Ezt pedig a felszólítások ellenére bőségesen megtették a saját pénzből vagy reklámcélból odautazó hazai hírességek vagy feltörekvő hírességek is, ahogy a kevésbé közszereplők is.
A NER magánrepülőjét inkább levették a radarról
De voltak olyan szereplők is, akik egyre inkább titkolni akarnák az ilyen jellegű útjaikat. Azt lehet tudni, hogy a járvány harmadik hulláma alatt, márciusig legalább háromszor ment a Maldív-szigetekre az OE-LEM lajstromjelű, papíron osztrák tulajdonban lévő, de szinte mindig Budapestről induló és oda érkező magánrepülőgép.
Ez a magángép arról ismert, hogy többek közt három éve ezzel ment Orbán Viktor Bulgáriába a Videoton focimeccsét megnézni. A hivatalos magyarázat szerint az útért nem fizetett, de nem is ajándékba kapta. Ekkora ajándék ugyanis törvénytelen lett volna. Orbán Viktor emellé nyíltan be is vallotta, hogy a jövőben is tervez így közlekedni hobbiútjain. A gép azóta számtalan fideszes politikust, a családtagjaikat és üzletfeleiket szállította, 2019-ben Mészáros Lőrinc például családostul járta meg a géppel a Maldív-szigeteket.
Orbán Viktor luxusnyaralásos felhívása előtt nem sokkal azonban a gép útjainak nyilvános követhetőségét ismeretlenek letilttatták. Így a gép egzotikus útjait csak idén március első napjaiig lehetett megismerni.
Közben fellángolt a járvány itt is, ott is
Év elejétől egyre inkább felerősödött a járvány Magyarországon, február végén pedig már drámai helyzetre figyelmeztették Orbánt nem megnevezett szakértői.
Az eredmény azóta ismert, a hivatalos számok szerint arányosan Magyarországon haltak bele a legtöbben a járványba, még május első heteiben is naponta több mint százan vesztették életüket. A láthatatlanabb áldozatokat és más veszteségeket pedig mostanában kezdik csak felbecsülni.
Április közepétől viszont berobbant a járvány az addig megkíméltebb Maldív-szigeteken is. A járvány addigi legerősebb szakaszához képest hamar a százszorosára ugrott az esetszám a szigeteken, a főképp turizmusból élő ország kormánya pedig sokáig habozott keményebb intézkedéseket hozni.
Májustól PCR-tesztet kértek a beutazóktól, május 13-tól pedig ideiglenesen kitiltották az India környékbeli országokból érkező turistákat, és azokat is, akik ezeken a helyeken jártak az elmúlt időszakban. A fertőzések sűrűsödése ugyanis valószínűleg nem független attól, hogy gazdag indiaiak tömegei kezdtek el a szigetekre menekülni, miközben az országukban egyre súlyosbodott a járvány.
A Maldív-szigeteken azóta is egészségügyi vészhelyzet van. A magyar turisták viszont továbbra is bemehetnek karanténkötelezettség nélkül, és bármilyen korlátozás nélkül vissza is jöhetnek, ha már kaptak egy oltást, és hozzá a magyarországi oltási kártyát. Ráadásul a Maldív-szigeteken május–júniusban már a némileg olcsóbb utószezon jön. De ez az út a jelenlegi feltételek mellett most még veszélyesebb, mint a kormánytagok márciusi felhívásakor.
