Magyarországon kicsi a valószínűsége a nyugat-európaihoz hasonló pusztítást végző hirtelen áradásoknak, de itthon is előfordulnak villámárvizek – mondja az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának vezetője. Csík Andrást arról is kérdeztük, mekkora időelőnnyel tudják előre jelezni az árvizet, és milyen kihívások elé állítják őket az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények.
„Hogy hogyan lehetett volna jobban felkészülni a németországi, belgiumi árvízre, vagy hogyan lehetett volna enyhíteni a hatását, nagyon összetett kérdés. Az biztos, hogy a helyzet lehetett volna sokkal rosszabb is, ha az érintett területeknél fejletlenebb régiót sújt a nagy mennyiségű lehullott csapadék" – véli az Országos Vízjelző Szolgálat munkáját is felügyelő szakember. Hozzáteszi, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne a meglévő előrejelző, illetve figyelmeztető rendszereken javítani.
Mint mondja, a hírekben megjelent képeken is látni, hogy ezek a villámárvizek szinte hegyeket mozgattak meg. A hirtelen árvizek nemcsak azért pusztítóak, mert a megszokotthoz képest hatalmas mennyiségű vizet hoznak nagyon nagy sebességgel, hanem mert a vízzel együtt jelentős mennyiségű uszadék, hordalék, illetve a vízben görgő méretes kövek, különböző tárgyak is utaznak. Ezekkel szemben védekezni szinte lehetetlen – mondja a szakember.
Hozzáteszi, Magyarországon ritkán fordul elő, de nem példa nélküli ilyen erejű villámárvíz, különösen a domb- és hegyvidéki területeken. A Mátrakeresztesen 2005. április 18-án pusztító villámárvizet említi Csík András, amikor a Mátra lejtőit egy folyamatosan megújuló zivatarcellából hulló rendkívüli mennyiségű csapadék árasztotta el. Ilyenkor egyetlen óra alatt akár 100 milliméternyi csapadék is hullhat eső formájában, amit sokszor jégeső is kísér (hazánk átlagos éves csapadékmennyisége 500–750 milliméter).
Ezek olyan intenzív, dinamikus folyamatok, amelyeknek a pontos előrejelzése nagyon nehéz, de azért világszerte és Magyarországon is egyre hatékonyabbak az erre szolgáló rendszerek.
Hat nap az előnyünk
Magyarország nagyobb vízfolyásainak és mellékfolyóinak vízállásáról hatnapos időelőnnyel készülnek az előrejelzések az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál. Magyarország, csakúgy mint azok a nyugat-európai országok, ahol az árvíz ezekben a napokban pusztított, tagja a már tíz éve működő Európai Árvíz-előrejelző Rendszernek (EFAS). Ennek 2011 óta része a veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatás, amely 2012-ben vált operatív szolgáltatássá.
Ezt azt jelenti, hogy a magyar szakemberek innen is tudnak tájékozódni. A hazai hidrológiai előrejelzésekhez azonban döntően az Országos Meteorológiai Szolgálaton keresztül érkező adatokat használják fel, de ezeken kívül is számos, nemzetközi időjárást és vízjárást előrejelző rendszerből kapnak adatokat. Ezekből és a hazai hidrológiai adataikból készíti az Országos Vízjelző Szolgálat a hazai, országos vízállás-előrejelzést.
„Minél több az információ, annál jobban finomíthatjuk egy esemény mértékére, kiterjedésére és időpontjára vonatkozó előrejelzésünket, annál jobban tisztában lehetünk az előrejelzésben rejlő bizonytalanságokkal" – mondja Csík András.
Példaként a dunai árhullámokat említi, mint mondja, a már mederben lévő árhullám levonulását könnyebb előre jelezni, mint az összegyülekezés folyamatát modellezni, így Magyarországnak földrajzi elhelyezkedéséből adódóan – a felvízi országokhoz képest – akár napokkal is több ideje marad az árhullámmal szembeni kellő mértékű felkészülésre.
„Ha ott kéne védekeznünk, ahol ezek az árhullámok kialakulnak, sokkal nehezebb dolgunk lenne, mint egy, már levonulóban lévő árhullám esetében."
Amint elkészül az aznapi előrejelzés, értesítik a védekezésben érdekelt szervezeteket és a lakosságot is. Az árhullámok elleni védekezés alapvetően az OVF koordinálta 12 vízügyi igazgatóság, illetve az önkormányzatok feladata.
Az árvíz mellett a vízhiány ad egyre több munkát
Csík András arról is beszélt, hogy érzékelik a mindennapi munkában az egyre szélsőségesebb időjárás okozta nehézségeket. A vízügyi ágazatban a nagyobb árvizek elleni védekezés mellett a vízhiány elleni intézkedések is hangsúlyossá váltak.
„A klímamodellek és a tapasztalat alapján hazánkban éves átlagban a csapadékmennyiség nem változik számottevően, viszont az éven belüli eloszlása jelentősen átalakul. Van, hogy sokáig szinte semmi nem esik, aztán rövid idő alatt egy nagyobb mennyiség lezúdul."
Így egyre komolyabb feladat az OVF-nél a károsan sok víz elleni védekezés mellett a vízhiány elleni küzdelem is. Az utóbbi években a hatékonyabb intézkedések megalapozása érdekében kifejlesztették a vízhiánymonitoring-hálózatot, illetve a kapcsolódó modellező rendszert. Annak megszervezése, hogy hosszú távon hol és hogyan lehet a vizet visszatartani, szabályozottan újra-, illetve szétosztani az igénylők, felhasználók között, szép kihívás elé állítja nemcsak a hazai szakembereket, de a Föld számos országa is meg kell hogy találja a saját vagy sok esetben a közös válaszát a problémára.
