Szoros versenyben győztek a szociáldemokraták (SPD), a távozó Angela Merkel korábbi pártja fennállása óta nem produkált ilyen gyenge választási eredményt. Ugyanakkor mind az SPD, mind a CDU-CSU bejelentkezett a kormányalakításra.
A hétfő reggel közölt hivatalos előzetes eredmények szerint a szociáldemokrata SPD a szavazatok 25,7 százalékát kapta, így 206 képviselőjük lesz a minden korábbinál nagyobb, 735 fős Bundestagban. Az SPD eredménye 5,2 százalékpontod erősödés a legutóbbi, 2017-es választáson elért 20,5 százalékhoz képest. Valószínű tehát, hogy jelöltjük, Olaf Scholz lesz Németország következő kancellárja.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) jobbközép szövetségére a választók 24,1 százaléka voksolt. Ez fennálása óta a CDU-CSU leggyengébb választási teljesítménye. A CDU a szavazatok 18,9 százalékát gyűjtötte be és 151 képviselőt küldhet a parlamentbe, míg a Bajorországban működő CSU a voksok 5,2 százalékát kapta, ami 45 perlamenti mandátumot jelent.
- SPD: 25,7%
- CDU / CSU: 24,1%
- Zöldek: 14,8%
- FDP: 11,5%
- AfD: 10,3%
- Baloldal: 4,9%
A harmadik helyen futottak be a Zöldek, a voksok 14,8 százalékával a baloldali ökopárt 118 fős frakciót alakíthat.
A CDU/CSU-hoz közel álló FDP a szavazatok 11,5 százalékát szerezte meg, 92 képviselőt küldhet a törvényhozásba.
A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) 10,3 százalékot ért el, ez 83 poarlamenti mandátumot jelent.
A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 4,9 százalékot ért el, vagyis nem teljesítette az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Teljesítette ugyanakkor a másik feltételt, nyert három – két berlini és egy lipcsei – egyéni körzetben, ezért ismét alakíthat képviselőcsoportot, 36 képviselőt küldhet a Bundestagba.
Több jelentkező is van a kormányalakításra
A szoros eredményre hivatkozva a távozó Angela Merkel mögött álló CDU és szövetségese, a CSU is bejelentjezett a kormányalakítsra, ráadásul csakúgy, mint a választási győztes SPD, ők is a Zöldekkel és az FDP-vel terveznek koalícióra lépni.
A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kabinet megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.
A 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és Armin Laschet, a CDU/CSU kancellárjelöltje vasárnap este egyaránt azt mondta, hogy ennél jóval gyorsabban, legkésőbb karácsonyig kormányt akarnak alakítani.
Az MTI tudósítása alapján.
