Négy héttel ezelőtt Izrael a normális élethez való visszatérést ünnepelte a Covid–19 ellen vívott harc után. Mára megváltozott a helyzet.
Az új fertőzéseket és haláleseteket letörő gyors oltási kampány után az izraeliek levetették az arcmaszkokat, és maguk mögött hagytak minden távolságtartási szabályt.
Aztán jött a fertőzőbb delta-variáns és vele az esetszámok megugrása, ami Naftali Bennett miniszterelnököt több Covid–19-korlátozás visszavezetésére és a stratégia átgondolására kényszerítette.
Puha elnyomás
„Puha elnyomásnak" elnevezett politikája értelmében a kormány meg akarja tanítani az izraelieket arra, hogyan éljenek együtt a vírussal a lehető legkevesebb korlátozás alkalmazásával és a negyedik lezárás elkerülésével. Az utóbbi ugyanis további károkat okozhatna az izraeli gazdaságnak.
Mivel a kockázati csoportokba tartozó izraeliek többségét már beoltották a Covid–19 ellen, Bennett arra számít, hogy kevesebb ember betegszik meg súlyosan, ha a fertőzöttek száma nő is.
„A stratégia végrehajtása bizonyos kockázatok vállalásával jár, de mindent számításba véve, így a gazdasági tényezőket is, ez a szükséges egyensúly" – mondta Bennett a múlt héten.
A lépéshez vezető legfontosabb mutató a súlyos, kórházi ápolást igénylő koronavírusos betegek száma, ami most 45 körül van. A stratégia megvalósítása maga után vonja a fertőzések nyomon követését, az oltások ösztönzését, a gyorsteszteket és az arcmaszkokról szóló tájékoztató kampányokat.
Mennyiben más ez, mint az angliai?
A stratégia néhol hasonlít az angol kormánynak a gazdaság újranyitására kidolgozott tervére, jóllehet Izrael visszavezet néhány szigorítást, miközben London korlátozásokat old fel.
Az újból bevezetett korlátozások között ott van a kötelező beltéri maszkviselés és az Izraelbe érkezők karanténba helyezése.
Bennett stratégiáját – a brit kormányéhoz hasonlóan – több tudós is megkérdőjelezte.
Az izraeli egészségügyi minisztérium inkább a fertőzések visszaszorítását javasolja – mondta Sharon Alroy-Preis, a tárca közegészségügyi vezetője a Kan Rádiónak vasárnap.
„Lehetséges, hogy a súlyos betegek száma nem ugrik meg nagyon, de az ár, amit egy ilyen hibáért fizethetünk, aggaszt minket" – mondta.
Ám sok más tudós támogatja a kormány tervét.
„Nagyon pártolom az izraeli megközelítést" – mondta Nadav Davidovitch, az izraeli Ben Gurion Egyetem közegészségügyi iskolájának igazgatója, „arany útnak" nevezve azt a brit korlátozások enyhítése és a keményebb vonalat követő országok, így Ausztrália között.
A vírus nem tart szünetet
Izraelt utoljára decemberben zárták le, körülbelül egy héttel a világ egyik leggyorsabb oltási programjának megkezdése után.
Az új Covid–19-fertőzések napi száma most 450 körül van. A delta-variáns, amelyet először Indiában azonosítottak, az esetek mintegy 90 százalékát teszi ki.
„Úgy becsüljük, hogy nem fogjuk elérni a súlyos esetek korábbihoz hasonló magas hullámait – mondta a múlt héten Nachman Ash, az egészségügyi minisztérium főigazgatója. – De ha azt látjuk, hogy a súlyos esetek száma és növekedési üteme veszélyezteti az (egészségügyi) rendszert, akkor további lépéseket kell tennünk."
Két hét pihenő után újból vannak halottak
Izrael 9,3 millió lakosának körülbelül 60 százaléka megkapta a Pfizer/BioNtech vakcina legalább egy adagját. Vasárnap óta a kormány a harmadik oltást is lehetővé teszi azoknak, akiknek veszélyeztetett az immunrendszerük.
Ran Balicer, a kormány Covid–19 szakértői testületének elnöke elmondta: Izraelben az elmúlt héten átlagosan körülbelül öt súlyos és egy haláleset esett egy napra, két olyan hét után, amikor egyáltalán nem történt a Covid–19-hez köthető halálozás.
A delta-variáns hatásait említve megjegyezte, hogy a testület óvatosságot javasol a korlátozások feloldásában.
„Nincs elegendő adatunk a helyi járványkitörés alapján ahhoz, hogy pontosan megjósolhassuk, mi történne, ha elengednénk a dolgokat" – mondta Balicer.
Legyenek-e emlékeztető oltások?
Több tanulmány kimutatta, hogy bár a Pfizer/BioNTech vakcina hatékonysága magas, a delta-variánssal szemben alacsonyabb, mint más koronavírustörzsek ellen. Néhány tudós bírálatára a Pfizer és a BioNTech SE azt közölte: fel fogják kérni az amerikai és az európai gyógyszerszabályozó hatóságokat, hogy az oltás után hat hónappal engedélyezzék az emlékeztető oltásokat a megnövekedett fertőzésveszély elhárítására.
Izrael nem siet a mindenkire kiterjedő emlékeztető oltások jóváhagyásával, mondván: nincsenek még egyértelmű adatok, amelyek azt mutatnák, hogy szükség van rájuk. Csak gyenge immunrendszerű embereknél hagyja ezt jóvá, eseti alapon.
A hatóságok azt is fontolgatják, hogy a 12 éven aluli gyermekeknek ugyancsak eseti alapon engedélyeznék az oltás beadását, amennyiben egészségi állapotuk súlyos szövődmények kockázatának teszi ki őket, ha elkapják a vírust.
Egyre messzebb a nyájimmunitás
Az Izraelben beoltott 5,5 millió emberből csak „néhány száz" fertőződött meg később a Covid–19-cel – mondta Ash.
Mielőtt megérkezett a delta-variáns, Izrael úgy számolt, hogy a populáció 75 százalékát kell beoltani a nyájimmunitás eléréséhez, vagyis ahhoz a szinthez, amelyen már elég ember válik immunissá a betegség terjedésének hatékony megakadályozásához. A becsült küszöbérték most 80 százalék.
Ennek az adatnak az alapján aggódnak továbbra is az orvosok.
„A vírus nem áll le. Fejlődik, ez a természete. De a mi természetünk meg a túlélés" – mondta dr. Gadi Segal, a Tel-Aviv melletti Sheba Orvosi Központ koronavírus-osztályának vezetője.