Lázadoznak a hazai filmes szakemberek, miután a januártól érvényes adójogszabályok szerint katásként nem számlázhatnak egy évben hárommillió forintnál többet egy produkciónak. A két legnagyobb hazai filmgyártó ezért nem is fogad be katás számlákat. Egyre népszerűbbek a stábtagok között a számlagyárnak tűnő cégek szolgáltatásai.
„A filmes munkatársak többsége számára a kisadózás (kata) nem választható szerződtetési-számlázási módozat 2021-től” – még 2020 novemberében íródott az a levél, amelyet most is minden magyar stábtag megkap, mielőtt a Mid Atlantic Films (MAF) leszerződne vele. Ez a cég a legnagyobb hal a hazai filmes piacon.
Kevesebb lett a fizetés
A Magyarországra érkező külföldi, leginkább amerikai produkciók szinte kivétel nélkül a MAF-fal szerződnek le a gyártásra (Dűne, Die Hard 5). A hazai filmes szakemberek és stábtagok a Mid Atlantic Filmnek dolgoznak be. Nem mindegy tehát, hogy a MAF milyen feltételekkel alkalmazza a magyar stábtagokat, mert ez az egész magyar filmiparra kihat.
„Csak néhány napra ugrottam be egy MAF-produkcióba, de így sem fogadták be a katás számlát. Pedig sem előtte, sem utána nem dolgoztam nekik, vagyis nem léptem túl a kisadózók számára meghatározott összegplafont” – mondta egy neve elhallgatását kérő hangmérnök.
A filmes szakember emiatt kevesebbet pénzt kapott kézhez, hiszen más megoldást kellett választania a számlázáshoz, ami így drágább is lett: több adót kellett fizetnie.
„Elkezdtek cégeket közbeiktatni, amelyek megkeresnek, hogy tudnak számlázni, de cserébe – összegtől függően – 8–20 százalékot kérnek” – mondta a hangmérnök. Kénytelen volt belemenni ebbe, mert nem akart céget alapítani, hiszen nem mindig van munkája, amelyből kifizethetné a vállalkozás állandó költségeit és a saját járulékait.
Nem mindig van munka
„A magyar bérekhez képest egyáltalán nem keresünk rosszul, de három-négy éve nem emelkedett a gázsink, miközben nagyot drágult az élet. A katázás megszüntetésével a munkatársaim bére most már csökken, hiszen sokkal többet kell adózniuk” – mondta egy operatőr.
Ő már befutott, cége van, hiszen nemcsak magát, hanem a több tízmillió forintot érő eszközeit is bérbe adja a filmes produkcióknak. „Egy kis túlzással azt mondhatom, hogy a parkettás is többet keres nálam, pedig én olyan A kategóriás amerikai színészekkel dolgoztam együtt, mint Colin Farrell” – mondta az operatőr.
Ebben a munkakörben nem ritka a napi százezer forintos díjazás. Szerinte jól hangzik ez a szám, de tudni kell, hogy ha leszerződik egy produkcióval, akkor az „övék lesz”. Napi tizenkét órás munkanap hőségben és napsütésben kint a szabadban, vagy egész nap lent a hideg barlangban. Heti hat nap, nincs hétvége, és ha befut egy meló, el kell utasítania.
„Ha véget ér a produkció, lehet, hogy fél évig nem hívnak sehová dolgozni, addig is meg kell élnem valamiből. Tavaly, a koronavírus-járvány miatt nulla forintot kerestem, most novemberig van melóm” – mondta. Szerinte a filmes stábtagok napszámosok, akik ma jól keresnek, de a holnap olyan bizonytalan, mint a „kutya vacsorája”.
Gumicsizmában állni egész nap a sárban
Nemcsak a filmesek, hanem a kiszolgáló személyzet nagy része is katázik. A beauty department vezető sminkese megkeres ugyan napi hetvenezer forintot, de az alatta dolgozó fodrászok harminc-negyvenezer forintokat keresnek. „Nagyon nem mindegy, hogy ezt katásként kézhez kapják, vagy további húsz-harminc százalékokat kell kifizeti olyanoknak, akik céges számlát tudnak adni” – mondta egy, a filmiparban dolgozó szakember.
Szerinte egyre többen vannak, akik nem vállalják azt, hogy „gumicsizmában álljanak a sárban egész nap”, amikor egy fodrászüzletben is meg lehet keresni ezt az összeget.
Magyar filmesek a cannes-i vörös szőnyegen
Sokkal rosszabb helyzetben vannak a magyar gyártóknak dolgozó filmesek. A két kereskedelmi csatornán futó sorozatokat külsős cégek gyártják. A stábtagok kevesebbet keresnek, mint a külföldi produkciókban, őket még érzékenyebben érinti a katázás tiltása.
„Olyan embertől kaptam e-mailt céges számlázásra, aki korábban a produkció autóit kezelte. Nem tudom, ki húz hasznot abból, ha a bérem ötödét-tizedét leveszi, de nekem ez sok pénz” – mondta egy stábtag, aki korábban katázott, de most kénytelen egy kft.-hez csatlakozni, amely beszámláz neki.
Olyan e-mailt is továbbítottak forrásaink, amelyben azt írják, hogy a legnagyobb hazai műsorgyártó, az IKO Group sem fogad be katás számlát. Így nemcsak a legnagyobb külföldi produkcióknak gyártó MAF, hanem a legnagyobb hazai műsorgyártó, az IKO sem alkalmaz katásokat.
Nem akart adóügyekben nyilatkozni a Mid Atlantic Films ügyvezetője és társtulajdonosa, Adam Goodman, de annyit közölt a Szabad Európával, hogy cége betartja a hatályos adójogszabályokat. Kerestük az IKO-t is, de nem válaszoltak.
A katások egy része rejtett munkavállaló
Mint ismert, a kormány idén januártól szigorította a kisadózó vállalkozások tételes adóját, vagyis a katát. Egy főállású katás vállalkozó addig havi ötvenezer forintos adót és járulékot fizetett be az államkasszába, cserébe évi 12 millió forintig állíthatott ki számlát. Az e fölötti összeget már negyvenszázalékos adó sújtotta.
Az új szabályok hárommillió forintra csökkentették azt az összeget, amelyet egy cégnek nyújthat be a katás egyéni vállalkozó. (Különböző cégeknek kiállított számlák esetében maradt a 12 millió forintos értékhatár.) Ha valaki ennél többet számláz egy évben ugyanannak a cégnek, negyvenszázalékos adót kell megfizetnie a hárommillió forint feletti összegre. Van még egy csavar a dologban: a számlát befogadó vállalatnak kell állnia a pluszadót.
Nem csoda, hogy sok cég egyáltalán nem akar katásokkal bíbelődni. „A szerződés a polgári jog szabályai szerint, a felek szabad akaratából jön létre, vagyis egy vállalkozás eldöntheti, hogy kivel akar együttműködni, így azt is, hogy milyen számlázási rendben állapodnak meg” – mondta a Szabad Európának Angyal József okleveles adószakértő.
Szerinte érthető, ha egy cég nem kockáztat, mert nem akar negyvenszázalékos adót fizetni, ha egy katás partnere átlépi a hárommillió forintos sávot. Angyal szerint a munkaerőhiány miatt azonban elképzelhető, hogy a cégek kivételt fognak tenni, mert nem lesz más választásuk, ha jó szakembert akarnak.
Fűnyíróelv szerint változtatott a kormány
„Szakmailag nem értek egyet a módosítással. A rejtett munkavállalást nem lehet ezzel megszüntetni” – mondta Angyal József. A szakértő szerint igaz, hogy sokan visszaélnek a katázással, mert ez olcsóbb, mint ha rendes munkaszerződéssel alkalmaznának valakit. Úgy gondolja, hogy az évi hárommillió forintos értékhatár még mindig havi 250 ezer forintos fizetést takar, ami sok munkakörben nem számít alacsonynak.
„Ha az állam ki akarta volna szűrni a színlelt foglalkoztatást, akkor az online számlázóban rá kellett volna keresni a havi két-háromszázezer forintokat rendszeresen átutalókra, és máris kiderülne, hogy kik élnek vissza a katával” – mondta Angyal József.
Egy másik, a neve elhallgatását kérő adótanácsadó azt mondta a Szabad Európának, hogy a hárommillió forintos értékhatár bevezetése, amit egy cégnek, illetve kapcsolt vállalkozásainak lehet egy évben kiszámlázni, a fiktív számlázást erősíti, áfacsaló bukócégek és cégláncolatok kerülnek be a számlázási rendszerbe.
„A kisadózók azért választották a katát, mert havi ötvenezer forintért meg tudták váltani a járulékaikat és az adóikat. Olyan kicsi ez az adó, hogy nem érdemes csalni, a lebukás kockázata sokkal nagyobb. Nem kellett volna a kormánynak fűnyíróval nekiesnie” – mondta az adótanácsadó.
