Azt követően, hogy a Cseh Köztársaság nemrég orosz katonai kémeket vádolt meg egy 2014-es lőszerraktár felrobbantásával, Prága a régóta kémfészeknek tartott orosz nagykövetség létszámának csökkentésére szólította fel Moszkvát, ami hatalmas csapás az oroszoknak.
Szakértők szerint a lépés komolyan visszaveti az Európában zajló orosz kémtevékenységet, bár ennek ellenére továbbra is fennmarad a Kreml befolyása Csehországban és a szomszédos államokban is.
Oroszország olyan súlyos diplomáciai létszámcsökkentéssel néz szembe a Cseh Köztársaságban, hogy az visszafordíthatatlan – bár nem végzetes – csapást mér a Kreml kémkedési képességeire az országban.
A fejlemény hátterében a két volt kommunista állam között évtizedek óta példátlan diplomáciai botrány és a régóta kémfészeknek tartott prágai orosz nagykövetség, valamint a brnói és Karlovy Vary-i konzulátusok állnak.
A csehek felszólították az oroszokat, hogy május végéig vonják ki diplomáciai képviselőik nagy részét. Ez válasz a cseh titkosszolgálat azon információjára, amely szerint az orosz katonai hírszerzés, a GU két ügynöke volt felelős 2014-ben egy cseh lőszerraktárban történt halálos kimenetelű robbanásért.
Ugyanarról a két ügynökről van szó, akiket azzal vádolnak, hogy 2018-ban Nagy-Britanniában megmérgezték a nyugati oldalra átállt Szergej Szkripal volt GU-tábornokot és lányát, valamint egy brit nő halálát okozták.
Prága, az orosz kémközpont
Az oroszoknak a Cseh Köztársaságban volt a legnagyobb diplomáciai missziójuk. A prágai követségről a cseh hírszerzés már régóta azt tartotta, hogy nemcsak a Csehországra, de Európa más országaira is kiterjedő oroszt kémtevékenység központja.
Az oroszok kiutasítása – különösen a második lépcső, amikor 63 oroszt küldtek haza – „masszív csapás” volt az Európában aktív orosz kémekre, mondta a szintén orosz Alekszander Morozov újságíró, a prágai Károly Egyetem Borisz Nyemcov Akadémiai Központjának kutatója.
„Moszkva nem számított rá, hogy a Cseh Köztársaság meglépi a kiutasítás második körét. Ennek eredményeképp gyakorlatilag felszámolták a prágai orosz csomópontot” – fejtette ki Morozov a Szabad Európának.
„Évekbe telik majd diplomáciai álca alatt újabb kémközpontot kiépíteni bármely európai országban, mert a Cseh Köztársaságban is sokáig tartott. Ez hatalmas veszteség Moszkvának. Az ilyen tevékenységet nem lehet egyszerűen áttelepíteni egy másik országba.”
Elemzők szerint az oroszok válasza az lehet, hogy fokozzák a Cseh Köztársaság elleni ellenséges tevékenységüket.
„Az orosz kémszolgálatok már az incidens előtt is nagyon intenzíven próbálták helyreállítani Közép-Európában az elvesztett orosz befolyást, megpróbálták aláásni az euroatlanti kapcsolatokat és kétségeket ébreszteni a cseh politikával szemben az euroatlanti blokkon belül. Ez a tevékenység most új lökést kapott és fokozódni fog, tehát például több kibertámadás várható orosz állami és nem állami szereplők részéről” – jósolta Jan Paroubek, a cseh elhárítás volt igazgatóhelyettese.
Kölcsönös kiutasítások
A botrány április 17-én robbant ki, amikor Andrej Babiš cseh miniszterelnök közzétette a Cseh Biztonsági Hírszerző Szolgálat (BIS) és a Szervezett Bűnözés Elleni Nemzeti Központ (NCOZ) megállapításait a vrbeticei fegyverraktár 2014-es felrobbantásáról. A történteket több cseh politikus és kommentátor is „állami terrorcselekménynek” nevezte.
A cseh hírszerzés arra a következtetésre jutott, hogy ugyanaz a két GU-ügynök állt a vrbeticei robbantás mögött, mint akiket Szergej és Julija Szkripal 2018. márciusi salisburyi megmérgezésével vádolnak.
Azaz a salisburyi incidens két fő gyanúsítottja – akiket a nyílt forrásokat használó nem állami nyomozószervezet, a Bellingcat Alekszandr Miskin és Anatolij Csepiga GU-ügynökként azonosított – a Cseh Köztársaságban tevékenykedett, és hamis személyazonossági adatokat megadva néhány nappal az első robbantás előtt bejelentkezett egy látogatásra a vrbeticei lőszerraktárba.
A Bellingcat szerint a hírhedt 29155-ös GU-egység legalább hat ügynöke közvetlenül részt vett a szervezkedésben, amelyet a nyomozók szerint a helyszínen parancsnokuk, Andrej Averjanov tábornok felügyelt. Ez kiemeli, mennyire fontos volt az akció a Kreml számára.
Már régóta célpont volt a bolgár fegyverkereskedő
A raktárban Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő számára tároltak fegyvereket. Gebrev már túlélt két olyan mérgezési kísérletet, amelyet bolgár nyomozók a 29155-ös GU-egységgel hoztak összefüggésbe.
Oroszország tagadta a cseh vádakat, és azt állította, azokat Washington találta ki. A cseh kiutasításokra pedig úgy reagált, hogy válaszul kiutasította a cseh személyzetet a moszkvai cseh követségről, és felvette a Cseh Köztársaságot a „barátságtalan” államok hivatalos listájára. Az Egyesült Államok az egyetlen másik ország a listán.
A cseh kiutasítások miatt Oroszországnak 63 diplomatát és más alkalmazottat kell kivonnia Prágából. Bár a csehek május végéig adtak erre időt az oroszoknak, Oroszország csak egy napot adott a cseheknek arra, hogy összepakoljanak és távozzanak.
Ötödik hadoszlop? Gyanúsak a Csehországban élő oroszok
Paroubek szerint a Kreml nem számított Prága erőteljes reakciójára, amely felháborodást váltott ki Moszkvában.
„Az orosz terrorizmusra adott példátlanul erős cseh válasz nagyon meglepte Moszkvát. Egy ilyen masszív reakció az orosz beavatkozásra eddig egyszerűen precedens nélküli egy Csehország-méretű állam esetében” – mondta Padourek a Szabad Európának, hozzátéve, hogy Moszkvának a nagykövetségen túl más eszközök is a rendelkezésére állnak.
„Tévedés lenne azt gondolni, hogy az orosz kémtevékenység véget ért Csehországban. Az orosz hírszerző szolgálatok nemcsak a diplomáciai képviseleteken keresztül, hanem gyakran más szektorokban is tevékenykednek: újságírókat, üzletembereket, vállalkozókat, diákokat, Csehországban irodával rendelkező nemzetközi vagy orosz szervezetek képviselőit használják álcának” – magyarázta Padourek, hozzátéve, hogy a csehországi orosz közösség jelenleg mintegy 45 ezer főt számlál; ez az elmúlt évtizedben nőtt ekkorára, mintegy megháromszorozódva.
A Moszkva és Prága közötti feszültség kiéleződése előtt már egy ideje mélyrepülésben voltak a kapcsolatok.
Csak 2020-ban három prágai önkormányzati tisztviselő – köztük a város polgármestere – állt rendőri védelem alatt a Moszkvával összefüggő különböző fenyegetések miatt. Ezek nagy része a második világháború végén a Csehszlovákia felszabadításában játszott szovjet szerep körüli vitához kapcsolódik.
Volt egy állítólagos összeesküvés egy orosz diplomata megmérgezésére, de erről később kiderült, hogy nem igaz. Volt egy cseh kórházakat, az egészségügyi minisztériumot és más kulcsfontosságú kormányzati célpontokat megcélzó kibertámadás-hullám, amelyről úgy vélték, hogy Oroszországból indult ki.
Mihail Hodorkovszkij, az önszántából száműzetésbe vonult egykori orosz olajmágnás szerint a Cseh Köztársaságban működő orosz hálózatba „magas rangú cseh kormánytisztviselőket” szerveztek be; a hálózat része egy szélesebb hálózatnak az uniós államokban, és többek között kiterjed Angela Merkel német kancellár „belső köreire” is.
A nagykövetség a prágai Kis-Moszkva része
Az orosz nagykövetség egy pazar villában székel Prága Bubeneč nevű zöld negyedében.
Eredetileg Jiri Popper zsidó származású bankár tulajdonában volt, akinek családja a második világháború idején elmenekült a nácik elől Csehszlovákiából. Az épületet először a Gestapo, majd a Vörös Hadsereg foglalta el, a háború után Edvard Beneš csehszlovák elnök a Szovjetuniónak ajándékozta.
Lisbeth Popper, Jiri Popper lánya 2008-ban sikertelenül próbálta visszaszerezni többek között két bírósági beadvánnyal, amelyeket Oroszország figyelmen kívül hagyott.
A mostani kiutasítások előtt 122 ember dolgozott a nagykövetségen, közülük cseh sajtójelentések szerint negyvenötnek volt diplomáciai státusza. A Karlovy Vary-i és brnói konzulátusokon összesen 18 alkalmazott dolgozott, közülük nyolc számított diplomatának.
Michal Koudelka, a BIS igazgatója 2019-ben azt mondta, hogy Oroszország – beleértve prágai nagykövetségét is – az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB révén egy olyan hálózatot hozott létre és pénzelt, amelynek célja az volt, hogy kibertámadások útján beépüljön csehországi és a csehekkel szövetséges szervezetekbe.
A Respekt című oknyomozó hírmagazin szerint a műveletben orosz állampolgárok, Csehországban élő és cseh állampolgárságot szerzett oroszok vettek részt. Ők két magáncégen keresztül kártékony szoftvereket értékesítettek az ügyfeleknek.
A nagykövetségi komplexummal együtt Oroszország összesen 32 épület tulajdonosa Prágában. Többségük a nagykövetség közelében, Prága 6. kerületében található. A területet egy cseh oknyomozó csoport ezért Mala Moszkva, azaz Kis-Moszkva néven emlegeti.
Karlovy Vary, a Cseh Köztársaság nyugati peremén, a hegyek között fekvő fürdőváros régóta az orosz turisták és – amint arra a BIS 1997-ben figyelmeztetett – az orosz titkosszolgálatok kedvelt célpontja.
A BIS akkor azt mondta, hogy az orosz kémszolgálatok nagyszámú ingatlant vásároltak a városban. A Der Spiegel 2000-ben harmincmillió dollárra becsülte az FSZB ingatlanvagyonát. A német magazin vészjóslóan megjegyezte: „Néhány kilométerre vannak Németország határától és a NATO területén belül – mi lehetne ennél jobb?”
Sokan, akiket nem érintettek a diplomáciai kiutasítások, valószínűleg továbbra is Csehországban maradnak, és folytatják a Kreml kémtevékenységét – mondta Anthony Sam Lichtenstein globális biztonsági elemző, a Stratfor RANE igazgatója.
„Oroszország gyakran alkalmaz hivatalos fedősztorival (NOC) nem rendelkező kémeket, hogy elrejtse valódi személyazonosságukat. Ezek az emberek nem rendelkeznek diplomáciai mentességgel. Az ilyen tisztek az országban maradnak, vagy máshonnan dobják át őket, hogy átvegyék a kiutasított, hivatalos fedősztorival dolgozó kémek által végzett munka egy részét” – mondta Lichtenstein az RFE/RL-nek e-mailben küldött kommentárjában.
A megnövekedett biztonsági kockázatok ellenére – különösen a további kibertámadások miatt – Padourek szerint a Moszkva és Prága közötti kapcsolatok jelenlegi tisztázása már régóta esedékes volt.
Pozitívumként említette a „túlméretezett csehországi orosz diplomáciai képviselet” leépítését, a Roszatom orosz állami vállalat kizárását egy új atomerőmű építésére kiírt pályázatból, valamint az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina beszerzésére irányuló erőfeszítések leállítását, hozzátéve, hogy Oroszország messze nem erős gazdasági partner, mivel a teljes cseh exportnak csak mintegy két százalékát adja.
„Csehországnak most egyedülálló lehetősége van arra, hogy kitartson irányvonala mellett, hogy nyíltan kimondhassa: a jelenlegi kapcsolatok Oroszországgal nem a közös értékeken alapulnak, és a gazdasági együttműködés globális értelemben teljesen jelentéktelen” – mondta Padourek.
„Ennek ismeretében egyértelmű, hogy a cseh–orosz kapcsolatok semmiképpen sem kivételesek, és nem érdemelnek kiemelt figyelmet.”
