Mit kell tudni az Iszlám Állam Horászán nevű militáns csoportról, amely magára vállalta a kabuli repülőtér előtt – a menekülésben reménykedő emberek tömegében – elkövetett gyilkos robbantásos merényletet?
Az Iszlám Állam Horászán (IS-K), az augusztus 26-án, a kabuli repülőtér előtt elkövetett öngyilkos merényletet magára vállaló szervezet az Iszlám Állam ama szárnya, amely az afgán civilek elleni legbrutálisabb támadások elkövetője.
Az ő számlájukra írnak egy 2020-as támadást, amelynek során fegyveresek támadtak egy kabuli szülészetre. Tizenhat anyát és terhes nőt, valamint két gyermeket és hét másik embert öltek meg.
Az IS-K (ISIS-K néven is ismert) csoport gyakran veszi célba a szunniták által eretneknek tartott síita hazara kisebbség tagjait.
A világ egyik leghalálosabb csoportja
Az IS-K 2015-ben alakult, és sok afgánt és pakisztánit szervezett be, különösen azok közül, akik a fundamentalista táliboktól álltak át hozzájuk.
A Horászán nevet egy történelmi régióról kapta, amely a mai Pakisztán, Irán, Afganisztán és Közép-Ázsia egyes részeit foglalja magába.
A csoport hamar hírhedtté vált kegyetlenségéről. Vélekedések szerint magához vonzotta a régió más militáns csoportjai, köztük az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (IMU) tagjait is.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2016 januárjában külföldi terrorista szervezetté minősítette. Az IS-K a megalakulásától számított három éven belül a világ négy leghalálosabb szervezete közé került a Gazdaság és Béke Intézet (Institute for Economics and Peace) globális terrorizmuslistáján.
Az IS-K-nak sikerült túlélnie az ellene irányuló, évek óta tartó amerikai katonai offenzívát, amelynek során több vezetőjét is megölhették amerikai légi csapásokban. 2017-ben az amerikai hadsereg ledobta az úgynevezett minden bombák anyját, az amerikai arzenál legnagyobb nem nukleáris robbanóeszközét egy kelet-afganisztáni barlangkomplexumra, amelyet az IS-K használt.
Hányan vannak?
Amerikai illetékesek szerint az IS-K egy időben akár háromezer tagot is számlálhatott.
Egy júniusban kiadott ENSZ-jelentés szerint a csoportnak körülbelül 1500-2200 harcosa van Afganisztán Kunar és Nangarhar tartományaiban.
Az ENSZ szerzői úgy értékelték, hogy a csoport arra kényszerült, hogy országszerte sejtekre és kisebb csoportokra ossza fel magát, amelyek autonóm módon tevékenykednek, miközben ugyanazt az ideológiát vallják.
Feltámadtak?
Amerikai illetékesek és mások nemrégiben arra figyelmeztettek, hogy a csoport pozíciói megerősítésére használhatja ki az afganisztáni bizonytalan helyzetet. A kabuli repülőtér elleni augusztus 26-i halálos támadás előtt Joe Biden amerikai elnök és nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan arra figyelmeztetett, hogy az IS-K „akut” fenyegetést jelent.
Úgy tűnt, hogy a csoport az elmúlt hónapokban visszaszorult, például területeket vesztett, de a terroristaszervezeteket nyomon követő kutatók már több mint egy éve az IS-K újjáéledésének jeleiről beszéltek.
Az ENSZ jelentésében arra figyelmeztetett, hogy 2020 júniusa óta egy Sahab al-Muhadzsír nevű ambiciózus új vezető irányítása alatt az IS-K „aktív és veszélyes”, és arra törekszik, hogy elégedetlen tálibokkal és más harcosokkal bővítse sorait.
„Júliusban tizenkilencszer annyi támadást hajtott végre, mint tavaly ugyanebben a hónapban – mondta a Szabad Európának Charlie Winter, a Radikalizálódást Tanulmányozó Nemzetközi Központ (ICSR) vezető kutatója. – Erre a romló biztonsági környezet, a vezetésben bekövetkezett változások és célpontjai bővítése miatt volt képes.”
A szakértő szerint azzal, hogy a tálibok elfoglalták Kabult, az IS-K tevékenységének új, bár gyorsan lezáruló szakasza indult meg, előrevetítve az augusztus 26-i robbantást: „Amikor Kabul a tálibok kezére került, (az IS-K) minden tevékenységét beszüntette, hogy ezt a pillanatot tervezhesse.”
Abdul Szajed, az afganisztáni és pakisztáni dzsihadista csoportok szakértője, aki a svédországi Lundban él, egy tweetben azt írta, hogy az IS-K 2020 februárja óta „új formát öltött” és veszélyesebbé vált.
„Először is bejelentette és elkezdte tervezni az új, hosszú háborút a tálibok ellen, az amerikai–tálib megállapodás fényében előre látva, hogy a tálibok az USA kivonulásával hamarosan átveszik a hatalmat Kabulban. Láttam a jeleit Nangarharban és Kunarban, mert elkezdtek embereket toborozni az új hadjárathoz” – írta Szajed a kabuli repülőtér előtt elkövetett halálos támadásokat követően.
Hozzátette: „Az IS-K 2020 májusában kinevezett emírje, dr. Sahab al-Muhadzsír szintén új városi terroristakampányt jelentett be a tálibok, az afgán kormány és »amerikai uraik« ellen.”
Az IS-K és a tálibok: fundamentalista ellenségek
Winter úgy vélte, hogy a kabuli repülőtér előtt elkövetett, több mint száz ember, köztük tizenhárom amerikai katona halálát okozó öngyilkos merénylet célja az volt, hogy megmutassák: a tálibok nem tudják biztosítani az általuk ígért biztonságot. Szerinte ezzel az Egyesült Államokat arra akarták rávenni, hogy kiterjessze afganisztáni jelenlétét.
„Stratégiai szempontból a támadások ugyanúgy a tálibok ellen irányultak, mint a megölt afgán állampolgárok és amerikai katonák ellen. Miközben a tálibok megpróbálják megszilárdítani a pozíciójukat Afganisztánban, (az IS-K) mindent megtesz, hogy aláássa azt” – mondta Winter.
Szerinte az ilyen támadások „helyi szinten az IS-K, globálisan pedig az Iszlám Állam kezére játszanak”.
„Nem arról szólnak, hogy Afganisztánt legyen a kalifátus új központja – legalábbis egyelőre nem – mondta Winter. - A jelenlét, a dac és a szándék bemutatásáról szólnak, a jövőbeli lázadáshoz dolgozzák most meg a terepet.”
A tálibok, akik jelenleg Afganisztán nagy részét ellenőrzik, miután a felgyorsított amerikai kivonulás után megszerezték az ország nagy részét, elítélték az augusztus 26-i támadást.
A Szabad Európához tartozó Azadi rádiónak adott augusztus 27-i interjújában a tálibok szóvivője, Zabiullah Mudzsahíd ugyanakkor bagatellizálta az IS-K jelentette fenyegetést.
„Az az Iszlám Állam, amely Irakban és Szíriában létezett, nem létezik Afganisztánban – mondta. – Vannak néhányan, akik átvették az (iraki és szíriai ISIS) eszméjét, vagy a követőiknek nevezik magukat – nagyon bízunk benne, hogy meg fogják érteni a valóságot, amikor meglátják, hogy Afganisztánban iszlám kormány jött létre, van a biztonság és nincsenek külföldi erők. Így nincs indok a lázadásra és a tevékenységükre.”
Kevés jel utal valódi biztonságra Afganisztánban – számos jelentés látott napvilágot bosszúból elkövetett gyilkosságokról. Az ENSZ és jogvédő csoportok háborús bűncselekmények és más atrocitások valószínűségére figyelmeztettek a tálibok néhány hónapja történt előretörése nyomán.
Joe Biden amerikai elnök megesküdött, hogy megtorolja az Iszlám Államon a reptéri merényleteket. Augusztus 26-án Biden azt mondta, hogy az amerikai parancsnokok utasítást kaptak, hogy dolgozzanak ki operatív tervet arra, hogy csapásokat mérjenek az IS-K eszközeire, vezetésére és létesítményeire.
Leon Panetta, a CIA korábbi igazgatója és az Obama-kormányzat egyik védelmi minisztere arra figyelmeztetett, hogy Biden ígérete azt sugallja, hogy „vissza kell mennünk (Afganisztánba), hogy elkapjuk az ISIS-t”.