Oroszország közölte, hogy felfüggeszti a NATO brüsszeli központjában működő képviseletének működését, válaszul arra, hogy a nyugati biztonsági szövetség kiutasította az orosz küldöttség nyolc tagját. A NATO szerint a kiutasított diplomaták ellenséges hírszerző tevékenységet folytattak.
A hidegháború utáni mélyponton lévő kelet–nyugati kapcsolatokra újabb csapást jelent, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter október 18-án közölte: november 1-jével kiutasítják a NATO moszkvai katonai misszióját, emellett beszüntetik a NATO brüsszeli nagykövetségén eddig működő orosz tájékoztatási iroda működését.
Kémgyanú és kivonulás
Az orosz külügy elmondása szerint a mostani lépésekkel arra vágnak vissza, hogy a NATO október 6-án kiutasította a brüsszeli NATO-központban működő orosz misszió nyolc alkalmazottját, így csaknem felére csökkentve az ott dolgozó orosz diplomaták számát. A NATO akkor azt állította, hogy a kiutasított diplomaták az orosz különleges szolgálatok barátságtalan tevékenységet folytató alkalmazottai voltak.
„A NATO nem érdekelt a méltányos párbeszédben és a közös munkában – mondta Lavrov hétfőn, az orosz misszió bezárását bejelentve. – Ha ez a helyzet, akkor nem látjuk szükségét annak, hogy továbbra is úgy tegyünk, mintha belátható időn belül lehetségesek lennének a változások.” A döntés tartósnak bizonyulhat, mivel a missziókban folyó munka esetleges újraindításának feltételeiről semmit sem mondott az orosz külügyminiszter.
A nagykövet veszi át a feladatokat
Belgiumban továbbra is lesz orosz külképviselet. Lavrov azt mondta, hogy ha a NATO fel szeretné venni a kapcsolatot Oroszországgal, ezentúl az ottani orosz nagykövetséghez fordulhat. A NATO közölte, hogy tudomásul vette Lavrov orosz miniszter megjegyzéseit. Azt is közölte, hogy eddig nem érkezett semmilyen hivatalos panasz az orosz–NATO diplomáciai kapcsolatok eddigi működéséről.
A NATO és Oroszország közötti kapcsolatok az utóbbi néhány évben rendkívül feszültté váltak, különösen azóta, hogy Moszkva 2014-ben annektálta az ukrajnai Krím félszigetet. A harminctagú nyugati szövetséget aggasztja Oroszország nukleárisrakéta-fejlesztése, a NATO légterébe való behatolások, valamint az, hogy a NATO hajóit többször zaklatták orosz vadászgépek. Oroszország ezzel szemben azt állítja, a NATO provokálja például azzal, hogy hadgyakorlatokat tart a kelet-európai országokban. Ezekre válaszul nemrég Oroszország is nagyszabású hadgyakorlatot rendezett a NATO-hoz egyre jobban közeledő Ukrajna, valamint a NATO- és EU-tag balti államok határainál.
A NATO deklarált célja az Oroszországhoz közeli tagállamok biztonságának megerősítése, miután Moszkva 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet és támogatta a kelet-ukrajnai szeparatistákat.
