A Momentum öt kérdésről adott be népszavazási kezdeményezést augusztusban. A Nemzeti Választási Bizottság azonban egyiknél sem engedné meg, hogy népszavazás is lehessen belőlük, mert szerintük nem elég egyértelműek.
A Momentum, pontosabban Hajnal Miklós elnökségi tag a Pegasus-botrány kirobbanása után néhány héttel, augusztus 5-én népszavazási kérdéseket adott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB-hez).
Szeptember 23-án hozott döntést a szervezet, egyiket sem engedték át, mindnél azzal a fő kifogással, hogy nem elég egyértelműek a kérdések. Szerintük összezavarodhatnak a választók, hogy miről döntenek, vagy utána a parlament, hogy mit kell csinálnia, ha valamit megszavaz a nép.
A kérdések a következők voltak:
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtést kizárólag bírói engedélyezéssel végezhessék?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzetbiztonsági titkos információgyűjtés csak célhoz kötötten és részletes törvényi feltételek fennállása esetén valósulhasson meg?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy a titkos információgyűjtés közben a gyónási titok, a védői titok és az emberi méltóság ne sérülhessen?
- Egyetért-e Ön azzal, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a kivételes esetben már megkezdett titkos információgyűjtésre vonatkozó utólagos bírói engedélyt nem kapja meg, az érintett személyt automatikusan értesíteni kelljen a jogosulatlan megfigyelés tényéről?
- Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát a „Pegazus lehallgatási botrány” kivizsgálására és kötelezze az igazságügyért felelős miniszter nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett engedélyezési tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre?
A legnagyobb vita az első kérdésnél volt, ezt 8-5 arányban utasította el végül az NVB. Itt az NVB-nek többek közt olyan kifogásai voltak, hogy jelenleg háromféle esetkörben is titkosan megfigyeltethet valakit az állam bírói engedély nélkül.
Szerintük emiatt nem egyértelmű, hogy mit jelent a „kizárólag” szó ebben a mondatban: vajon az összes esetkörre vonatkozik vagy nem az összesre?
Hajnal Miklósnak 15 napja van, ha fellebbezni akar a Kúriánál.
Mi az a Pegasus-ügy?
A Pegasus-ügyet még júliusban robbantotta ki egy nemzetközi újságírói oknyomozó szervezet, amely megszerzett egy ötvenezer telefonszámot tartalmazó adatbázist, amelyet a fegyvert gyártó NSO ügyfelei választottak ki megfigyelésre 2018 és 2019 során.
Magyarországról nagyjából háromszáz célpont telefonszáma került nyilvánosságra, számos esetben bizonyítani is lehetett, hogy fel is törték a Pegasusszal.
Az NSO azt állította, hogy a Pegasust kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc miatt adja el külföldi kormányoknak és állami szerveknek. Azonban kiderült, hogy a kémszoftvert megvásárló hatóságok újságírókat, jogvédőket, politikusokat és üzletembereket is megfigyeltek a Pegasusszal.
Az ügy kirobbanása óta a magyar kormány képviselői közül senki nem tagadta, hogy a magyar állam az NSO ügyfele. Ahogy azt sem, hogy valóban célba vettek az eszközzel terroristákon és szervezett bűnözőkön túl magyar újságírókat, ügyvédeket, civil aktivistákat vagy a politikai ellenfeleiket.
A legutóbbi bizonyított eset a kormányközeli szereplők eltitkolt luxuséletviteléről beszámoló fotós telefonjainak feltörése volt, erről alább olvashat bővebben.
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
