Győzelmet hirdettek a tálibok Afganisztánban, miután átvették az ellenőrzést a főváros felett is. Eközben a nemzetközi közösség az országból menekülők biztonságának garantálására szólította fel az iszlamista lázadókat.
Számos ország nagy erőkkel menekíti ki az állampolgárait, több pedig bejelentette nagykövetsége teljes bezárását. Közös közleményt adott ki több mint hatvan kormány, ebben az Afganisztánból távozni kívánók dolgának megkönnyítését, biztonságuk garantálását sürgették az egyre romló helyzetben. „A hatalmi pozícióban lévők Afganisztán-szerte felelősséggel – és elszámoltathatósággal – tartoznak az emberi élet és a magántulajdon védelméért, illetve a biztonság és a polgári rend azonnali helyreállításáért.”
A washingtoni külügyminisztérium honlapján közzétett nyilatkozatban kiemelték, hogy nyitva kell tartani a repülőtereket, az utakat és a határátkelőket, meg kell őrizni a nyugalmat. „Az afgán emberek megérdemlik, hogy biztonságban és méltóságban éljenek. Mi, a nemzetközi közösségben készen állunk támogatni őket” – hangsúlyozták.
Csaknem húsz évvel az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozás kezdete után a radikális felkelők vasárnap győzelmet hirdettek, miután elfoglalták Kabult, a kormány összeomlott, Asraf Gáni elnök pedig elhagyta az országot.
Gáni állítása szerint menekülésével a további vérontást szerette volna megakadályozni. Afgán kormányzati források arról tájékoztattak, hogy az elnök a tádzsik fővárosba repült, a dusanbei külügyminisztérium ugyanakkor azt közölte, hogy gépe nem lépett be az ország légterébe, és nem is szállt le ott. Más hírek szerint Üzbegisztánban van.
Gőzerővel zajló evakuálás
Az amerikai hadsereg átvette az ellenőrzést a főváros nemzetközi repülőtere felett, így biztosítva az elvonulást. A hatmilliós Kabul esett el utolsóként a főbb afgán városok közül a külföldi erők kivonásának utolsó szakaszával párhuzamosan zajló villámgyors tálib offenzíva során. A harc nélkül benyomuló tálibok vasárnap estére elfoglalták az elnöki palotát, illetve az elhagyott rendőrőrsöket, miközben sokan menekülni próbáltak. Egyes hétfői helyszíni tudósítások szerint ugyanakkor sok üzlet már újra kinyitott Kabulban, az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba, de sokan rettegnek a kiszámíthatatlan jövőtől.
António Guterres ENSZ-főtitkár önmérsékletre szólította fel a tálibokat, valamint az összes érintett felet az emberéletek megóvása és a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatásának garantálása érdekében. A világszervezet ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy a humanitárius közösségnek „a rendkívül összetett biztonsági környezetben is” folytatnia kell a tevékenységét, arra ugyanis égető szükség van Afganisztánban.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) arról számolt be legutóbbi jelentésében, hogy nagyjából 18,4 millióan szorulnak támogatásra az országban, pedig ez még azelőtt volt, hogy idén több mint 550 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására a fegyveres konfliktus miatt.
Mohammad Naim, az iszlamista lázadók szóvivője bejelentette, hogy „véget ért a háború”, és elmondta, hogy békés kapcsolatokra törekszenek a nemzetközi közösséggel. „Arra kérünk minden országot és entitást, hogy tárgyalás útján próbáljunk rendezni bármiféle felmerülő ügyet” – közölte, hozzátéve, hogy nincsenek veszélyben a diplomáciai képviseletek.
A szervezet dohai politikai irodájának szóvivője, Szuhail Sahín pedig leszögezte, hogy tárgyalásokat kezdenek a következő napokban egy „nyitott, inkluzív iszlám kormány” megalakításáról. Sajtójelentések szerint már folynak az egyeztetések a békés hatalomátadásról, azt azonban nem tudni, hogy erre mikor kerülhet sor, illetve azt sem, hogy egyáltalán ki tárgyal kivel.
Elsietett kivonulás?
A nyugati országok a fejleményekre tekintettel felgyorsították az állampolgáraik és a háború alatt nekik dolgozó egyes helyiek evakuálását. Az amerikai külügyminisztérium megerősítette, hogy teljesen kiürítették a nagykövetségét, a képviselet munkatársait a repülőtérre szállították, ahol felfüggesztették az összes kereskedelmi járatot.
A tálibok megtorlásától tartva afgánok ezrei menekültek a légikikötő területére, nagy a káosz, többen életüket vesztették, miközben megpróbáltak erőszakkal feljutni egy repülőgépre, az amerikai katonáknak figyelmeztető lövéseket kellett leadniuk.
Az Egyesült Államok hadserege átvette a légi forgalom irányítását, és a következő két nap során csaknem hatezerre növelik az amerikai katonák létszámát a kimenekítési művelet biztosításának céljából. Franciaország és Németország is katonai szállítórepülőket küldött Kabulba, Nagy-Britannia pedig mintegy hatszáz katonát.
Ben Wallace brit védelmi miniszter arról számolt be, hogy megtesznek minden tőlük telhetőt az érintettek evakuálása érdekében, a céljuk napi ezer-ezerötszáz ember elszállítása. Újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, még közel sincs itt az ideje arról dönteni, hogy elismerjék-e a tálibokat Afganisztán kormányának. „A puding próbáját nyilvánvalóan a tetteik fogják jelenteni, nem a retorikájuk” – fogalmazott.
Joe Biden egyelőre nem nyilatkozott, a Fehér Ház azonban közölte, hogy nemzetbiztonsági tanácsadói folyamatosan tájékoztatják őt a legfrissebb fejleményekről. Az amerikai elnök korábban többször is valószínűtlennek nevezte a tálib hatalomátvételt, és szombaton is védelmébe vette döntését a teljes kivonulásról, mondván, számára „elfogadhatatlan az amerikai erők végtelenségig tartó jelenléte egy másik ország polgárháborús konfliktusának közepén”.
Bident az utóbbi napokban egyre élesebb bírálatok érik a republikánusok részéről, Michael McCaul texasi képviselő például kijelentette, hogy a tálib győzelem nyomán újra megnő az Egyesült Államok fenyegetettsége. „Visszatérünk a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat megelőző állapothoz. Ez a terrorizmus táptalaja” – mutatott rá.