Összefoglaljuk, mit mondtak eddig kormánypárti politikusok és a kormánybarát sajtó a Pegasus-üggyel kapcsolatban. A politikusi nyilatkozatok rövidek, de sokat sejtetők, a közmédia hallgat, a kormánybarát sajtó pedig Soros György támadásáról beszél. Hétfőre összehívták a nemzetbiztonsági bizottságot.
A kormány részéről eddig senki nem tagadta, hogy Magyarország valóban vásárolt a Pegasus nevű kémfegyverből, és azzal újságírókat, ellenzéki politikusokat, illetve a kormány civil kritikusait figyelték volna meg. Több olyan kijelentés is elhangzott ugyanakkor, hogy egy államnak szüksége van modern megfigyelőeszközökre. Az eddig megszólaló kormánypárti politikusok rendre hárítanak. Van, aki nem tud az egészről semmit, a legtöbben azonban hárítják a felelősséget, Varga Judit például saját munkatársaira. A legtöbbet hangoztatott érv, hogy a magyar szolgálatok törvényesen végzik a munkájukat, de arról már nem tesznek említést a politikusok, hogy a magyar szabályozás a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint is problémás.
A kormánysajtó más módszert vetett be a Pegasus-ügy kezelésére. Az MTI az elhallgatás egyszerű eszközével él. A Magyar Nemzet pedig – az eredeti hírek cáfolata nélkül – az ügyről beszámoló médiumokat igyekszik hitelteleníteni, valamint azt állítják, ez is csak egy újabb támadás az értékeit megvédő Magyarország ellen, a támadás mögött pedig Soros György és az amerikai titkosszolgálatok állnak.
Szijjártó nem tud semmit
Szijjártó Péter egy hétfői sajtótájékoztatón azt mondta: „az állítólagos adatgyűjtésről semmilyen tudomással nem rendelkeztem és nem is rendelkezem”. Mivel külügyminiszterként ő felügyeli az Információs Hivatalt (IH), hétfő reggel tájékoztatást kért annak főigazgatójától, aki azt állította, hogy ebben az ügyben semmifajta együttműködés nem volt az izraeli vagy más titkosszolgálatokkal. Az IH nem használja a Pegasust, és nincs is erre vonatkozó megállapodása a kémprogramot gyártó céggel. Szijjártónak arról sincs tudomása, hogy más szerv esetleg használta-e a Pegasust.
Pintér nem állít semmit
Pintér Sándor belügyminiszter szerint amióta a Fidesz átvette a kormányzást 2010-ben, a nemzetbiztonsági szolgálatok nem végeztek illegális megfigyelést, „a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket pedig kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik” – írta hétfőn megjelent közleményében. Szerdán Pintér a Telexnek nyilatkozva azt mondta: ő soha nem tett olyan kijelentést, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal soha nem használt olyan eszközt, mint a Pegasus.
Varga Judit felelősséget hárít
Varga Judit igazságügyi miniszter – akinek az engedélye szükséges a nem bűnügyi célú lehallgatásokhoz – hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mint minden tisztességes állam, úgy Magyarország is rendelkezik azokkal a technikai eszközökkel, amelyekkel el tudja látni a nemzetbiztonsági feladatait. Varga szerint a titkosszolgálatok szakmai alapon, nem pedig politikai szempontok alapján végzik a munkájukat Magyarországon. „Komoly probléma lenne, ha nem lennének ilyen eszközeink, viszont ezeknek a felhasználása törvényes rendben zajlik.”
Szerdán Varga is megállt nyilatkozni a Telexnek, és akkor már úgy fogalmazott, hogy a titkosszolgálatokkal kapcsolatos szakmai kérdésekben a Belügyminisztérium az illetékes. Ekkor már azt is tagadta, hogy ő írná alá a lehallgatási engedélyeket. „Az Igazságügyi Minisztériumban az engedélyek ki vannak szervezve (...) Völner Pál államtitkár úr az, aki az engedélyeket megadja vagy éppen megtagadja.”
A miniszter végül „nemzetközi hisztériakeltésnek” nevezte a Pegasus-ügyet.
Mivel a most nyilvánosságra került megfigyelések 2018-ban történtek, a 24.hu megkereste Trócsányi Lászlót, az akkori igazságügyi minisztert. A jelenlegi EP-képviselő azt mondta, miniszterként a hatályos jogszabályokat mindenkor betartotta. „Pegasus nevű kémprogramról nem volt és jelenleg sincs tudomásom.”
Az államtitkár összefoglal
Kedden kommentálta az eseményeket Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár. Ő is csak azt ismételte meg, amit korábban mások már elmondtak. „Magyarországon az elmúlt tíz évben nem történt illegális megfigyelés, egy magát védő államnak újfajta védelmi eszközökre is szüksége van, és semmilyen bizonyíték nem került elő arról, hogy bárkit is megfigyeltek volna Magyarországon az említett kémszoftverrel.” Ezen túl a megfigyelésekről szóló cikkek hitelességét is kétségbe vonva azt írta, hogy „olvasni lehet kiszivárgott listákról, de úgy tűnik, valójában nincsenek mások, csak megalapozatlan állítások”.
Gulyás szerint technikai kérdés
A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergelyt az ATV érte utol kedden. Gulyás azt mondta: technikai kérdés, hogy a kormány vagy bármelyik hatóság vásárolt-e Izraeltől kémszoftvert, a lényeg, hogy minden megfigyelésnek megvannak a törvényi korlátai, amit be is tartanak. A miniszter azt is hozzátette, hogy nem nyilvános információ, hogy ki milyen eszközt vásárol a lehallgatáshoz.
A Fidesz nem vizsgálódik
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában kormánypárti többség van, nélkülük pedig határozatképtelen a testület. Halász János a Fidesz frakciójának nevében úgy nyilatkozott, hogy nem indokolt a bizottság ülésének összehívása, mert „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok, és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”. Halász azt is hozzátette, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervek mindig betartják a törvényeket.
Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke bejelentette, hogy hétfőre összehívja a testületet. Kérdés, a kormánypárti képviselők elmennek-e, és megszavazzák-e a napirendi pontokat.
Korábban megígérte Pintér Sándor, hogy ő maga, Szijjártó Péter pedig azt, hogy az IH vezetője elmegy a nemzetbiztonsági bizottság ezzel foglalkozó ülésére.
Jogsértő, de törvényes a megfigyelés
A kormánypárti érvek egyik visszatérő eleme, hogy nem történtek törvénytelen lehallgatások. Ezt csak egy független vizsgálat tudná ugyan megállapítani, de ennek elindítását a Fidesz nem tartja szükségesnek. Az is igaz ugyanakkor, hogy a lehallgatásokra vonatkozó magyar szabályozás nem túl szigorú. A magyar szolgálatok viszonylag nagy hatáskörben dönthetnek maguk a lehallgatásokról. A nemzetbiztonsági célú – tehát nem bűncselekményekhez kapcsolódó – megfigyelésekhez az igazságügyi miniszter engedélye kell. Kormánytag lévén a miniszter nem független szereplő, emiatt mondta ki a strasbourgi emberi jogi bíróság, hogy szükséges volna a szabályozás megváltoztatása. „Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes” – jellemezte a helyzetet Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója. Szerinte a magyar szabályozás legnagyobb baja, hogy nem fogalmaz elég pontosan, amivel könnyű visszaélni.
Az adatvédelmi biztos nyaral
Több beadvány is érkezett az adatvédelmi hatósághoz a lehallgatási botránnyal kapcsolatban, de Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Magyar Hangnak azt mondta, hivatala több beadványt is kapott a lehallgatásokkal kapcsolatban, de ő még két hétig szabadságon van, így a továbbiakról majd csak augusztus 3. után dönt.
Orbán népszavazással védi a gyerekeket
Mindenképp érdemes megemlíteni Orbán Viktor miniszterelnök első nyilvános megszólalását a botrány kirobbanása óta. A miniszterelnök szerda délelőtt írta ki Facebookjára, hogy hamarosan fontos bejelentést tesz – sok híroldal már erről is beszámolt –, majd kihirdette, hogy „gyerekvédelmi népszavazást” kezdeményez, hogy megvédje Magyarországot a „brüsszeli támadásoktól”.
Kormánysajtó
Jellemzően a kormány narratíváját közvetíti a közmédia és például a KESMA alá tartozó sajtótermékek is. Ezek közül mi az MTI és a Magyar Nemzet híradásait néztük át, hogy megtudjuk, milyen további magyarázattal álltak elő.
Az MTI elhallgat
Az MTI-nél hosszú évek óta érvényesül a kormányzati befolyás, erről korábban itt írtunk. A nemzeti hírügynökség azt a – Szájer-ügyben már jól bevált – taktikát követi, hogy az alaphírt egyáltalán nem ismerteti, csak néhány, arra reflektáló reakciót közöl. A Pegasus-ügy nemzetközi részleteiről részletesebb beszámolókat találni az MTI hírei között, de azokból sem derül ki, hogy az ügynek magyar szála is van.
A vasárnap nyilvánosságra került megfigyelési ügyről az első említést hétfőn délben tette az MTI. Novák Katalin miniszter sajtótájékoztatójáról számol be a hírügynökség, a hír utolsó mondata pedig a következő: „Sajtóhírekkel nem foglalkozik a kormány - mondta arra a kérdésre, hogy foglalkozik-e a kabinet a Pegasus nevű kémprogram ügyével."
Aznap este még befért egy kapcsolódó közlés az MTI hírfolyamába, amikor arról számolnak be, hogy „Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa rendkívüli aggodalmát fejezte ki azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint az NSO izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját újságírók és másként gondolkodók ellen is bevetették”. Az MTI közleményéből nem derül ki, hogy az ügynek magyar szála is van. A következő napokban is csak olyan kapcsolódó híreket közöltek, hogy a francia ügyészség vizsgálatot indított újságírók megfigyelése miatt, hogy Emmanuel Macron francia elnököt is lehallgathatta a marokkói titkosszolgálat, vagy hogy Indiában tiltakozások követték a lehallgatásokról szóló híreket. Ezekben sincs utalás a magyar szálra, viszont a kémszoftvert gyártó NSO cég vezetőjének nyilatkozatát – miszerint a Pegasus csupán terrortámadások megelőzésére szolgál – hosszan átvette a hírügynökség.
A magyar érintettségre egyedül egy Dobrev Klára-sajtótájékoztató összefoglalójából lehet következtetni. Ebben ugyanis Dobrevtől idézik, hogy a magyar kormány saját állampolgárait figyelhette meg, és hogy Orbán diktatúrában látott módszerekkel próbálja vezetni az országot, de az előzmények ismerete nélkül nehezen érthető a szöveg.
Magyar Nemzet: Soros György
A Magyar Nemzet beszámolóiból már kiderül, hogy miről is szól a botrány, pár mondatban ugyanis ismertetik a hír főbb állításait, sőt a honlapon lévő cikkek némelyikéből át is lehet kattintani az eredeti cikkre. A kormánypárti lap közölte a kormánypárti politikusoknak az üggyel kapcsolatos kijelentéseit is. Mivel itt az olvasó már tisztában van azzal, hogy titkos megfigyelésről szólnak a hírek, szükséges megmagyarázni a történteket.
Az egyik első módszer a hír és a hírt leközlő médiumok hitelességének megkérdőjelezése.
A kormányközeli Alapjogokért Központ szakértője szerint nem történt semmi hírértékű, a törvényes lehallgatás teljesen normális. Horváth József szerint kétséges, hogy egy „csúcstechnológiát képviselő izraeli fejlesztésű kémszoftver bármilyen nyomot hagyhat a telefonokon”, és úgy fogalmaz, hogy „rendkívül káros az a folyamat, amellyel egy jól behatárolható kör a politika mocsarába akarja lerántani a rendvédelmi szerveket, a titkosszolgálatokat”.
A kormánypárti Magyar Nemzet cikkeiben rendre előkerül Soros György neve is, akinek szervezete támogatja Pegasus-ügy magyar szálát felgöngyölítő Direkt36-ot, és az oknyomozásban szintén részt vevő Amnesty Internationalt is. A Magyar Nemzet azt is írja, hogy „az ügyben érintett egyes újságírókról pedig már évek óta feltételezik, hogy kapcsolatban állnak az amerikai titkosszolgálatokkal”. A lap ezt azzal próbálja meg alátámasztani, hogy az újságírók jártak az Egyesült Államokban, valamint háttérbeszélgetéseket folytattak „érzékeny politikai témákról, bizalmas iratokat szereztek meg kormányközeli üzletekről, és igyekeztek az összegyűjtött és ellenőrzött információkból cikkeket írni” – azaz végezték újságírói munkájukat. Arra, hogy Soros Györgynek milyen érdeke fűződhet India, Mexikó vagy éppen Togo belügyeibe beavatkozni (hiszen ezekben az országokban is használták a Pegasust), már nem térnek ki a cikkek
Egy humorosnak szánt publicisztikában egy kutya kineveti azokat a buta embereket, „akik beveszik a Direkt36 firkálmányát”, hiszen hogy lehet egy szupertitkos egy kémszoftver, amiről az egész világ tud.
Eddig a legmesszebb alighanem Bayer Zsolt ment, aki szerint Magyarország támadás alatt van az „LMBT-lobbi” feltartóztatása és a migránspolitikája miatt. A publicista szerint ennek a támadásnak a része, hogy nyilvánosságra került az „állítólagos lehallgatási lista”. Bayer szerint a Pegasus-üggyel Soros és a CIA már a 2022-es magyar országgyűlési választásokra készül, és ezért az október 23-ra ígért Békemenet az Egyesült Államok nagykövetségétől fog indulni.
