Miközben a kínai állam fokozza a tibeti vallásosság és nyelv elnyomását, Hszi Csin-ping elnök a tartomány fővárosába látogatott, elmondása szerint a tibeti kulturális örökség védelme miatt. Tibeti aktivisták szerint a látogatást övező titkolózás arra utal, hogy Peking még mindig nem érzi erősnek a legitimációját a Tibetben.
A kínai állami média pénteken mutatott be felvételeket Hszi Csin-ping elnök Lhászában, Tibet fővárosában és más tibeti helyszíneken tett látogatásáról. A híradásokból nem derült ki, hogy a felvételek bemutatásakor már visszatért-e Pekingbe, hiszen a tibeti út Hszi hivatalos programjában sem szerepelt.
Erősödő asszimiláció
A Xinhua hírügynökség szerint a látogatás célja az volt, hogy Hszi „informálódjon az etnikai és vallási ügyekkel kapcsolatos munkáról, az ősi város műemlékvédelméről és a tibeti kulturális örökség védelméről”.
Ezeknek a céloknak több szempontból is ellentmond Peking tényleges Tibet-politikája: az elmúlt években Peking felerősítette a tibeti nép asszimilációjával kapcsolatos törekvéseket, erősebb állami kontroll alá vonták a buddhista kolostorokat, és a kínai nyelvű oktatást erősítették a tibeti nyelv rovására. Ennek a politikának a kritikusai súlyos börtönbüntetésre számíthatnak, különösen akkor, ha kapcsolatot tartanak az indiai emigrációban élő dalai lámával.
A tizennegyedik dalai láma, Tendzin Gyaco 1959-ben alapított emigráns kormányt, miután egy sikertelen felkelést követően menekülésre kényszerült a kínai megszállás alá került Tibetből. Peking az indiai Dharamszala városában székelő kormányt nem ismeri el, amelynek célja szerintük Tibet elszakítása Kínától.
Turizmus és katonai stratégia
A Kínai Kommunista Párt az elmúlt években ellentmondásos módon viszonyult Tibethez: miközben minden erővel igyekszik a beolvasztani a területet, nem megkerülhető Tibet jelentősége a turizmus szempontjából. Az elmúlt években rendkívüli ütemben nőtt a Tibetbe érkező belföldi turisták száma, akiknek a kiszolgálására új repülőterek, vasútvonalak és autópályák is épültek.
Tibet turisztikai vonzerejét a tartomány természeti, építészeti, vallási és kulturális öröksége adja. Hszi Csin-ping mostani látogatása is főként erre reflektált: Lhászában megtekintette például a Drepung kolostort és a Potala palotát, a dalai láma egykori székhelyét. Járt emellett a Nyingcsi város melletti természetvédelmi területen – ez a térség egy itt tervezett vitatott beruházás, a Jarlung Cangpo folyón épülő gát miatt került be a közelmúltban a hírekbe. A kínai elnök emellett járt több, a turizmus szempontjából fontos infrastrukturális fejlesztés helyszínén, például az első tibeti elektromos vasútnál.
A turizmus mellett Tibet a Kína és India közötti határvita miatt is stratégiai jelentőségű. A csaknem 3500 kilométeres, nagyrészt a Himalája hegyeiben húzódó határon tavaly halálos áldozatai is voltak a kínai és indiai katonák közötti összetűzéseknek.
Indiai támogatás a dalai lámának
A kínai–indiai viszonyt tovább feszítette, amikor Narendra Modi indiai elnök a Twitteren köszöntötte 86. születésnapján a dalai lámát, és elmondása szerint telefonon is beszélt vele – ez az első alkalom, hogy Modi miniszterelnökként elismerte, beszélt a tibeti emigráns vezetővel.
A washingtoni székhelyű Campaign for Tibet aktivistacsoport szerint Hszi látogatása „jól mutatja, hogy Tibet továbbra is rendkívül jelentős a kínai politika szempontjából”. Az viszont, hogy a látogatást nem jelentették előre a médiában, arra utal, hogy Peking továbbra sem érzi erősnek a legitimációját a tibeti emberek körében.
