Hiába érintett a Tóth Csabához köthető telekügyletben Zugló alpolgármestere és Zugló átláthatósági biztosa, a kerület szocialista polgármestere nem látja értelmét annak, hogy vizsgálódni kezdjen.
A zuglói körzet vált az előválasztás egyik legfontosabb témájává múlt héten. Az MSZP-s Tóth Csabával kapcsolatban évek óta terjengtek pletykák arról, hogy korrupciós ügyekben is érintett lehet, ám Hadházy Ákos (Tóth zuglói ellenfele) egy olyan ügyet tárt fel, amely akár bizonyíthatja is, hogy Tóthnak eltitkolt vagyona van. Ezek után a Jobbik etikai vizsgálatot indított Tóth ellen, amely az MSZP és a Párbeszéd tiltakozása (és az LMP tartózkodása miatt) nem indult meg. A Jobbik mellett a DK és a Momentum is támogatta volna a vizsgálatot.
A korábban Tóthot támogató Jobbik és DK is kihátrált a jelölt mögül, Karácsony Gergely pedig a pénteki miniszterelnök-jelölti vitában jelentette be, hogy már nem támogatja Tóthot.
Hétfő délután aztán Tóth Csaba maga jelentette be, hogy visszalép az előválasztástól.
Ezek után azt szerettük volna megtudni, hogyan változott Tóth helyzete az MSZP-ben, illetve számíthatnak-e következményekre Tóth bizalmasai Zuglóban.
Hiller: Fegyelmi ügyben csak az etikai bizottság járhat el
Hiller István, az MSZP választmányának elnöke a Szabad Európának azt mondta, semmilyen, Tóth Csabával kapcsolatos bejelentés nem érkezett a testülethez. Márpedig a választmány csak a párt országos elnökségének bejelentése alapján járhat el, a testület saját maga nem kezdeményezhet semmilyen eljárást.
Azért kerestük Hillert, mert a választmány „az országos elnökség előterjesztése alapján meghatározza a párt támogatásával indítandó országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltek, valamint a polgármesterjelöltek kiválasztásának elveit és a velük kötendő politikai megállapodás szövegét”. Hiller magyarázata szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy a választmány csak a jelölés mechanizmusáról dönt, elfogadja a jelöltekkel kötendő megállapodás szövegét. A jelölési mechanizmus az előválasztás előtt lezajlott, egyéni ügyekben pedig (a listaállítást leszámítva) nincs felhatalmazása a választmánynak.
„Fegyelmi ügyben csak az MSZP Országos Etikai és Egyeztető Bizottsága dönthet, az ő munkájukba pedig sem az elnök, sem az elnökség nem szólhat bele értelemszerűen” – tette hozzá Hiller. Kerestük az etikai bizottság elnökét is, hogy hozzájuk érkezett-e beadvány Tóth Csabával kapcsolatban, de egyelőre nem sikerült elérnünk Harangozó Tamást.
A Hadházy Ákos által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Tóth Csaba cége 2013-ban kölcsön adott 111,2 millió forintot egy cégnek, ami aztán azt továbbadhatta egy alapítványnak. Hadházy szerint tehát Tóth 112,2 milliója kerülhetett egy olyan alapítványhoz, amelyből az alapítvány megvásárolt egy fővárosi gyártelepet. Az alapítványt ráadásul három olyan ember vezeti, aki Tóth bizalmasának tekinthető, és jelenleg is kapcsolatban áll Zuglóval. Ők Hajdú Flórián, a kerület szocialista alpolgármestere; Békefi László, a kerület átláthatósági biztosa, valamint Funtig Zoltán, akinek ügyvédi irodáját a parkolási díjak behajtásával bízta meg Zugló.
Horváth Csaba: Az ügy morális oldalát egyesek vitatják
Mivel Tóth ügyében tehát több olyan érintett van, aki Zuglóban fontos megbízatásokkal rendelkezik, megkérdeztük Horváth Csabát, a kerület szocialista polgármesterét, tesz-e lépéseket az érintettek szerepének kivizsgálására, és fenntartja-e Hajdú, Békefi és Funtig megbízatását.
A polgármester azt mondta a Szabad Európának, hogy a Tóth Csabával kapcsolatos ügyekben „egyelőre csak részleteket látunk, a teljes ügyet nem látjuk. A telekügylet kapcsán egyelőre nem derült ki, hogy jogszerűtlen lett volna, annak jogszerűségét nem is vitatja senki.” A polgármester szerint a valódi kérdés inkább az, hogy Tóth Csaba vagy családja cége legálisan szerezte-e meg azt a 111,2 millió forintot, amelyből megvalósulhatott az ingatlanvásárlás. „Ezt ma még nem tudjuk megállapítani” – tette hozzá Horváth.
Amíg pedig nem derül ki, hogy történt-e jogszerűtlenség akár a telekszerzés, akár a 111,2 millió forint Tóthoz kerülése kapcsán, „addig nincs ok és lehetőség arra, hogy bármilyen konzekvenciát levonjunk”.
Amikor arról kérdeztük, hogy ő saját hatáskörben tesz-e lépéseket arra, hogy tisztázza Hajdú, Békefi vagy Funtig szerepét az ügyben, Horváth azt válaszolta: ezek az emberek egy jogszerű konstrukcióban vettek részt. A polgármester szerint – túl azon, hogy Tóth rendelkezhetett-e a 111,2 millióval legálisan – csupán az ügy „morális oldalát vitatják egyesek”.
„Majd ha tisztázni lehet ezt a kérdést, akkor megfontolom, milyen lépéseket teszek. Amíg ebben az ügyben semmilyen tisztázás, csak politikai sárdobálás történik, nekem mint polgármesternek nincs lehetőségem arra, hogy nyomozati tevékenységet folytassak és az érintettek szerepét feltárjam.” Horváth szerint neki polgármesterként nincs semmilyen eszköze a vizsgálódásra. Amikor felvetettük, hogy létre lehetne hozni vizsgálóbizottságot, vagy esetleg az MSZP-n belül is lehetne vizsgálódni, Horváth úgy reagált: „Nem az a kérdés, hogy hol lehet vizsgálódni, hanem hogy hol lehet minden részletre kiterjedően megismerni az igazságot egy ilyen ügyben.” Mivel Horváth szerint egy vizsgálóbizottságnak nincsenek meg a nyomozati jogkörei, ezért az csak politikai tevékenységet végezhet. „Valódi eszköze a nyomozó hatóságoknak van, döntést a bíróságok hozhatnak. Az önkormányzatnak nincsenek hasonló jogkörei.”
Horváth azt is elmondta, hogy ő már az Országos Előválasztási Bizottság felállításakor javasolta, hogy hozzanak létre egy olyan egyeztető fórumot, ahol „egymás feljelentését megelőzően”, egy korrekt eljárás keretében ki lehet vizsgálni bármilyen gyanút. „Most ennek a fórumnak a hiányát látjuk, ezért a nyilvánosság előtt zajlik egymás megvádolása, de így nem derül ki a teljes igazság.”
