Joe Biden amerikai elnök azt mondta: ha a börtönbe került orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij meghalna, az „tragédia” lenne, amely ártana Oroszország kapcsolatának az Egyesült Államokkal és a világ többi részével.
Bident Navalnij esetleges haláláról június 14-én, a brüsszeli NATO-központban tartott sajtótájékoztatón kérdezték, ahol számos más téma is felmerült a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közelgő csúcstalálkozója előtt.
A hónap elején az NBC News amerikai televíziónak adott interjújában Putyin nem tudta garantálni, hogy Navalnij túléli 32 hónapos büntetését, és saját lábán hagyja el a börtönt. Putyin azt állította, hogy Navalnijjal nem fognak „rosszabbul bánni, mint bárki mással, aki történetesen börtönben van”.
A cellájában tántorgó csontváz
Biden június 14-én kijelentette: „Navalnij halála újabb jelzés lenne arról, hogy Oroszország alig vagy egyáltalán nem szándékozik biztosítani az alapvető emberi jogokat. Ez tragédia lenne, és csak ártana a világ többi részével és velem fenntartott kapcsolatoknak.”
Navalnij tavaly idegméregtámadás célpontja volt, szerinte és támogatói szerint Putyin parancsára mérgezték meg. Áprilisban 24 napos éhségsztrájkba kezdett, sokan attól féltek, hogy meghal. Ő maga egy ponton azt mondta, úgy néz ki, mint egy „cellájában tántorgó csontváz”. Április 23-án befejezte az éhségsztrájkot, a múlt héten visszavitték a börtönkórházból a cellájába.
A sajtókonferencián Bident a Putyinnal június 16-án tartandó genfi csúcstalálkozó napirendjének részleteiről kérdezték, de ő nem volt hajlandó semmit mondani, mint ahogy arról sem, miben fogja mérni a csúcstalálkozó sikerét.
Megállapodást keres és figyelmeztet is
Azt sugallta, hogy keresni fogja, milyen területeken köthetnének megállapodást Putyinnal, ám egyúttal figyelmezteti arra, hogy hagyjon fel az Egyesült Államok és szövetségesei elleni folyamatos agresszióval.
„Putyin elnök számára világossá teszem, hogy vannak olyan területek, ahol együttműködhetünk, ha úgy dönt. Ha úgy dönt, hogy nem működik együtt, és úgy cselekszik, mint a múltban a kiberbiztonság és más akciók terén, válaszolni fogunk, méghozzá hasonlóan” - mondta.
Biden Putyint „okosnak”, „keménynek” és „méltó ellenfélnek” minősítette. Mindazonáltal jelezte, hogy óvakodni fog a találkozójukon minden kötelezettségvállalástól, mondván: „először ellenőrizni fog, és csak aztán ad bizalmat”.
Biden arról is szólt, hogy azok a NATO-vezetők, akikkel Putyinnal tartandó találkozójáról beszélt, megköszönték, hogy tervbe vette. Bident annak a lehetőségével is szembesítették, hogy a találkozó növelheti Putyin presztízsét.
Az ötödik cikkely és a kiberbiztonság
Ezt a véleményt a NATO-vezetők által kiadott közleményben is félresöpörték. E szerint Oroszország „továbbra is megszegi azokat az értékeket, elveket, bizalmat és kötelezettségvállalásokat, amelyeket a kölcsönösen elfogadott dokumentumokban vázoltak fel a NATO és Oroszország viszonyának alapjairól”.
Oroszországot több mint hatvanszor említve a hosszú dokumentum megállapítja, hogy nem lehet visszatérni a „szokásos üzletmenethez”, amíg Oroszország „nem bizonyítja, hogy betartja a nemzetközi jogot, az abból fakadó nemzetközi kötelezettségeket és felelősségeket”.
A nyilatkozat szólt az 5. cikkely korszerűsítéséről is a jelentősebb kibertámadásokkal kapcsolatban, amelyek egyre növekvő aggodalomforrássá váltak, miután több olyan betörés is ért amerikai kormányzati és vállalati hálózatokat, amelyeket amerikai tisztségviselők szerint Oroszországból irányított hackereket követtek el.
Nem maradt ki Kína sem
A közlemény Kínát is említette, a szabályokon alapuló nemzetközi rendet megkérdőjelező, „önérvényesítő magatartást” tanúsító országként. Megjegyezte, hogy Kína gyorsan bővíti nukleáris arzenálját, és katonai együttműködést folytat Oroszországgal is.
A vezetők felszólították Kínát, hogy „tartsa be nemzetközi kötelezettségvállalásait, és felelősségteljesen, nagyhatalmi szerepének megfelelően járjon el a nemzetközi rendszerben, ideértve az űr, a kibernetika és a tengerészet területét is”.
A fő üzenet az újraegyesülés
Biden elnöki beiktatása óta első európai útját a G7 hétvégi angliai csúcstalálkozóján kezdte. Putyinnal tartandó megbeszélése előtt az Amerika legközelebbi szövetségeseivel folytatott két találkozót szándékosan úgy tervezték, hogy megmutassák az orosz elnöknek: a világ demokráciái újraegyesültek az orosz agresszió ellenében.
