Az állami reklámpénzeket a kormánypárti sajtó kapja, a pártmédia migránsozik és kevéssé törődik a tényekkel, a kormány még a közmédiára is rátenné a kezét. A szlovén média egyre inkább „orbanizálódik”, a magyar miniszterelnöktől nem függetlenül.
Szlovénia július 1-jén vette át az Európai Unió soros elnökségét. Erre időzítve jelent meg egy átfogó jelentés, amely a szlovén sajtószabadság helyzetét vizsgálja. A Media Freedom Rapid Response (MFRR) több másik helyi és nemzetközi szakmai szervezettel együtt végzett kutatása arra jutott, hogy 2020 márciusa óta, amikor Janez Janša, a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) elnöke ismét miniszterelnök lett, rohamosan romlik a sajtószabadság helyzete. Az Európai Bizottság múlt héten publikált jogállamisági jelentése pedig úgy fogalmaz, hogy a „szlovén média politikától való függetlensége különösen nagy veszélyben van”. A jelentéseket olvasva ismerős helyzet tárul elénk. A szlovén miniszterelnök nem csak a módszereit veszi a magyar kormánytól, a kormánypárt médiáját Fidesz-közeli tulajdonosok is pénzelik.
A közmédia átalakítására tett kísérletek
Arról, hogy a szlovén kormány támadást indított a Szlovén Hírügynökség (STA) ellen, a Szabad Európa is beszámolt, Janša a legkomolyabb támadásokat ugyanis a közmédia ellen indította.
Miután a miniszterelnök többször is kritizálta az STA-nál folyó munkát, többek között „nemzeti szégyennek” nevezve az intézményt, a Szlovén Kormány Kommunikációs Hivatala (UKOM) tavaly októberben felfüggesztette az STA támogatását. Arra hivatkoztak, hogy az STA nem küldte meg számukra a kért gazdálkodási adatokat. A hírügynökség vezetői szerint azonban ők minden szerződéses kötelezettségüket betartották, a finanszírozás felfüggesztése pedig politikai indíttatású. Az STA 2020 decembere óta állami támogatás nélkül működik, ami komolyan veszélyezteti az ügynökségnél folyó munkát, mert így a hírügynökség bevételeinek fele hiányzik, írja a jelentés. Pedig az STA-nak juttatandó állami támogatásról több törvény is rendelkezik.
A kormány még a médiatörvényt is módosítani akarta annak érdekében, hogy a kormánynak beleszólása lehessen az STA vezetőinek kiválasztásába, de ez a javaslat végül elbukott.
Abszurd módon épp Janša miatt nem lehet könnyen belenyúlni az STA irányításába, magyarázta a Szabad Európának Borut Mekina, a Mladina című szlovén hetilap újságírója. „Amikor 2004-ben először miniszterelnök lett, egy nap alatt lecserélte a hírügynökség teljes vezetését. Ezek után hozott a parlament egy különleges törvényt, amely megakadályozza, hogy a kormány meg tudja változtatni az STA vezetését. Ilyen szabályozásokkal kell megvédeni az intézmények függetlenségét.”
2021 márciusában a szlovén belügyminisztérium nyomozást indított az STA-nál elkövetett esetleges bűncselekmények kivizsgálására. Történtek kihallgatások hirdetési szerződések miatt, és munkaügyi vizsgálatot is tartottak az STA-nál. Eddig semmilyen szabálytalanságra utaló bizonyíték nem került elő.
Az Európai Unió kiemelten kezeli az STA helyzetét. A jogállamisági jelentés is problémásnak tartja a közmédia irányításának átvételére tett lépéseket, valamint az STA hírügynökségre nehezedő politikai nyomást és a finanszírozás felfüggesztését. A jelentés külön kiemeli, hogy a szlovén kormány szembemegy az Európai Bizottság felszólításával, amikor nem folyósítja az STA-nak a törvény szerint járó támogatást. Amikor az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen idén Ljubljanában járt, a Janšával való megbeszélés után titokban újságírókkal is találkozott, állítólag azért, mert nem hitt a miniszterelnök beszámolójának.
„Ahogy Magyarországon, úgy Szlovéniában is egy kézbe került számos helyi média. Egy ember működtet harminc SDS-közeli helyi hírportált. Ezek pedig nem fizetnek az STA-nak a hírekért. A kormány ingyenessé akarja tenni a hírügynökség anyagait, hogy könnyebb helyzetbe hozzák a kisebb, kormánypárti lapokat” – mondta Borut Mekina.
A köztévé és -rádió
Egyre nagyobb nyomás alatt van a szlovén köztévé és -rádió, a Radiotelevizija Slovenija (RTV SLO) is. Janša többek között arról beszélt, hogy az RTV célja kormányának megbuktatása. Egy kormánypárti lap pedig azt írta, hogy könnyen lehet, hogy Erika Žnidaršičot, az RTV egyik újságíróját valaki bordán fogja szúrni. Az RTV más újságírói is kaptak fenyegetéseket, az egyik stábot pedig meg is támadták egy tudósítás alkalmával, idézi fel az MFRR jelentése.
Az RTV finanszírozása annyiban független az államtól, hogy mindenki, akinek van tévéje vagy rádiója, köteles díjat fizetni, amiből fenntartják a köztévét. Janša rendszeresen hazugnak nevezi az RTV tudósításait, és többször is felszólította követőit, hogy ne fizessék be a díjat. Tavaly nyáron a kormány megpróbálta átalakítani az RTV finanszírozását, de a kormánykoalíción belüli ellenállás miatt nem sikerült megváltoztatni a jelenlegi szabályozást. A magyar példát követve Szlovéniában is azzal próbálkozott a kormány, hogy egy cégbe összevonja a hírügynökséget és a közszolgálati tévét és rádiót, de ez nem sikerült.
A kormány arra is tett lépéseket, hogy politikai befolyást szerezzen az RTV-t felügyelő, amúgy független testület felett. Az RTV-nél már érvényesül a politikai nyomás, és elkezdődtek a személycserék a vezetőségben, aminek lehet is hatása, mert a köztévé csatornái a második legnézettebbek az országban.
Egyre erősödő magyar szál
Az SDS pártsajtójának legnagyobb befektetőit 2017 óta Orbán Viktor köreiben kell keresni. Habony Árpád és üzletfelei eleinte még rejtetten vásárolták be magukat a jobboldali párt médiacégeibe, a Nova24 hírtelevízióba és a Demokracija hetilapba. A hetilap kiadójának adásvételekor maga Janez Janša járt közben annak érdekében, hogy a magyar Ripost kiadójához kerüljön, hiszen ezeket a médiacégeket az SDS alapította, és továbbra is résztulajdonos maradt. Ma már nem titok, kik finanszírozzák a szlovén kormánypárt médiáját, amely az MFRR szerint „teljesen nélkülözi az objektivitást és a szakmaiságot, sokak pedig az SDS propagandacsatornájaként jellemzik (…) Sok rasszista, homofób véleménycikket közölnek, és személyeskedve rágalmaznak újságírókat és ellenzéki politikusokat.” Az Orbán-közeli üzletemberek birtokolta sajtó annyira szélsőséges tartalmakat közöl, hogy civilek kampányt indítottak: felelős cég ne hirdessen náluk. De Habonyék médiái a 2018-as kampányban közvetlenül is támogatták az SDS-t. A Nova 24 és a Demokracija fizetett Facebook- és Instagram-hirdetésekben osztotta meg Janša pártjának kampányanyagait.
Noha e médiák elérése alacsony, a miniszterelnök exkluzív interjúkkal, saját Twitterét is bevetve igyekszik növelni láthatóságukat.
Az állami tulajdonú Telekom Slovenije tavaly eladásra hirdette meg másik médiacégét, a TS Mediát. Ez a cég több másik mellett az egyik legnépszerűbb híroldal, a Siol.net tulajdonosa, ezen túl foglalkozik marketinggel és vannak óriásplakátjai is. Az eladási folyamatot azonban idén májusban váratlanul megszakította a Telekom Slovenije. Az MFRR és a szakmai körökben elterjedt hírek szerint azért, mert a magyar TV2-csoport is bejelentkezett a cégre, ám egy másik érdeklődő magasabb árat ajánlott. Az állami tulajdonú Telekom pedig nem akarta másnak eladni a TS Mediát, így inkább lefújták a tendert. A Telekom, amelynek vezetője korábban az SDS polgármesterjelöltje volt, tagadja, hogy politikai nyomásra állították volna le az eladást. Ugyanakkor a tender körülményei „további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az SDS arra törekszik, hogy az állami vagyon budapesti politikai szövetségeseinek való eladásával bővítse saját médiaportfólióját, és ezzel is a Fidesz médiamodelljét kövesse” – áll az MFRR jelentésében.
A Telekom Slovenije adta el amúgy a Planet TV-t a Fidesz holdudvarába tartozó magyar TV2-csoportnak. A csatorna azóta egyértelműen Janša támogatója lett. Míg a többi magyar tulajdonú média nem ér el sok embert, addig a Planet TV a maga négy-öt százalékos nézettségi arányával a harmadik legnagyobb az országban.
Janša maga gyalázza az őt kritizálókat
Maga a miniszterelnök, Janez Janša jár élen a kormányával szemben kritikus újságírók becsmérlésében, írja a jelentés. Janša főleg a Twittert használja azon – semmiféle bizonyítékkal alá nem támasztott – nézeteinek terjesztésére, hogy az őt és kormányát érő kritikák valójában a korábbi kommunisták által terjesztett álhírek, és hogy a baloldalinak címkézett sajtótermékek célja a kormánybuktatás. A miniszterelnök nemcsak egyes szlovén lapok (például a liberális Mladina vagy Delo) újságíróit nevezi hazugnak, de az olyan nagy nyugati lapok munkatársait is, mint a Der Spiegel, a Der Standard, a Politico, a New York Times vagy a német közszolgálati ARD és DW. A kormányzati politikusok rendre megvédik Janša ilyen irányú nyilatkozatait, mondván, a miniszterelnök csak él a szólásszabadsággal. Az MFRR jelentése szerint az újságírók lejáratását célzó retorika is hozzájárul ahhoz, hogy megnőtt az öncenzúra és hogy az újságírók egyre több fenyegető és zaklató üzenetet kapnak. Azt az uniós jogállamisági jelentés is megemlíti, hogy egyre gyakoribbak az újságírókat érő online zaklatások, míg az újságírókat érő fizikai támadások ritkák, de nem példa nélküliek.
Borut Mekina szerint Janša tweetjeinek célja, hogy elterelje a figyelmet a kormánynak kellemetlen témákról és hogy átalakítsa a közbeszéd normáit. „Mindig fontos, hogy milyen hangnemet használnak a politikusok, normálisan érvelnek vagy radikálisan fogalmaznak. Janša stílusának következménye, hogy a neonácik felbátorodtak az utóbbi időben, nyilvános gyűléseket tartanak, és megzavarják a kormányellenes tüntetéseket.”
A nyomásgyakorlás egyéb eszközei
A szlovén kormány nem csupán retorikájával gyakorol nyomást a kritikus médiára.
Az állami hirdetések aránytalan elköltése Szlovéniában is kulcskérdés. Az uniós jogállamisági jelentés szerint az állami reklámpénzeket teljesen átláthatatlanul költik el a kormányzati és állami szervezetek, illetve az állami tulajdonú cégek. Az MFRR pedig azt emeli ki, hogy a kormányváltás óta a védelmi minisztérium és az állami Telekom Slovenija jelentős pénzeket költ el az amúgy alacsony elérésű Nova24-nél és más, SDS-hez köthető médiumoknál. Botrány lett abból is, hogy a Telekom Slovenija átrendezte a csatornakiosztást, és az első tízből kivett két nézett, de kritikus csatornát, hogy helyükre a Nova24 két adóját tegye be.
A koronavírus-járvány alatt számos szerkesztőség panaszkodott arra az MFRR-nek, hogy fontos információkat zártak el előlük. E kritikák jelentős része az UKOM-ot érte, mondván, a kritikus kiadványokkal diszkriminatívan bánt, és korlátozta az egészségügyi hivatalnokok nyilvános megszólalásait. A nem kormánypárti újságírók arra is panaszkodnak, hogy a kormánypárti politikusok nem válaszolnak az interjúkéréseikre, míg a kormánypárti médiának szívesen állnak a rendelkezésére. Az UKOM tagadja, hogy részrehajlóan kezelné az újságírói kérdéseket.
Az uniós jogállamisági jelentés azt emeli ki, hogy különösen nehéz információhoz jutni. Szlovéniában minden kormányzati szerv köteles hét napon belül érdemben válaszolni a feltett kérdésekre. Ha nem érkezik válasz, az információs biztoshoz lehet fordulni. A jogállamisági jelentés szerint a biztos rendre az újságírók pártjára áll, amikor egy állami szerv megtagadja a közérdekű adatok kiadását. Olyan sok ilyen jellegű beadványt kap, hogy az jelentősen megnöveli az elbírálások idejét.
Annak ellenére hogy a bíróságoknak a törvény szerint előre kellene sorolniuk a közérdekű adatokkal kapcsolatos pereket, ezt nem teszik meg, így még tovább húzódhat egy-egy eljárás, írja a jelentés. „Mivel nem válaszolnak a kérdéseinkre, egyre többször csak közérdekű adatigényléssel tudunk adatokhoz jutni. Az információ persze így is kiderül, csak többet kell rá várni. Ugyanakkor egyre több hivatalnok mérges a kormányra, így egyre szívesebben beszélnek újságírókkal” – jellemezte a helyzetet Borut Mekina.
Mindkét jelentés szerint egyre gyakoribbak az újságírók munkáját hátráltató perek. Az MFRR meg is említi, hogy a Mladina hetilap újságíróit forrásaik felfedésére szólította fel a rendőrség egy cikk kapcsán, Janša egyik nemhivatalos tanácsadója pedig egymaga 39 pert indított a Necenzurirano oknyomozó újságírói ellen.
A szlovén kormány érdemben nem reagált a jogállamisági jelentésre. Janša szerint az EU kettős mércét alkalmaz, amikor a jogállamisági feltételeket vizsgálja a nyugati és a keleti tagállamokban. Amikor pedig a szlovén uniós biztos, Janez Lenarčič arról beszélt, hogy az országban problémák vannak a jogállamisággal, a miniszterelnök azt mondta, Lenarčič hazudik és a saját országa ellen dolgozik.
A Pop TV tanulságos esete
Érdemes kitérni Szlovénia legnézettebb kereskedelmi tévéje, a Pop TV esetére. Janša régóta szeretett volna befolyást szerezni a csatornában. Amikor Petr Kellner cseh üzletember megvásárolta, a miniszterelnök személyesen leült tárgyalni vele a csatorna jövőjéről. (Kellner tavaszi halála után a Pop TV a cseh üzletember érdekeltségeit összefogó holdingnál maradt). „A tulajdonosnak vannak érdekeltségei Szlovéniában, így lehet rájuk nyomást gyakorolni. Ennek már látszik is az eredménye. A szerkesztőknek a politikai anyagokat ki kell küldeniük Prágába jóváhagyásra. Igen erős az öncenzúra, oknyomozó anyagaik már nincsenek, inkább csak társadalmi kérdésekkel foglalkoznak a híradásaikban” – mondta Borut Mekina a Szabad Európának.
„Mi még nem tartunk ott”
Az MFRR jelentése szerint a sajtószabadság komoly veszélyben van Szlovéniában, és az ország az elmúlt évben „közelebb került ahhoz az illiberális demokráciamodellhez, amelynek Orbán Viktor a mestere”. „Mi még messze nem tartunk ott, mint Magyarország. A kormány befolyása alatt álló sajtó nem túl jelentős, és az SDS-nek nincs komoly befolyása sem a közmédiára, sem a nagy kereskedelmi médiákra. De a tendenciák egyértelműek, ezért vannak sokan megijedve” – értékelte a helyzetet Mekina. (A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-listáján Szlovénia – négy helyet rontva – idén a 36. helyre került, Magyarország a 92. helyen áll.) „Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ellenzék erős Szlovéniában, és Janša koalíciós kormányt vezet. A miniszterelnök pedig egyre népszerűtlenebb, nincs valódi társadalmi támogatottsága.”
