Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az áradások központi témává tették a klímaváltozást a német választási kampányban


Lerombolt híd a nyugat-németországi Bad Neuenahr-Ahrweiler településen 2021. július 17-én
Lerombolt híd a nyugat-németországi Bad Neuenahr-Ahrweiler településen 2021. július 17-én

A sok halálos áldozatot követelő áradások nyomán Németországban a közelgő parlamenti választást megelőző kampány egyik központi témájává vált a klímaváltozás kérdése.

Az áradások legalább százhetven emberéletet követeltek, és több milliárd eurós anyagi kárt okoztak Németországban, a katasztrófa fő oka a legtöbb szakértő szerint az éghajlatváltozás, amely előidézte a napokig tartó heves esőzést.

Németországban a kancellári posztot az utóbbi tizenhat évben betöltő Angela Merkel utódjáról döntenek szeptemberben a választók. Pártjának jelöltje, a legnagyobb esélyesnek számító Armin Laschet védekezésre kényszerült, miután sokan azzal vádolták meg, hogy az általa négy éven keresztül vezetett Észak-Rajna-Vesztfália tartományban akadályozta a megújuló energiaforrások növelését, a szénalapú energiatermelés kivezetését.

A német lakosság mintegy negyedének otthont adó, fontos ipari központnak számító tartomány egyike volt az áradások által leginkább sújtott térségeknek.

„Régóta tisztában vagyok azzal, hogy a klímaváltozás nagy kihívás, amellyel meg kell küzdenünk” – mondta Laschet az áradások tetőpontját követő reggelen, azt bizonygatva, hogy ő a vádakkal ellentétben éppen hogy gyorsítaná az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

Helyi ügyek

Az ehhez hasonló nyilatkozatok az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint egyfajta reménysugarat jelentenek Salome Dorfer klímaaktivista számára, aki azért kampányol, hogy megmentsen a ledózerolástól egy Lützerath nevű apró települést, amelynek a helyén szénbányát készülnek nyitni. Nevezett falu Észak-Rajna-Vesztfáliában található, néhány száz méterre attól a helytől, ahol az RWE német energetikai óriás lignitet termel ki a közeli erőművek számára.

A német kormány döntése értelmében 2038-ra leállítanak minden szénerőművet, szakértők szerint azonban erre legalább tíz évvel korábban lenne szükség, ha az ország megfelelő mértékben hozzá akar járulni a párizsi klímaegyezményben foglalt célok teljesítéséhez, azaz a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásához.

„A lábunk alatt minden egyes négyzetméteren átlagosan 46 tonna szén található. Ez rengeteg szén. Minden egyes négyzetméter, amelyet meg tudunk óvni, sok kibocsátástól kímél meg minket” – mutatott rá a helyszínen Dorfer.

Az aktivista társaival arra készül, hogy testükkel fogják védeni a falu lakosait a kitelepítéstől, ha máshogy nem megy, azonban abban bízik, hogy az áradások pusztítását látva a társadalom tudatosságának erősödése ezt szükségtelenné teszi.

Változó hozzáállás

„Szerintem az emberek kezdik felismerni, hogy ténylegesen érinti őket a probléma, és fontos cselekedni. Már most is pusztító hatásai vannak az éghajlat változásának, és még csak mintegy 1,2 Celsius-fokkal emelkedett meg a hőmérséklet. Ha elérjük a 1,5 Celsius-fokot, teljes katasztrófa vár ránk” – hangsúlyozta.

A jelenségből a német Zöldek profitálhatnak Volker Kronenberg, a Bonni Egyetem politológiaprofesszora szerint, aki ennek ellenére úgy látja, hogy a párt vezetői eddig nem próbáltak politikai tőkét kovácsolni az áradásokból.

A Zöldek megemelnék a szén-dioxid-kibocsátás árát, és előrehoznák 2030-ra a széntüzelésű erőművek kivezetését. A szociáldemokraták pedig egyebek mellett óránként 130 kilométeres sebességkorlátot vezetnének be a német autópályákon, ami szakemberek szerint jelentősen csökkentené az elégetett üzemanyag mennyiségét.

Merkel kormánya nemrég kötelezettséget vállalt rá, hogy 2045-re szén-dioxid-semlegessé teszik Németország gazdaságát, öt évvel korábban az eredetileg tervezettnél. A döntés alig váltott ki tiltakozást az országban.

Kronenberg szerint Armin Laschet számára különösen nehéz lesz a szükséges intézkedések meghozatala és kommunikálása a következő években, amennyiben kancellárrá választják. „Észak-Rajta-Vesztfáliának rendkívül energiaintenzív acél- és nehézipara van” – vélekedett.

Hozzátette, a szeptemberi választásig még több mint két hónap van hátra, s addig más témák is előkerülhetnek, újabb válságok törhetnek ki. „Ezek a képek megmaradnak az emberek fejében, de nem szabad elfelejteni, hogy a politika gyorsan változik” – fogalmazott.

Készült az AP tudósításának felhasználásával
XS
SM
MD
LG