Diplomáciai konfliktushoz vezetett a Norvég Alap körüli vita: először a magyar kormány határozatban rögzítette, hogy Norvégia tartozik a magyaroknak az elmaradt 77 milliárd forinttal, majd a norvég külügy jelezte, a támogatás nem jár automatikusan.
Norvégia, bár nem az EU tagja, a hatályos társulási szerződés alapján szintén támogatja az európai integrációt és a gazdaságilag kevésbé fejlett államok integrációját. Ennek az eszköze a hétéves ciklusokban folyósított Norvég Alap, amelyből Magyarország is részesült, legalábbis eddig.
Az alappal kapcsolatos vita még 2014-ben indult el, tárgya a civil szervezeteknek juttatandó támogatás volt. A norvég alap nagy részét az állam oszthatja el különböző célokra, és csak egy kis részét, mintegy 3,5 milliárd eurót irányítanak a civil szervezetekhez. Ez utóbbi elosztásáért viszont nem a magyar kormány, hanem a norvégok által kiválasztott civil szervezet felelős.
A Norvég Alap korábban az Ökotárs Alapítványt bízta meg a pénz elosztásával, 2014-ben az akkor Lázár János vezette Miniszterelnökség egyoldalúan az állami tulajdonú Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át a támogatás lebonyolítását. Erre a kormánynak nem volt joga, ezért válaszul az alap működtetői a teljes összeget befagyasztották.
Minden más országgal sikerült megegyezni
A vita nagyjából itt holtpontra is jutott, és mivel idén lejárt a hétéves ciklus, júliusban a norvég külügyminisztérium közleményben jelezte, hogy Magyarország végleg elesett a teljes 77 milliárdos forrástól, vagyis a civil támogatás mellett az alap nagy részét kitevő kormányzati kezelésű összegtől is. Magyarország ezzel az egyedüli az EU-ban - Norvégiának eddig minden esetben, mindegyik országgal sikerült megegyeznie a civil pénzek elosztásáról is.
A közleményben Eriksen Søreide norvég külügyminisztert idézték:
„Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában”.
A külügyminiszter hozzátette azt is, hogy az egyezség amiatt nem születhetett meg, mert „Magyarország nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást”.
Jogi lépést tervez a kormány, de nem tudni, hol
A magyar kormány ragaszkodik azonban ahhoz az állásponthoz, hogy a támogatás összege továbbra is jár Magyarországnak. A Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben azt írta, „nem fogadják el Norvégia diktátumát”, és jogi lépéseket terveznek a 77 milliárdos alap elbukása miatt.
A kormány azt írta, a konfliktus azért alakult ki, mert a „Soros György által támogatott Ökotárson kívül” bármelyik más pályázó elfogadható lett volna nekik, Norvégia viszont ragaszkodott a „Soros-szervezethez”. A közleményből nem derül ki, milyen fórumon és milyen jogi lépéseket tennének. A 24.hu írása szerint a jogi helyzet teljesen bizonytalan, még az sem világos, az Európai Bíróságnak van-e illetékessége az ügyben, ha a kormány hozzájuk fordul.
Ezt augusztus 6-án Magyar Közlönyben is megerősítették. Az ott megjelent kormányhatározatban azt írták, hogy a Norvég Királyság – bár élvezi az Európai Unió közös piacának előnyeit – megszegi az Európai Gazdasági Térségről megállapodásban vállalt kötelezettségeit azzal, hogy nem fizette ki a 2014–2021-es támogatást. Norvégia így „tartozik Magyarországnak”, ezért Orbán Viktor miniszterelnök felkérte az igazságügyi minisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, az innovációs és technológiáért felelős minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, beleértve Magyarország és Norvégia gazdasági kapcsolatainak felülvizsgálatát.
A Népszava augusztus 7-i információja szerint nem sokkal később a norvég külügy diplomáciai csatornákon keresztül válaszolt a magyar kormánynak. Elmondásuk szerint a Norvég alap pénze nem jár automatikusan Magyarországnak, mert az „önkéntes hozzájárulás az európai kohézió erősítéséhez”.
