„Több mint ezerszeres vírusmennyiség sokszorozódhat fel a légutakban, és a lappangási idő is csökken a vírus eredeti, a járvány elején ismert változatához képest" – írja a negyedik járványhullámot elindító variánsról Kemenesi Gábor. A virológus összefoglalta, amit a deltáról tudni lehet.
Egyre többet emlegetik a magyar egészségügyi döntéshozók is a delta-variánst, amelyet az utolsó hivatalos tájékoztatás szerint eddig 58 esetben azonosítottak a magyar mintákban. Legutóbb Müller Cecília országos tiszti főorvos beszélt arról, hogy a delta-variáns veszi át a vezető szerepet, ez okozza majd a megbetegedések 80-90 százalékát Magyarországon.
Az esetszámok az elmúlt hetekben 20 százalékkal emelkedtek, és ez az emelkedő tendencia a legfrissebb szennyvízadatokban is megmutatkozik: Budapesten, Pécsett, Miskolcon, Szekszárdon és Salgótarjánban is nőtt a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a vízmintákban.
Jobb terjedési képességű, jobban fertőző, kockázatosabb
Azt, hogy a delta-variáns okozta betegség súlyosabb-e, vagy rosszabb kimenetellel fenyeget-e, még nem tisztázott, több adat szükséges – írja közösségi oldalán Kemenesi Gábor virológus abban a posztban, amelyben összefoglalta, mire képes a delta-variáns, mit tud erről most a tudomány.
Mint írja, egy új variáns akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor a járványügyi adatok és az adott variáns megjelenése között összefüggés sejthető, ha a variáns aránya és a megbetegedések száma egymással kapcsoltan növekszik.
Mitől fertőz jobban?
A virológus egy nemrég közölt tanulmány alapján ír arról, hogy a delta-variánssal fertőzöttek esetében több mint ezerszeres vírusmennyiség sokszorozódhat fel a légutakban, és ezzel együtt a megfertőződést követő lappangási idő is csökken az eredeti, járvány elején ismert változathoz képest.
„Tehát a fertőzés pillanatától számítva hamarabb és több vírust ürítenek a fertőzöttek."
Mindez egyebek között a vírus olyan tulajdonságainak a következménye, mint
- a nagyobb számban sokszorozódás (többet tudunk üríteni belőle),
- jobb receptorkötő képesség (erősebben „kapaszkodik” a sejtjeinkbe, és könnyebben be is jut),
- a lappangási idő megváltozása és ezeken keresztül a fertőzőképesség javulása.
Kemenesi Gábor felhívja a figyelmet arra, hogy a fertőzés pillanatától számítva hamarabb és több vírust ürítenek a fertőzöttek. Ez „messzebbre juttathatja” a fertőzési láncolatokat, kedvez a szuperterjesztési eseményeknek, és a sokat emlegetett nyájimmunitási küszöböt is emeli.
A Szabad Európa naponta beszámol a legfrissebb, hivatalosan közzétett járványügyi adatokról, köztük az oltottsági számokról is. Ezek azt mutatják, hogy rendkívül lelassult, napi 4-5 ezerre csökkent az oltás üteme, különösen az 5 millió legalább egyszer beoltott elérése és az akkor bevezetett újabb könnyítések után (például a maszkhasználat) esett vissza az oltások üteme.
Az átoltottság növelése a kormány szerint is fontos a delta-variáns és a járvány negyedik hulláma miatt, amelyet Magyarország sem kerülhet el. Ezzel indokolták a döntéshozók, hogy augusztustól lehetővé teszik a harmadik oltást azoknak, akik ezt kérik.
A maszk fontosabb, mint valaha
Kemenesi Gábor elsősorban az oltást javasolja, mert mint írja, ez rendkívüli mértékben növeli az esélyeket, magas védelmet nyújt a súlyos megbetegedés kialakulása ellen. Hangsúlyozza, hogy fontos mind a két dózis,
„egy dózissal csak fele olyan hatékony a vakcina".
A virológus szerint a maszk helyes és megfelelő használata a jobban terjedő variánsok ellen fontosabb, mint valaha, ezért szerinte érdemes feleleveníteni, hogyan kell helyesen, hatékonyan használni a maszkot, mert annak a következő hullám során fontos szerep jut majd a védettség nélküliek megvédése és a járvány féken tartása miatt.
